Ukrajna nyelvi-etnikai térképe

A komisz Ukrajna

Amint Ukrajna síkra száll az én szuverenitásom mellett, azon nyomban viszonzom ezt a gesztust. (BDK)

Az alábbiek elhangzottak 2014. március 12-én Budapesten a Fapados Szalon és a Mogó Világ kerekasztal-beszélgetésén.

Levél a Mozgó Világnak - reagálás Mező Ferenc abbéli javaslatára, hogy a blogbejegyzésként született írásom jelenjen meg a folyóiratban:

Kedves Mozgó, az alábbi szöveg blogbejegyzésként íródott és jelent meg, részben annak magyarázatául, miért nem írtam nektek Hónaplót. Ferinek is elküldtem a poszt linkjét. A szöveg tetszett neki, felajánlotta, hogy legyen ez maga a Hónaplóm. Köszönöm ezt a lehetőséget és ha valóban nem zavarja a Mozgót, hogy az írás már elkezdte élni a maga követhetetlen online életét (megosztások, átvételek), akkor én nagyon örülök és megtiszteltetésnek veszem a Mozgós megjelenés lehetőségét. – A szövegen azért végigmentem kicsit szigorúbb szemmel, picit javítgattam (szóismétlések, pongyolaságok), illetve volt a szövegben egy link, amely egy bizonyos cikk tartalmára utalt – kattintásra ennek az összefüggésnek bárki utána mehetett – nyomtatásban ez nem működik, ezért oda a cikkből vett idézeteket és a forrás megnevezését be kellett tűznöm. A cikk zárásaként pedig beapplikáltam egy ellenvetésre válaszul kommentben megfogalmazott sommás észrevételemet, emiatt a szöveg legvége picit megváltozott.

Annyi megjegyzést még fontosnak tartok, hogy egy blogbejegyzésnek más az akusztikája, más a felelőssége, mint egy folyóiratközlésnek. Ez itt egy egyszeri, napi dátummal írt és közreadott, leginkább az aznapi hangulatom és impresszióm diktálta, vitára bocsátott, kommenteknek is helyet adó közlés, szemben egy havilapba szánt publikációval, amely kiérleltebb, felelősségteljesebb, többször megrágott kijelentéseket és véleményeket tartalmaz. Éppen ezért mindenképpen kérnem kell a napra pontos dátum és zárójeles megjegyzés elhelyezését alatta. Talán ennyi. Köszönöm.

A szerkesztőség végül úgy döntött, hogy írásom nem a Hónapló sorozatban jelenik meg, hanem előbb mintegy vitaindítóként elhagzik a fentebb említett kerekasztal-vita keretében, majd az ennek anyagát közlő folyóratszámban jelenikmeg nyomtatott formában. Ez így történt, az írás a fenti levéllel együtt a Mozgó Világ 2014/4. számában kapot helyet.

Balla D. Károly

A KOMISZ UKRAJNA

Ukrajna egy igazságtalan ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat, ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az ő igazsága mellett síkra szállni.

Magamnak sem tudom pontosan megmagyarázni, mostanában miért utasítom el sorban a lapoktól, rádióktól, folyóiratoktól érkező felkéréseket, hogy az ukrajnai helyzetről – akár publicistaként, akár szépíróként, akár csak személyes gondolataimat megosztva – nyilatkozzam. Az is furcsa, hogy ha máskor túlságosan is aktív véleménynyilvánító vagyok, akkor most pedig miért nem blogolok ebben a témában, miért hárítok és miért mutatok közömbösséget – holott itt élek a fenekestül felforgatott és súlyos veszélyeknek kitett ország határain belül.

A legfőbb oka tartózkodásomnak az, hogy bár az én hátamon is csattanhat az ostor, valahogy mégis, kezdettől fogva hidegen hagyott és hagy a nagy csetepaté. Nem az én harcom ez, egyetlen szereplőjével sem tudok azonosulni, egyetlen politikai erő, érdekcsoport, régi vagy új, legális vagy illegális formáció mellett sem tudnék kiállni. Nem váltam sem szurkolójává, sem ellendrukkerévé egyik megmozdulásnak, átalakítási folyamatnak sem, mégpedig azért nem, mert hiába vagyok maximálisan érdekelt vagy akár elkötelezett is abban, hogy Ukrajna lakosai nyugodtan, biztonságban és lehetőleg jólétben éljenek, s hogy megillessék őket a szabadságjogok, hiába szállnék síkra emellett, ha eközben nem tudom elhinni a mostani folyamatok egyetlen szereplőjéről sem, hogy a kívánt (vagy legalább a korábbinál kedvezőbb) helyzetet előállítani képes lenne.

Hárításom másik oka az, hogy amióta kaotikussá és naponta változóvá vált a helyzet, egyre kevésbé vagyok képes a tendenciákat és a háttérben meghúzódó érdekeket felismerni. A napi (olykor szenzációs, nem ritkán rettenetet is keltő) eseményeknél jobban érdekelnek a feltételezhető összefüggések, az, hogy mi miért történik, hogy ki kinek kedvez. De ha még az események közvetlen okát, értelmét és következményét sem tudom belátni, akkor hogyan lehetnék képes a rejtett érdekek, háttéralkuk, hátsó szándékok, belső hatalmi harcok és külső nagybirodalmi szándékok dolgában eligazodni? Hiába vagyok biztos abban, hogy az ukrajnai forradalom (egyelőre) nem jelentett egyben demokratikus fordulatot is (csupán a hatalmi érdekek újrarendezését), vagy abban, hogy amit a média segítségével nyomon tudunk követni, abban gyakran több a manipuláció, a ferdítés és a találgatás, mint a tényleges összefüggésekre is rávilágító közlés – hiába tudom mindezt, ha eközben nem tudok ennél többet. Ilyen esetben talán jobb hallgatni és csak magamban tűnődni ahelyett, hogy mondjuk olyasfajta következtetésekre jussak, mint a Kárpáti Igaz Szó vezércikkének az (Szpaszibo, 2014.03.06) az írója, aki szerint a kárpátaljai magyarok, illetve tágabban „Az országban élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg ijesztő fellépése okán”, mivel szerinte például a korábbi kisebbségbarát nyelvtörvény hatályon kívül helyezése végül azért nem emelkedett törvényerőre, mert „Az orosz csapatok gyors és határozott fellépése a Krímen, az orosz többségű régiókban eluralkodott közhangulat, Moszkva katonai válasszal fenyegető magatartása késztette megtorpanásra, számunkra is előnyös hátrálásra az új vezetést.”

Interjúkérésre vagy cikkrendelésre nem olyan nehéz nemet mondani – talán csak akkor kellemetlenebb, ha a kérő közeli barát, jó ismerős, a lap, folyóirat vagy rádió pedig általam megbecsült orgánum (ilyenkor a túloldali értetlenségre részemről kis lelkifurdalás a reakció). De ennél élesebb helyzet is adódhat, amikor nehéz színt nem vallani.

Felhívott telefonon a helyi írószervezet elnöke és közölte, hogy megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz agressziót és síkra szállnak Ukrajna területi sérthetetlensége mellett; megkérdezi, aláírom-e. Nem, nem írom alá. Első szóra megérti és sem magát nem hozza, sem engem nem hoz kellemetlen helyzetbe azzal, hogy megkérdezze, miért nem. De meg tudnám-e magyarázni úgy, hogy ha őt nem is, legalább magamat meggyőzzem döntésem helyességéről? Tudnék-e eléggé hitelesen érvelni azzal, hogy Ukrajna igazságát például azért nem tudom elfogadni, mert ez az ország közel negyedszázados létezése alatt lényegében elutasította a területén élő nemzeti kisebbségek igazságát, mi több, lábbal tiporta jogaikat (lásd például a nyelvtörvények körüli hisztériákat; és itt persze nem csupán a kárpátaljai magyarokról van szó, hanem például – egy testközeli lehetetlenségre utalva – arról is, hogy a magyarokkal sorsközösségben élő ruszinokat mint nemzetiséget és nyelvüket a hivatalos Ukrajna a mai napig nem ismerte el). De tudok nyomósabb érvet is: ez az ország nem nyújt állampolgárai számára sem szociális, sem egészségügyi, sem gazdasági biztonságot, nem szavatolja sem a jog előtti egyenlőségüket, sem pedig egyéni és kollektív jogaik széleskörű gyakorlásának lehetőségét. A társadalmi élet minden területét mélyen átszövő és arroganciával párosuló korrupció alapjában teszi lehetetlenné az emberi méltóság megtartását. Azonban a fentiek elleni tiltakozása jeléül az írószervezet még soha nem fogalmazott meg nyilatkozatot…

Ukrajna a szememben igazságtalan, komisz ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat – ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az „ő” igazsága mellett síkra szállni. Hogy ezt megtegyem, azt előbb ki kell érdemelnie. Ígérem, amint Ukrajna síkra száll az én nyelvi, nemzeti, kulturális stb. szuverenitásom mellett (s mivel hatalmában áll, ezt garantálja is), azon nyomban viszonzom ezt a gesztust.

Maximálisan kívánom, hogy erre mielőbb sor kerülhessen.

Ungvár, 2014. március 7. (Napi blogjegyzetem nyomán)

Hogy is kezdődött?

Tüntetés, tiltakozás Kijevben - ebből lett a forradalom

Ukrajna 2014.

Forradalom Ukrajnában, orosz-ukrán polgárháború

Forradalom Ukrajnában, 2014. Kijev, Majdan, véres összetűzések, polgárháború, a Krím csatlakozása Oroszországhoz. Ukrajna polgárháborút vív Oroszországgal és saját oroszbarát lakosságával. | Ez a weboldal googleoptimalizálás alatt áll, fontosabb kulcsszavai (keywords): 2013, 2014, 2015, ukrán forradalom, Ukrajna, Kijev, Ungvár, Kárpátalja magyarságát kevéssé érintette meg az ukrajnai forradalom szele, bár számos tüntetés volt Ungváron és más városokban, az új hatalom viszonylag békés körülmények közepette foglalhatta el helyét. Majdan, euromajdan, Európa, európai, EU társulás, csatlakozás. Az orosz többségű Krím annektálása: ukrán-orosz polgárháború

Ruszin, ruszinok

A független Ukrajna nem ismeri el nemzetiségnek a ruszin népességet, nem ismeri el önálló nyelvként a ruszin nyelvet