kárpátalja.net/ukrajna

ukrajna etnikai térképe
Ukrajna nyelvi-etnikai térképe



A komisz Ukrajna

Amint Ukrajna síkra száll az én szuverenitásom mellett, azon nyomban viszonzom ezt a gesztust. (BDK)

Az alábbiek elhangzottak 2014. március 12-én Budapesten a Fapados Szalon és a Mogó Világ kerekasztal-beszélgetésén.

Levél a Mozgó Világnak - reagálás Mező Ferenc abbéli javaslatára, hogy a blogbejegyzésként született írásom jelenjen meg a folyóiratban:

Kedves Mozgó, az alábbi szöveg blogbejegyzésként íródott és jelent meg, részben annak magyarázatául, miért nem írtam nektek Hónaplót. Ferinek is elküldtem a poszt linkjét. A szöveg tetszett neki, felajánlotta, hogy legyen ez maga a Hónaplóm. Köszönöm ezt a lehetőséget és ha valóban nem zavarja a Mozgót, hogy az írás már elkezdte élni a maga követhetetlen online életét (megosztások, átvételek), akkor én nagyon örülök és megtiszteltetésnek veszem a Mozgós megjelenés lehetőségét. – A szövegen azért végigmentem kicsit szigorúbb szemmel, picit javítgattam (szóismétlések, pongyolaságok), illetve volt a szövegben egy link, amely egy bizonyos cikk tartalmára utalt – kattintásra ennek az összefüggésnek bárki utána mehetett – nyomtatásban ez nem működik, ezért oda a cikkből vett idézeteket és a forrás megnevezését be kellett tűznöm. A cikk zárásaként pedig beapplikáltam egy ellenvetésre válaszul kommentben megfogalmazott sommás észrevételemet, emiatt a szöveg legvége picit megváltozott.

Annyi megjegyzést még fontosnak tartok, hogy egy blogbejegyzésnek más az akusztikája, más a felelőssége, mint egy folyóiratközlésnek. Ez itt egy egyszeri, napi dátummal írt és közreadott, leginkább az aznapi hangulatom és impresszióm diktálta, vitára bocsátott, kommenteknek is helyet adó közlés, szemben egy havilapba szánt publikációval, amely kiérleltebb, felelősségteljesebb, többször megrágott kijelentéseket és véleményeket tartalmaz. Éppen ezért mindenképpen kérnem kell a napra pontos dátum és zárójeles megjegyzés elhelyezését alatta. Talán ennyi. Köszönöm.

A szerkesztőség végül úgy döntött, hogy írásom nem a Hónapló sorozatban jelenik meg, hanem előbb mintegy vitaindítóként elhagzik a fentebb említett kerekasztal-vita keretében, majd az ennek anyagát közlő folyóratszámban jelenikmeg nyomtatott formában. Ez így történt, az írás a fenti levéllel együtt a Mozgó Világ 2014/4. számában kapot helyet.

Balla D. Károly

A KOMISZ UKRAJNA

Ukrajna egy igazságtalan ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat, ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az ő igazsága mellett síkra szállni.

Magamnak sem tudom pontosan megmagyarázni, mostanában miért utasítom el sorban a lapoktól, rádióktól, folyóiratoktól érkező felkéréseket, hogy az ukrajnai helyzetről – akár publicistaként, akár szépíróként, akár csak személyes gondolataimat megosztva – nyilatkozzam. Az is furcsa, hogy ha máskor túlságosan is aktív véleménynyilvánító vagyok, akkor most pedig miért nem blogolok ebben a témában, miért hárítok és miért mutatok közömbösséget – holott itt élek a fenekestül felforgatott és súlyos veszélyeknek kitett ország határain belül.

A legfőbb oka tartózkodásomnak az, hogy bár az én hátamon is csattanhat az ostor, valahogy mégis, kezdettől fogva hidegen hagyott és hagy a nagy csetepaté. Nem az én harcom ez, egyetlen szereplőjével sem tudok azonosulni, egyetlen politikai erő, érdekcsoport, régi vagy új, legális vagy illegális formáció mellett sem tudnék kiállni. Nem váltam sem szurkolójává, sem ellendrukkerévé egyik megmozdulásnak, átalakítási folyamatnak sem, mégpedig azért nem, mert hiába vagyok maximálisan érdekelt vagy akár elkötelezett is abban, hogy Ukrajna lakosai nyugodtan, biztonságban és lehetőleg jólétben éljenek, s hogy megillessék őket a szabadságjogok, hiába szállnék síkra emellett, ha eközben nem tudom elhinni a mostani folyamatok egyetlen szereplőjéről sem, hogy a kívánt (vagy legalább a korábbinál kedvezőbb) helyzetet előállítani képes lenne.

Hárításom másik oka az, hogy amióta kaotikussá és naponta változóvá vált a helyzet, egyre kevésbé vagyok képes a tendenciákat és a háttérben meghúzódó érdekeket felismerni. A napi (olykor szenzációs, nem ritkán rettenetet is keltő) eseményeknél jobban érdekelnek a feltételezhető összefüggések, az, hogy mi miért történik, hogy ki kinek kedvez. De ha még az események közvetlen okát, értelmét és következményét sem tudom belátni, akkor hogyan lehetnék képes a rejtett érdekek, háttéralkuk, hátsó szándékok, belső hatalmi harcok és külső nagybirodalmi szándékok dolgában eligazodni? Hiába vagyok biztos abban, hogy az ukrajnai forradalom (egyelőre) nem jelentett egyben demokratikus fordulatot is (csupán a hatalmi érdekek újrarendezését), vagy abban, hogy amit a média segítségével nyomon tudunk követni, abban gyakran több a manipuláció, a ferdítés és a találgatás, mint a tényleges összefüggésekre is rávilágító közlés – hiába tudom mindezt, ha eközben nem tudok ennél többet. Ilyen esetben talán jobb hallgatni és csak magamban tűnődni ahelyett, hogy mondjuk olyasfajta következtetésekre jussak, mint a Kárpáti Igaz Szó vezércikkének az (Szpaszibo, 2014.03.06) az írója, aki szerint a kárpátaljai magyarok, illetve tágabban „Az országban élő kisebbségek akár hálásak is lehetnének az orosz hadsereg ijesztő fellépése okán”, mivel szerinte például a korábbi kisebbségbarát nyelvtörvény hatályon kívül helyezése végül azért nem emelkedett törvényerőre, mert „Az orosz csapatok gyors és határozott fellépése a Krímen, az orosz többségű régiókban eluralkodott közhangulat, Moszkva katonai válasszal fenyegető magatartása késztette megtorpanásra, számunkra is előnyös hátrálásra az új vezetést.”

Interjúkérésre vagy cikkrendelésre nem olyan nehéz nemet mondani – talán csak akkor kellemetlenebb, ha a kérő közeli barát, jó ismerős, a lap, folyóirat vagy rádió pedig általam megbecsült orgánum (ilyenkor a túloldali értetlenségre részemről kis lelkifurdalás a reakció). De ennél élesebb helyzet is adódhat, amikor nehéz színt nem vallani.

Felhívott telefonon a helyi írószervezet elnöke és közölte, hogy megfogalmaztak egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az orosz agressziót és síkra szállnak Ukrajna területi sérthetetlensége mellett; megkérdezi, aláírom-e. Nem, nem írom alá. Első szóra megérti és sem magát nem hozza, sem engem nem hoz kellemetlen helyzetbe azzal, hogy megkérdezze, miért nem. De meg tudnám-e magyarázni úgy, hogy ha őt nem is, legalább magamat meggyőzzem döntésem helyességéről? Tudnék-e eléggé hitelesen érvelni azzal, hogy Ukrajna igazságát például azért nem tudom elfogadni, mert ez az ország közel negyedszázados létezése alatt lényegében elutasította a területén élő nemzeti kisebbségek igazságát, mi több, lábbal tiporta jogaikat (lásd például a nyelvtörvények körüli hisztériákat; és itt persze nem csupán a kárpátaljai magyarokról van szó, hanem például – egy testközeli lehetetlenségre utalva – arról is, hogy a magyarokkal sorsközösségben élő ruszinokat mint nemzetiséget és nyelvüket a hivatalos Ukrajna a mai napig nem ismerte el). De tudok nyomósabb érvet is: ez az ország nem nyújt állampolgárai számára sem szociális, sem egészségügyi, sem gazdasági biztonságot, nem szavatolja sem a jog előtti egyenlőségüket, sem pedig egyéni és kollektív jogaik széleskörű gyakorlásának lehetőségét. A társadalmi élet minden területét mélyen átszövő és arroganciával párosuló korrupció alapjában teszi lehetetlenné az emberi méltóság megtartását. Azonban a fentiek elleni tiltakozása jeléül az írószervezet még soha nem fogalmazott meg nyilatkozatot…

Ukrajna a szememben igazságtalan, komisz ország, amely még soha nem vette figyelembe az én igazságomat – ezért aztán a legcsekélyebb szándékomban sincs az „ő” igazsága mellett síkra szállni. Hogy ezt megtegyem, azt előbb ki kell érdemelnie. Ígérem, amint Ukrajna síkra száll az én nyelvi, nemzeti, kulturális stb. szuverenitásom mellett (s mivel hatalmában áll, ezt garantálja is), azon nyomban viszonzom ezt a gesztust.

Maximálisan kívánom, hogy erre mielőbb sor kerülhessen.


Ungvár, 2014. március 7. (Napi blogjegyzetem nyomán)

Hogy is kezdődött?

Tüntetés, tiltakozás Kijevben - ebből lett a forradalom

2013. november 21-én kezdődött a tiltakozássorozat Kijevben. A megmozdulások kezdetén még civil kezdeményezésre, spontán szerveződve vonultak utcára az emberek tömegével. Amiatt tiltakozntak, hogy az ukrán kormány váratlanul leállította az EU-társulási felkészülés folyamatát. Az év végéig szünet nélkül tartottak a tüntetések, zavargások, nem ritkán provokációk és az erre adott karhatalmi ellenakciók Kijevben.

Először akkor vált élessé a helyzet, amikor november 30-ra virradóan a rohamrendőrök brutális erőszakkal oszlatták szét békés, pártsemleges diákok demonstrációját a Függetlenség terén. Ez újabb és dühödtebb tiltakozóhullámot indított el. Ezek után a legjelentősebb három parlamenti ellenzéki erő, a Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt Arszenyij Jacenyuk vezetésével, a Vitalij Klicsko vezette Ütés (UDAR) és a nacionalista, szésőjobb irányultságú Szabadság (Szvoboda) pár tállt a demonstrációknak, amelyen már nemcsak Ukrajna európai integrációját, hanem a kormány leváltását, Janukovics államelnök távozását és teljes hatalomváltást kezdtek követelni.

Ami ezek után történt Ukrajnában, az már történelem: az ukrán forradalom története.

Ukrajna közigazgatási térképe - Ukrajna megyéi, területei

Ukrajna közigazgatási térképe 2014 előtt - kattintásra nagyobb

 

 

 

 

Ukrajna 2014.

Forradalom Ukrajnában, orosz-ukrán polgárháború

Forradalom Ukrajnában, 2014. Kijev, Majdan, véres összetűzések, polgárháború, a Krím csatlakozása Oroszországhoz. Ukrajna polgárháborút vív Oroszországgal és saját oroszbarát lakosságával. | Ez a weboldal googleoptimalizálás alatt áll, fontosabb kulcsszavai (keywords): 2013, 2014, 2015, ukrán forradalom, Ukrajna, Kijev, Ungvár, Kárpátalja magyarságát kevéssé érintette meg az ukrajnai forradalom szele, bár számos tüntetés volt Ungváron és más városokban, az új hatalom viszonylag békés körülmények közepette foglalhatta el helyét. Majdan, euromajdan, Európa, európai, EU társulás, csatlakozás. Az orosz többségű Krím annektálása: ukrán-orosz polgárháború

 

Ruszin, ruszinok

A független Ukrajna nem ismeri el nemzetiségnek a ruszin népességet, nem ismeri el önálló nyelvként a ruszin nyelvet

Válallkozások Ukrajnában

Cégalapítás

Az ukrajnai törvényi szabályozások bonyolultak, ráadásul dolyton változnak, s ha ez nem lenne elég: betartásuk, betartatásuk nem megy mindig zökkenő nélkül. Vállalkozást bejegyeztetni, céget nyitni nem is annyira könnyű ebben az országban. Ha mégis erre szánja magát, arra jó oka lehet: ám ez esetben nem nélkülözhető helyi szakértő segítségét igénybe venni.

Ukrajna: cégalapítás, export-import kiadások optimalizálása

 

 

Ezt a törvényt szerencsére visszavonták

Ukrajna - útban a diktatúra fel

A január 16-án az ukrán parlament által a forradalom hevében előkészítés, tárgyalás nélkül gyors szavazással elfogadott törvényt főbb kitételei:

A gyülekezési szabadság korlátozása

  • Az új törvény alapján tilos öt vagy annál több autóból álló karavánokban közlekedni. Aki megsérti a szabályt, attól elkobozhatják az autóját és két évre bevonhatják a jogosítványát. Így próbálják megakadályozni, hogy vidékről szervezetten utazzanak tüntetők a fővárosba.
  • A békés demonstrációra vonatkozó szabályok megsértőit 24 órán belül azonosítják. A békés demonstráció szabályainak megsértéséhez elég, ha valaki gyakorlóruhában van, vagy sisakot visel. Ezért akár tíz napra el is zárhatják.
  • Az ukrán tüntetések egyik sajátossága a sátrazás. Ehhez ezentúl rendőrségi engedély kell. Ennek hiányában 15 napra elzárhatják a tüntetőt. Azért is elzárás jár, ha engedély nélkül építenek ki színpadokat vagy hangosítást.
  • A hatóság “legitim utasításainak” figyelmen kívül hagyásáért 56 ezer forintos bírság jár.
  • A büntető törvénykönyv módosításával bűncselekménnyé minősítették azt, ha a tüntetők blokád alá vonják valakinek az otthonát. Ezért akár hat év börtön is kiszabható.
  • Rendőr megfélemlítéséért hét év jár.
  • A közrend csoportos megzavarásáért – hogy ez mi, azt a törvény nem részletezi – két éves börtönbüntetés járhat.
  • Nagymértékű rendzavarásért akár 15 év.
  • Ezzel szemben a rohamrendőrök és parancsnokaik, akik a tüntetők ellen követnek el bűncselekményeket, mentesülnek a jogkövetkezmények alól.

A szólásszabadság korlátozása

  • Az új törvény alapján ahhoz, hogy valaki tudósíthasson a tüntetésekről, regisztrálnia kell a hatóságoknál. Aki regisztráció nélkül tudósít, attól elkobozhatják a felszerelését és megbírságolhatják.
  • A kormány letilthatja az internethozzáférést.
  • Az internetszolgáltatók, akik a tiltás ellenére se korlátozzák a hozzáférést, 190 ezer forintos bírságot fizethetnek.
  • A rágalmazást visszavették a büntető törvénykönyvbe, két év börtön jár érte.
  • A “szélsőséges anyagok” terjesztése – hogy mi számít szélsőségesnek, az nincs meghatározva – három év börtönt ér.
  • Az is három évet kaphat, aki rendőrről vagy bíróról gyűjt adatokat.

Az egyesülési jog korlátozása

  • A civil szervezetek és egyházak nem vehetnek részt “szélsőséges tevékenységekben”. Hogy ez mi, azt nem határozták meg.
  • A civil szervezetek “politikai tevékenységük” finanszírozásához állami engedélyt kell kérjenek.
  • Azok a civil szervezetek, amelyek külföldről is támogatást kapnak, fel kell tüntessék, hogy “külföldi ügynökök”.

A kisebbségek jogai a független Ukrajnában

Brüsszel: Kisebbségi jogok Ukrajnában

Kisebbségi jogok Ukrajnában címmel 2014. április 9-én Tőkés László erdélyi magyar EP- képviselő és Inese Vaidere lett EP-képviselő asszony irodája közösen szervezett konferenciát Brüsszelben.

A rendezvény társszervezője a Képviselet Nélküli Népek és Nemzetek Szervezete (UNPO) volt, mely szervezettel kisebbségi jogok kapcsán az erdélyi képviselő már több ízben is együttműködött, példának okáért 2010-ben az UNPO közbenjárására fogadta Musztafa Dzsemilev krími tatár szabadságharcost.

A rendezvény aktualitását az adta, hogy a krími válság nyomán kialakult helyzetben szinte egyáltalán nem foglalkoznak az őslakos közösségek jogaival. Mint ismeretes, márciusban Oroszország elfoglalta a dél-ukrajnai krími köztársaságot azzal az ürüggyel, hogy megvédje az ott többségben – adatok szerint mintegy 65%-ban – élő orosz kisebbség jogait.

Tőkés László nyitó beszédében az ukrajnai kisebbségek ügyének fontosságát emelte ki, mivel nemzetközi színtéren „a geopolitikai érdekek árnyékában a milliós nagyságrendű etnikai közösségek ügye jobbára elsikkad”. A Szovjetunió történelmében tragikus fejezetként említhető, hogy a krími tatárok, a „népi németek” és a kárpátaljai magyarok millió váltak a deportálás, a kényszermunka és a bolsevik terror áldozataivá. Az erdélyi magyarok európai képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogfosztott kisebbségi közösségek folyamatos pusztulása most is tetten érhető, ugyanis a kárpátaljai ruszinok, románok, bolgárok és magyarok helyzetekorántsemrendezett. Még a kisebbségi nyelvtörvény körüli viták is csupán a felszínt jelzik. A nemzeti kisebbségek cselekvő alanyai és nem eszközei kell, hogy legyenek a rendezésnek – mutatott rá Tőkés. Jogaik tiszteletben tartása és a közösségi önrendelkezés lehetőségének biztosítása jelentheti a tartós stabilitás garanciáját – szögezte le a képviselő.

Vytautas Lansdbergis litván néppárti EP-képviselő, aki meghatározó vezéralakja volt a demokratikus Litvánia megteremtésének, a Krím-félsziget elfoglalását, a népszavazásnak nevezett politikai színjátékot és a krími tatárok megfélemlítését a háború új formájának nevezte. Ha Oroszország felrúgja a nemzetközi együttműködés alapvető szabályait, akkor nélküle kell a nemzetközi intézményeket működtetni – mondotta. A nemzetközi közösség nem lehet közömbös, tudatosan felelősséget kell vállalnia abban, hogy a Krím-félsziget helyzete visszatérjen az orosz bevonulás előtti állapotba. „Ne engedjük a tatárok elleni második népirtás megvalósítását”.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) nemrégiben megválasztott új elnöke, Brenzovics László megtisztelőnek nevezte, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltozás két olyan legendás hírű személyisége – Tőkés László és Vytautas Landsbergis – mellett tarthat előadást, mint akik Lech Walesához és Václav Havelhez hasonlóan sokat tettek a szabadságért. A kárpátaljai magyarság demokratikus jogállamban akar élni, hasonlóan az ezért véráldozatot is hozó ukrán néphez. Utalva a nyelvtörvény körüli vitákra, kiemelte, hogy az új hatalomnak voltak olyan intézkedései, melyek nem a jogállamiság irányába mutattak. Egy demokratikus és európai nyelvtörvény stabilizáló erővel bírna – mutatott rá Brenzovics. Ukrajnának nem szabad a nacionalizmus mocsarába süllyednie; az EU vezetőinek, hasonlóan az új ukrán vezetéshez, nagy a felelőssége az európai út megvalósításában. „Kérem Önöket, hogy segítsenek bennünket Európához tartozni” – zárta szavait a kárpátaljai magyarság képviselője.

„Mit tudok ehhez hozzátenni? Brenzovics úr már mindent elmondott, amit akartam” – kezdte beszédét Nadiya Tsok, Ukrajna EU-s képviseletének helyettes vezetője. Örömmel jelentette be, hogy ma az Európai Bizottság és Ukrajna közös szakértői bizottságot hozott létre, amely az Unióhoz való felzárkózás konkrét szakmai hátterét fogja kidolgozni – jelezte Tsok. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén külön kell választani a krími helyzetet az Ukrajnában élő más kisebbségek helyzetétől. A világ határozott választ kell, hogy adjon a Krím-félsziget oroszok általi elfoglalására, mert ha nem, fennáll a hasonló lépések folytatásának veszélye. A helyettes vezető kijelentette: az Ukrajnán belüli kisebbségek helyzetét az EU-integráció összefüggésében kell rendezni, így a hatóságok a nyelvtörvényt továbbra is életben tartják. Ezzel egy időben viszont komoly kihívást jelent az országban élő, az elmúlt hetven évben eloroszosított állampolgárok helyzete, ők ugyanis lojális állampolgárai Ukrajnának, de csak oroszul beszélnek. „Ukrajna jövője csakis Európában képzelhető el”.

„A nemzetközi jog világos megsértésével állunk szembe” – mondotta Niccolo A. Figa-Talamanca, a Nincs Béke Igazság Nélkül Szervezet (No Peace Without Justice) főtitkára. Ukrajnának büszkén kell vállalni, hogy egy többnemzetiségű, többvallású állam, „az országnak tenyerén kell hordoznia kisebbségeit, megmutatva, hogy házon belül lehet európai választ adni az orosz agresszióra”.

Olena Prystayko, az ukrán agytrösztök brüsszeli képviselője azt mondta, hogy komolyan kell venni a veszélyt, ugyanis az orosz expanziót az orosz belpolitikai instabilitás okozza, és Putyin az expanziós politikájával tulajdonképpen a hatalmát akarja megerősíteni és legitimizálni. Ukrajna integritását biztosítani kell, az orosz energiafüggőségét csökkenteni, és a korrupciót, illetve az általa okozott belső káoszt megszüntetni.

Zárszavában Tőkés László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdés kezelésében a jelenlegi globalista internacionalizmus, amely időnként az Unió közönyében is tapasztalható, ugyanolyan káros lehet, mint az egykori kommunista internacionalizmus, az uniformizáló, nemzeti sajátosságokat megszüntetni kívánó hatásával. „Köszönöm az UNPO-nak, hogy velünk együtt eddigi küldetésének megfelelően most is fellép a védelem nélküli népek és nemzetiségek érdekében. A jövőben is segítő partnere maradok Önöknek”.


Brüsszel, 2014. április 10.

 

Magyarok Ukrajnában

Volt egyszer egy hivatal

A hajdani Határon Túli Magyarok Hivatala a magyar kormány rendeletérte értelmében 1992-ben jött létre Budapesten és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter közvetlen irányítása alatt álló központi hivatalként működött 2006-ig, miniszter a HTMH-t a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára útján irányítította. Működésének elemzése nem tartozhat e honlap feladatai közé, ám annyi sok esztendő távlatából bizonyosnak látszik, hogy bár tevékenységének voltak hasznos aspektusai, megszűnése mégsem okozott fájó hiányérzetet. Alig történt több, mint hogy a mindenkori magyar kormány klientúraépítése a határon túli magyarok körében - mint alapfunkció - más kormányzati formációkhoz került.

A HTMH megszűnésével a hivatal honlapja még évekig jól működött. Bár a látogató figyelmeztetést kapott, hogy a Hivatal megszűnt, de az esztendők során felhalmozott dokumentumok elérhetőek maradtak. 2014-ben azonban már hiába kerestem az ukrajnai magyarság helyzetéről készült éves összefoglalásokat. Kis trükkel a 2006-os jelentést sikerült előbányásznom. Legyen ez a honlap az, amely újra elérhetővé teszi és megőrzi.

Katt a címre:

A Határon Túli Magyarok Hivatalának
2006. évi jelentése
az ukrajnai magyarság helyzetéről

 © balladium.hu / kárpátalja.net
írjon:

Ungvár város - Унгвар Kiado | weblap optimalizálás - prémium linképítés ára | keresőmarketing - online marketing tartalom | hogyan Google linképítés

A weboldalak optimalizálása szakértelmet kívánó internetes online kereső marketing tevékenység és lényege a honlapok Google-helyezésének javítása a SEO módszerével: a honlaptartalom optimalizációja keresőbarát weboldalt eredményez, a prémium linképítés kialakítja a támogatói webkörnyezetet: weblapunk első helyre kerül a Google keresőtalálatok listáján a legális, de egyéni keresőmarketing módszer segítségével. 2021: prcikk megjelentetés és Arvisura SEO tanácsadás - tartalommarketing szövegírás weboldalra, public relations cikkek elhelyezése - website promó Budapest - top10 weblapok


Kárpátaljai magyarok Ukrajnában

A forradalom 2013 novemberében kezdődött Kijevben, a Majdan téren spontán szerveződő tüntetésekkel, majd 2014 tavaszán polgárháború alakult ki a Krím Oroszországhoz történő csatlakozásával, amelyet a kárpátaljaiak meglehetős közönnyel szemléltek. Ungvár - kárpátalja. Az ukrán forradalom kibontakozása, Kijev, tüntetés, Majdan, európa, társulás, csatlakozás, társulás, nemzeti nyelv státusa: ruszin, ukrán, orosz, polgárháború, cégalapítás. Független, egységes, önálló Ukrajna 1991 - Forradalom: Ukrajna 2014. Magyarok Ukrajnában. Egy kárpátaljai piréz identitása. Figyelem! Ez a weboldal kreatív Googleoptimalizálás alatt áll

ukrajnai magyarok helyzete, ukrán népesség, ukrajna fövárosa, google seo, ukrajna térképe magyarul, ukrán magyarok, kelet ukrajna, ukrajna térkép 2014, ukrajna megyék, ukrajna nemzetiségi összetétele, ukrajna etnikai térkép, ukrajnában élő magyarok száma, ukrajna történelmi térképe, orosz ukrán helyzet, ukran varos, ukrajna közigazgatása, ukrajna nepessege, ukrajna nemzetiségei térkép, ukrajna munkács, ukrán forradalom, ukrán térkép, kelet ukrajna térkép, ukrajna orosz kisebbség, ukrajna fovarosa, ukrajna forradalom 2014, biztonságos jogi védelem ukrajnában, ukrajna magyar térkép, ukrajna új térképe, magyar kisebbség ukrajnában, hol van kijev, ukrajna oroszország térkép, ukrajna lakossága 2013, ukrajnai etnikai térképe, hányan beszélnek ukrajnában oroszul, ukránuk, ukrajna lakosság száma, ukrajna függetlensége, romania szomszedai, ukrán magyar határ térkép, érdekességek, ukrajnajna szétesése kárpátalja, ushgorod, térkép ukrajnáról, ukrajna mi történik, ukrajna szomszédos országai, km távolság, ukrajna terület, ukrán helyzet okai,ukrajna polgárháború oka, ukrajna földrajza, ukrajna térkép magyarul, ukrajna történelem, magyar ukrán határ térkép, ukrajna gazdasági helyzete 2014, ukrajna műholdas térképe, ukrajna rövid történelme, ukrajna városok, mi a helyzet ukrajnaban, ukrajnai helyzet video, ukrajna google térkép, kijev folyója, ukrajna video, ukrán városok, ukrajna határai, kárpátalja legnagyobb városa, hány km re van, kárpátalja, ukrajna lakossága 2014, ukrajna magyarország, mennyi ukrajna lakossága, hol van ukrajna, hány kilométerre fekszik