Ukrajnai magyarok – történeti kronológia: 1989-2005

A kronológia forrása a 2006-ban megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának ugyancsak megszűnt honlapja. Az eredeti közlés szerint az 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis a Teleki László Intézet „A kisebbségek régi és új szerveződései” kutatási programjában készült, míg a 2000., 2001., 2002., 2003. és 2004. évekre vonatkozó összeállítást Jánki András, a 2005. évi kronológiát Tavasz Patrícia készítette.

A kronológia ugyan tényszerű, ám a kezdeti évek eseménysora meglehetősen elnagyolt, hiányos, később a válogatás nagy része pedig tendenciózus: lényegesen nagyobb hangsúlyt kaptak benne a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és kapcsolódó szervezeteinek működését érintő események, míg az ehhez a körhöz nem tartozó (nem ritkán szemben álló) szervezeti egységekhez, független csoportokhoz és személyekhez köthető történések vagy egyáltalán nem kerültek be az összeállításba, vagy jóval kisebb hangsúlyt, terjedelmet, jelentőségez kaptak. Igen esetleges az összeállítás a tekintetben is, hogy például a kultúra területéről milyen híreket tartottak szerepeltetésre érdemesnek készítői.

Magyarok Ukrajnában – események, hírek

1989

Február 26. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). Elnökévé Fodó Sándort választották meg.

Március 4. Közzétették a KMKSZ Alapszabályát.

Július 16. Tiszaújlak határában felavatták a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának színhelyén újjáépített turulmadaras emlékművet, amelynek eredetijét 1945-ben lerombolták.

Szeptember 10. A KMKSZ munkácsi választmányi ülése állásfoglalást fogadott el egy magyar autonóm körzet megalakításáról Beregszász központtal.

Október 21. A területi tanács mellett 8 tagú munkacsoport alakult az 1944 őszén elhurcoltak sorsának kivizsgálására.

November 10. Ungváron az egykori Bródy-villában megnyílt a Szovjet Hungarológiai Központ.

December 3. Megalakult a Lvovi Magyarok Szövetsége. Elnökévé Ilku Marion Józsefet választották meg.

1990

Január 1. Életbe lépett az Ukrán SZSZK nyelvtörvénye.

Január 4. A KMKSZ Választmánya állásfoglalást tett közé a magyar helységnevek ügyében. „Területünkön a magyalakta települések magyar neveit a magyar nyelvű használatban hivatalosnak, az orosz és az ukrán megfelelővel egyenértékűnek kell tekinteni.”

Február 2. A KMKSZ közzétette választási platformját. Az okmány egyebek között a magyar nyelvnek az orosz és az ukrán nyelvvel való egyenlővé tételét, az ungvári, a munkácsi és a nagyszőlősi járás magyalakta falvaiból Beregszász központú magyar autonóm körzet kialakítását tűzte ki célul.

Április 1. Kibővített ülést tartott Nagyszőlősön a KMKSZ Választmánya. A közelmúltbeli választásokon a KMKSZ jelöltjeként indult Fodó Sándor nem tudott bejutni az Ukrán Legfelső Tanácsba, ugyanakkor helyi szinten sok esetben jelentős, sőt meghatározó befolyásra sikerült szert tenni. „A köztársaság Legfelső Tanácsának hosszú idő után először nem lesz magyar képviselője. Ez a kudarc egyértelműen a KMKSZ megosztottságából fakad.”

Április 21. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a kárpátaljai magyarok lélekszáma 155.711 fő, ebből 151.384-en vallották anyanyelvüknek a magyart.

Május 2. A KMKSZ Ungváron megtartott első küldöttgyűlésén ismét szóba került a Szövetség gyenge szereplése a parlamenti választásokon. „A KMKSZ is aktívan közreműködött annak érdekében, hogy ne legyen magyar nemzetiségű parlamenti képviselő. Például azzal, hogy Fodó Sándor a KMKSZ nevében arra hívta fel a beregszászi járás lakosait, hogy Vaszil Sepára szavazzanak. Vagy akkor, amikor a RUH és nem a KMKSZ erejében, támogatásában bízva indult jelöltként a nagyszőlősi járásban.”

Augusztus 24. Jeszenszky Géza és Anatolij Zlenko Budapesten közös nyilatkozatot írt alá. „Mindkét ország népei közeledésében fontos szerepet hivatottak játszani a két ország területén élő nemzetiségi csoportok.”

November 14. A KMKSZ Választmánya az 1944-ben elhurcoltak ügyével kapcsolatban nyilatkozatot tett közé. A Szovjetunió, illetve az USZSZK vezetéséhez címzett okmány szerzői elvárják, hogy „nyilvánosan kérjenek bocsánatot a Kárpátontúli területen élő magyaroktól, németektől, akiknek hozzátartozóit csupán nemzetiségi hovatartozásuk miatt hurcolták el a sztálini munkatáborokba”.

November 24. Lerakták az 1944 őszén elhurcoltak szolyvai gyűjtőtáborának helyén létesítendő emlékpark alapkövét.

December 26. Alma-Atában megalakult a Kazahsztáni Magyarok Kulturális Egyesülete. Elnökké Leskó Lászlót választották meg.

1991

Január 1. A kárpátaljai (magyar, ruszin, román, szlovák, német, cigány) nemzetiségi szervezetek képviselői a területi tanács vezetőivel megtartott eszmecserén úgy nyilatkoztak, hogy támogatják a ruszinok Kárpátalja autonóm státusára vonatkozó nyilatkozatát.

Március 17. A Szovjetunióban az ország további sorsáról megtartott népszavazás során a lakosság többsége a Szövetség fennmaradása mellett adta le voksát. Kárpátalján az ukrajnai átlagnál kevesebben (62 %) mondtak igent az unióra.

Május 31. Leonyid Kravcsuk, az USZSZK és Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Budapesten nyilatkozatot írt alá az USZSZK és a Magyar Köztársaság kapcsolatainak alapjairól. A két fél vállalta: „Megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy mielőbb megkezdhesse tevékenységét a magyar konzuli intézmény az USZSZK-ban és az ukrajnai konzuli képviselet az MK-ban.”

Június 14. A Nemzetek Közötti Kapcsolatokkal Foglalkozó Megyei Képviselői Bizottság a történelmi helységnevek visszaállításáról tárgyal: „A KMKSZ a települések nevének többnyelvű használata mellett foglal állást, amely azt is feltételezi, hogy valamennyi elnevezést hivatalosnak kell tekinteni.”

Július 14. Dupka György, a KMKSZ kulturális bizottságának munkájáról szólva elmondta: „Két nagy témakörben folyik a konzultáció. Az egyik, hogy Kárpátalján, illetve Ukrajnában létrehozzák a nemzetiségi szervezetek ligáját…, amely beléphetne a FUEV-be. A másik irány, hogy a föderatív Ukrajna keretén belül létrehoznák Kárpátalja önálló föderatív egységét.”

Augusztus 2. Napvilágot látott a KMKSZ módosított Alapszabálya.

Augusztus 3. A KMKSZ közzétette a Kárpátalja autonóm státusáról szóló nyilatkozatot.

Szeptember 10. A KMKSZ beregszászi járási szervezetének választmánya úgy döntött, hogy támogatja a Kárpátaljai Ruszinok Társaságának szeptember 1-jén Kárpátalja köztársasági státusának felújításával kapcsolatban közzétett állásfoglalását azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg biztosítják a magyar kisebbség autonómiáját is.

Szeptember 14. Dalmay Árpád a beregszászi járási tanács ülésszakán indítványozta, hogy tartsanak népszavazást a magyar autonóm körzet megalakításáról a beregszászi járás közigazgatási határain belül.

Szeptember 17. A KMKSZ területi választmánya úgy döntött, hogy a közelgő ukrajnai elnökválasztás előtt a köztársasági szintű képviselet érdekében megalakítja az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetséget (tagjai: a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség, a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület).

Október 27. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligája (tagjai: a KMKSZ, a Kárpátaljai Németek Újjászületés Szövetsége, a szlovák Ludovy Stur, a Roma Cigányszövetség, a Kárpátaljai Ruszinok Társasága).

November 12. A KMKSZ Elnöksége felszólította a lakosságot, hogy a közelgő választásokon szavazzanak Ukrajna függetlenségére és Kárpátalja autonómiájára Ukrajna keretén belül.

December 1. Az Ukrajnában megtartott országos választásokon a lakosság 90 %-a támogatta a köztársaság függetlenségét. Az elnökválasztáson Leonyid Kravcsuknak a választópolgárok 60 %-a szavazott bizalmat. Beregszászon az urnához járultak több mint 90 %-a voksolt a nemzetiségi körzet létrehozása mellett.

December 8. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-szövetség (KMPSZ). Elnökévé Orosz Ildikót választották meg.

1992

Február 21. A beregszászi városi tanács ülésszakán heves vita után visszaállítják a város mintegy kéttucatnyi utcájának történelmi nevét.

Március 6. Fodó Sándor a KMKSZ III. közgyűlése előtt a ruszin-ukrán kérdésről nyilatkozva elmondta: „Gyakorlatilag úgy fest a helyzet, hogy (…) a ruszinok most elégedetlenek velünk, mert nem támogatjuk szeparatista törekvéseiket és jó viszonyt akarunk kiépíteni az ukrán mozgalmakkal, elsősorban a RUH-hal.”

Március 7. A KMKSZ III. közgyűlése elfogadta a Szövetség cselekvési programját. A dokumentum egyebek között leszögezi: „Kárpátaljának olyan önkormányzati státust kell biztosítani, amely elhatárolja a központi és a helyi hatalom jogkörét.” Tóth Mihály és Dupka György lemond a Szövetségben viselt eddigi tisztségéről.

Május 9. Napvilágot látott a Magyar Autonóm Körzet tervezete.

Május 10. A KMKSZ Választmánya az alelnöki tisztségéről leköszönt Tóth Mihály helyére Vári Fábián Lászlót választotta meg. A KMKSZ-en belüli újabb szakadás jele, hogy a választmányi ülésen bejelentették a Demokratikus Platform Kezdeményező Csoportjának a megalakulását. „A KMKSZ válaszúthoz érkezett. A válság régen érlelődött, az őrségváltásnak be kellett következnie.”

Május 25. A KMKSZ Elnökségének Csapon megtartott üléséről kiadott közlemény kimondta: „Tekintettel arra, hogy a DPKCS tagjai különálló elvi álláspontot nem képviselnek, (…) az elnökség úgy véli, hogy a platform személyi indíttatású, anyagi motiváltságú felelőtlen szervezet, amely a Szövetség és a kárpátaljai magyarság egységét veszélyezteti (…). A Szövetség a Kárpátaljai Nemzetek Demokratikus Ligájában képviselő Dupka György és Turóczy István mandátumát felfüggeszti.”

Június 20. Az Ukrán Legfelső Tanács elfogadta a nemzetiségi törvényt.

Július 1. Az ukrán parlament ratifikálta a magyar-ukrán alapszerződést.

Július 22. A területi tanács elutasította a Beregszászi Magyar Autonóm körzet megalakításával kapcsolatos törvénytervezetet.

December 24. A kárpátaljai elnöki megbízott rendelkezést adott ki a nyelvtörvény és a kisebbségi törvény alkalmazásáról.

1993

Január 16. A területi tanács határozatban rendelkezett egyes települések nevének használatáról. A kérdéssel kapcsolatban elfogadott okmányban azzal a kéréssel fordult a Legfelső Tanács Elnökségéhez, hogy hagyja jóvá a területi tanácsnak az egyes települések történelmi nevének visszaállítására vonatkozó javaslatait. Ezek értelmében a beregszászi járásban 11, a munkácsiban 5, az ungváriban pedig 6 magyar község kapná vissza eredeti nevét.

Január 24. Ungváron megtartották a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának második konferenciáját. A fórum összehívását a KMKSZ kezdeményezte, mivel jelenlegi formájában nem tartja eléggé hatékonynak a Liga működését, s új alapszabály-tervezet elfogadását javasolta. A beterjesztett dokumentummal kapcsolatban számos kifogás hangzott el, ezért a küldöttek koordinációs bizottságot hoztak létre a nézetkülönbségek feloldására.

Február 4. Kijevben ülésezett a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó ukrán-magyar vegyes bizottság. Az ülés napirendjén egyebek között a magyar kulturális autonómia, a beregszászi kórház, színház és gimnázium, a magyar pedagógiai központ szerepelt. Fodó Sándor nehezményezte, hogy a Közoktatási Minisztérium a KMPSZ címére érkezett levélben arra utasítja az iskolákat, hogy a tanulókban tudatosítsák: ők ukránok, csak magyar származásúak.

Március 1. A Kárpátaljai Ruszinok Társaságának Elnöksége azzal a kéréssel fordult az ENSZ főtitkárához, hogy Ukrajna ENSZ-képviseletén keresztül szorgalmazza Podkarpatszka Rusz népe követelésének teljesítését az 1945-ös sztálini annexió előtti önigazgatási státus (autonómia) visszaállítása kapcsán.

Március 13. A KMKSZ nagyszőlősi tisztújító gyűlésén ismét Fodó Sándort választották meg elnöknek. Az elnöki beszámoló cáfolta a Szövetség válságáról terjesztett híreket, egyebek között azzal, hogy a KMKSZ tagjainak száma nem csökken. A küldöttek elfogadták az új, módosított Alapszabályt és a KMKSZ Programját.

Április 14. Ungváron megalakult a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság. Elnökévé Petro Lizanecet, az egyetem magyar tanszékének vezetőjét, a Hungarológiai Központ igazgatóját választották meg.

Április 30. Ungváron hivatalos megbeszélésre került sor Antall József és Leonyid Kravcsuk között. A találkozó után Fodó Sándor elmondta: az ukrán elnök ígéretet tett arra, hogy messzemenően támogatja a magyarság kulturális és személyi elvű autonómiájára irányuló törekvéseket, valamint a többségében magyarlakta vidékek önkormányzatának létrehozását. Ungváron Ukrajnai Magyar Értelmiségiek Közössége néven új magyar társadalmi szervezet alakult. A Közösség elnökévé Dupka Györgyöt választották meg.

Június 19. Ungváron megtartották a Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligájának II. kongresszusát. A tanácskozáson nem fogadták el a KMKSZ-nek az Alapszabály módosítására tett javaslatait, ezért a magyar szövetség felfüggesztette tagságát a szervezetben.

Július 29. Podkarpatszka Rusz ideiglenes kormánya bejelentette, hogy az ukrán kommunisták által agyonlőtt Bródy András kormányának jogutódjaként lép fel.

Július 10. A Kárpátaljai Megyei Tanács igazságügyi főosztálya megtagadta a KMKSZ Alapszabályának újra-bejegyzését, mivel az okmány úgymond politikai tevékenységre utaló kitételeket is tartalmaz. A Szövetség elnöksége a sajtóban közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az eljárást törvénytelennek ítéli meg, és jogorvoslat végett a bírósághoz fordul.

Augusztus 29. Beregszászon megalakult a Bródy András Történelmi-Honismereti Társaság.

Szeptember 10. Antall József hivatalában fogadta a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőit. A KMKSZ részéről Milován Sándor vett részt a találkozón.

November 25. Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) néven bejegyezték az UMÉK április 30-án megalakított szervezetét.

December 19. A KMKSZ bátyúi választmányi ülésén a beregszászi választmány Tóth Mihályt jelölte az ukrán parlamentbe. Ugyanezen tanácskozáson Tóth Mihály kifejtette, hogy fenntartásai vannak a Szövetség jelenlegi vezetésével szemben, a szervezet politikáját nem vallja magáénak. Véleménye szerint a kárpátaljai magyarság kijevi képviselőjének egyáltalán nem kell elkötelezett KMKSZ-esnek lenni. Bejelentette, hogy jelölését akkor sem vonja vissza, ha a Választmány nem szavaz neki bizalmat.

1994

Február 5. A KMKSZ közzétette választási programját, amely a politikai jogok terén fontosnak tartja, hogy a nemzetiségi szervezetek kapjanak jelöltállítási jogot, a nemzetiségek pedig garantált képviseletet.

Február 26. Megalakulásának ötödik évfordulóját méltatta a KMKSZ. A Szövetség létrejötte „új korszakot nyitott a kárpátaljai magyarság történetében. Ezen a napon jelent meg először a magyarság, mint szervezett erő, mint politikai, társadalmi akarat… Ha a magyar lakosság bizalmat szavaz a Szövetség által támogatott képviselőjelölteknek, akkor a KMKSZ és általa a szervezett magyarság politikai súlya megsokszorozódik.”

Március 10. Beregszászon megnyílt az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház.

Március 15. Megalakult a Kárpátaljai Magyarok Ötvenhatos Szövetsége.

Április 10. A beregszászi választókerületben Tóth Mihály Fodó Sándorral szemben megnyerte a parlamenti választások második fordulóját.

Június 2. A KMKSZ elnökségi ülése kezdeményezte a Kárpátaljai Magyar Egyeztetőtanács létrehozását, amelyben a magyar tanácsi képviselők, a megyei szintű társadalmi szervezetek, intézmények és egyházak képviselői kapnának helyet.

Június 19. Beregszászon püspökké szentelik Gulácsy Lajost, aki Hegedűs Lóránt előtt teszi le az esküt.

Július 10. A helyhatósági választások második fordulójában a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökévé Szerhij Uszticsot, a beregszászi városi tanács elnökévé Pataki Istvánt választották meg.

Július 23. A KMKSZ beregszászi városi szervezetének elnöksége bejelenti a Szövetségből való kiválását és a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség megalakítását. Döntésüket egyrészt a KMKSZ megyei és beregszászi járási központja között kialakult személyes ellentétekkel, másrészt azzal indokolták, hogy a Bereg-vidék magyarságának sajátos érdekeit a KMKSZ-nél hatékonyabban kívánják képviselni.

Augusztus 6. Beregszászon megalakul a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. Létrehozói: a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség, a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetsége, a KMKSZ-ből kivált ungvári középszintű szervezet és a técsői városi szervezet, valamint a MÉKK.

Augusztus 7. Budapesten a HTMH-ban Tabajdi Csaba megbeszélést folytatott a kárpátaljai magyarság néhány vezetőjével: Fodó Sándorral, Milován Sándorral, Orosz Ildikóval, Tóth Mihállyal, Dalmay Árpáddal és Dupka Györggyel. A találkozó azzal a szándékkal jött létre, hogy a kárpátaljai szervezetek vezetői valamilyen egyezségre jussanak a kárpátaljai magyarságot megosztó problémák ügyében.

Augusztus 16. A KMKSZ ungvári középszintű szervezetének közgyűlése úgy döntött, hogy a szervezet átalakul és a jövőben Ung-vidéki Magyar Szövetség néven kíván tevékenykedni.

Augusztus 18. A KMKSZ nagyszőlősi járási szervezetének elnöksége nyilatkozatban ítélte el azokat a KMKSZ-vezetőket, akik a Szövetségből való kilépés mellett döntöttek.

Augusztus 28. Nagyszőlősön megtartották a KMKSZ választmányi ülését. Fodó Sándor tagadta, hogy bármiféle válság jelei mutatkoznának a KMKSZ soraiban. Milován Sándor élesen elmarasztalta a kárpátaljai magyar újságírókat, mert magyarországi publikációikkal élesen aláássák a Szövetség tekintélyét. Kovács Miklós Tabajdi Csabát és Monori István ungvári főkonzult vádolta meg azzal, hogy közük van a KMKSZ megosztásához.

Szeptember 15. Beregszászon ünnepélyes keretek között megnyitották a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolát, amely a KMKSZ, a KMPSZ, a Kárpátaljai Református Egyház és a beregszászi városi tanács összefogásával, jelentős magyarországi anyagi támogatással jött létre.

Október 1. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Képviselők Tanácsa. Az alakuló gyűlés kezdetén a jelenlévők egy csoportja – köztük a KMKSZ elnökségi és választmányi tagjai – elhagyták a termet, mivel nem tartották szabályosnak a fórum összehívását.

Október 22. Tisztújító közgyűlést tartott a MÉKK. Az elnöki posztra az elkövetkező három évre ismét Dupka Györgyöt választották meg. Az új vezető szerint a magyarságot nem a különféle szövetségek, szervezetek létrejötte osztja meg, hanem az a törekvés, amely a helyi magyarság gettósítását, arctalan tömeggé változását célozza. Károsnak ítélte meg továbbá azt is, hogy „némely társadalmi szervezetek” vezetői tévedhetetlen irányítókként tüntetik fel magukat, ellenségképeket fabrikálnak, s ezzel mesterségesen tartják fenn a konfliktust. A küldöttek Tóth Mihályt a szervezet tiszteletbeli elnökévé választották.

November 1. A helyhatósági választásokon a megyei tanácsba 9, a beregszászi járásiba 20 (66 %), a nagyszőlősibe 9, az ungváriba 13, az ungvári városi tanácsba 3 magyar képviselő került be. Munkácson nincs magyar képviselő. A községi tanácsokba megválasztott 4.300 képviselő közül 611 magyar.

November 8. Tabajdi Csaba és Lábody László meghívására KMKSZ-küldöttség látogatott Budapestre. Tabajdi Csaba államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem kíván beavatkozni a kisebbségi szervezetek közötti vitába, a kapcsolattartásban pedig nem az egyenlősdi elve, hanem objektív kritériumok (taglétszám, választási eredmények, hatékonyság) fognak érvényesülni.

November 27. Szolyván felavatták a Sztálinizmus Áldozatainak Emlékparkját. Az ünnepségen felszólaló Fodó Sándor kijelentette: „Érthető, miszerint a jelenlegi gazdasági körülmények között Ukrajna képtelen kárpótolni az elhurcoltakat, illetve a mártírok hozzátartozóit, viszont az erkölcsi kárpótlásra, arra, hogy, az ukrajnai vezetés nyilvánosan kérjen bocsánatot a sztálini terror miatt, annak ellenére is szükség van, hogy e bűnök nem terhelik a fiatal ukrán államot.”

November 29. A KMSZF megalakításával kapcsolatos hírekre reagálva Fodó Sándor kijelentette: „Ennek a szervezetnek gyakorlatilag nincs létjogosultsága megyei szinten. Az ukrán törvények értelmében csak azt a szervezetet lehet megyei szinten bejegyezni, amely a járások kétharmadában alapszervezetekkel rendelkezik. Ha mégis bejegyeznék, akkor el lehet gondolkodni afelől, kinek áll érdekében egy ilyen szervezet bejegyzése.”

1995

Január 3. A vidék történetében először jelent meg Szolyván részben önálló magyar nyelvű újság, Szolyvai Krónika címmel.

Január 30. Megjelenésének 75. évfordulóját méltatta Kárpátalja egyetlen hivatalos magyar nyelvű lapja, a Kárpáti Igaz Szó.

Március 19. Beregszászon megtartotta VI. közgyűlését a KMKSZ. Fodó Sándor elnök szerint „a Szövetség a belső elkülönülés ellenére is működőképes maradt. A helyhatósági választások arról tanúskodnak, hogy a KMKSZ mára komoly politikai tényezővé vált. Több százra tehető azoknak a képviselőknek a száma, akik szövetségünk színeiben jutottak be a községi, a járási tanácsokba, illetve a megyei tanácsba.” Beregszászon véget ért a III. Kárpát-medencei Kisebbségi Értelmiségi Fórum, amelynek zárónyilatkozata kimondta: „A Kárpátalján élő magyarság a magyar nemzet elidegeníthetetlen részének tekinti önmagát. Elemi jogának tartja a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítését a más országokban működő politikai, gazdasági és kulturális szervezetekkel.”

Március 25. A Kárpátaljai Megyei Tanács magyar képviselőcsoportja (21 fő) azzal a kéréssel fordult Szerhij Uszticshoz, a megye vezetőjéhez, hogy alakítsanak önálló magyar tanfelügyelőséget, illetve hozzák létre az önálló beregszászi magyar pedagógus-továbbképző központot.

Április 1. Budapesten befejeződött a Magyar-Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülése. Ennek kapcsán Tabajdi Csaba elmondta: „A vegyes bizottság hatékony együttműködési formának bizonyult. Ezt megerősíti az ukrán félnek az a mintaszerű nyitottsága, amelynek révén a kisebbségi szervezetek képviselői is részt vehettek a találkozón.”

Június 11. A KMKSZ választmányi ülésén kiemelten foglalkoztak a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével. A testület a magyar pedagógusok égető hiányára való tekintettel rendkívül fontosnak tartja a magyar nyelvű főiskolai képzést és felhívta az illetékesek figyelmét a magyar nyelven történő felvételizés biztosításának fontosságára.

Szeptember 1. A nagyszőlősi járási Tivadarfaluban református gimnázium nyílt, Huszton pedig ötven év után újra beindult a magyar nyelvű oktatás.

Szeptember 29. Debrecenben megalakult és ülésezett a nemzetiségi kisebbségi kérdésekkel foglalkozó magyar-ukrán parlamentközi vegyes bizottság. Munkájában mindkét részről hat-hat parlamenti képviselő vesz részt.

Október 8. A KMKSZ Választmánya felfüggesztette Tóth Mihály választmányi tagságát, mivel az Alapszabály szerint csak az lehet a Szövetség tisztségviselője, aki „nem tagja más ukrajnai politikai pártnak vagy szervezetnek.”

Október 14. Vass Tibor, az UMDSZ főtitkára kifejtette: „A KMKSZ vezetése (…) szeretné kirekeszteni mindazokat a szervezeteket, amelyek a KMKSZ-ből való kiválásukat követően jöttek létre. Mint Brenzovics László kijelentette: nem kívánatos ezeknek a szervezeteknek a felvétele, mert ezzel további kiválási folyamatok indulhatnak meg.”

Október 19. Megtörtént a KMSZF hivatalos bejegyzése.

November 13. Leonyid Kucsma ukrán elnök fogadta az ukrajnai nemzetiségi szervezetek vezetőit, köztük Fodó Sándort, a KMKSZ elnökét.

November 25. Kárpátaljára látogatott Olekszandr Kozinec, a nemzetiségi, migrációs és felekezeti ügyekben illetékes ukrán minisztérium osztályvezetője, aki a helyi nemzetiségi szervezetek körében azt igyekezett felmérni, hogyan valósul meg a gyakorlatban az 1992-ben elfogadott nemzetiségi törvény. Fodó Sándor a nevezett okmány egyik legnagyobb hiányosságaként azt fogalmazta meg, hogy hiányzik a végrehajtási mechanizmus.

1996

Január 20. Megalakult a Magyar Újságírók Közösségének kárpátaljai tagozata. A 15 fős szervezet elnökévé Tárczy Andort, a Tárogató című szatirikus lap szerkesztőjét választották meg.

Február 3. A KMKSZ Választmánya úgy döntött, hogy levélben fordul a Megyei Állami Adminisztráció vezetőjéhez, valamint az Ungvári Egyetem rektorához a magyar nyelven történő felvételiztetés lehetőségének biztosításával kapcsolatban. Ugyancsak határozat született arról, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola bejegyzéséért.

Február 6. Az Ungvári Állami Egyetem filológiai kara tudományos tanácsának ülésén a kar dékánja bejelentette, hogy az 1996/1997-es tanévben anyagi okokból egyetlen diákot sem vesznek fel a magyar szakra.

Február 17. Hivatalos bejegyzését követően megtartotta első ülését az öt tagszervezetet – MÉKK, BMKSZ, Szolyvai Magyar Kulturális Szövetség, Técsői Magyar Kulturális Szervezet és UMSZ – egyesítő Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. A rendezvényen felszólaló Fodó Sándor elmondta: „Jelenleg még elképzelhetetlennek tartom, hogy a KMKSZ is belépjen a KMSZF-be.”

Március 5. A Kárpáti Igaz Szóban megjelent tudósítás szerint Fodó Sándor bejelentette, hogy a közelgő tisztújító gyűlésen nem jelölteti magát a KMKSZ elnöki posztjára.

Március 9. Megtartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség fórumát. A Szövetség új elnökévé Tóth Mihályt választották meg. A KMKSZ, mivel nem tartotta legitimnek az összejövetelt, nem vett részt rajta.

Március 30. Nagyszőlősön került sor a KMKSZ soros, VII. tisztújító közgyűlésére. Fodó Sándor eddigi elnök lemondott tisztségéről. A küldöttek két jelölt – Vári Fábián László és Kovács Miklós – közül az utóbbit választották meg a Szövetség új vezetőjévé.

Április 11. Tabajdi Csaba és Lábody László hivatalos látogatáson fogadta a KMKSZ újonnan megválasztott vezetőségét. A tárgyalásokon hangsúlyosan szerepeltek a KMTF bejegyzésével kapcsolatos problémák, a beregszászi magyar nyelvű oktatásban tapasztalható gondok, valamint a millecentenáriumi ünnepségek ukrajnai eseményeivel összefüggő teendők.

Május 21. Temesváron a FUEV (Európai Népcsoportok Föderális Uniója) teljes jogú tagjává választották a KMKSZ-t. Temesvári tartózkodása során a Szövetség küldöttsége (Kovács Miklós és Kota György) találkozott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével.

Június 1. A KMKSZ a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából „Verecke híres útján…” címmel tudományos konferenciát szervezett.

Június 15. A Kárpáti Igaz Szóban az UMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójáról szóló tudósításból kiderül, hogy a KMKSZ a Lembergben történt vezetőcserét puccsnak minősítette, ezért távol maradt a rendezvényről, tagságát pedig meghatározatlan időre felfüggesztette. Az évfordulón Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kijelentette: „Vannak olyan magyar érdekvédelmi szervezetek, amelyek figyelmen kívül hagyják, hogy elsősorban az adott ország törvényeinek ismerésével, betartásával lehet és kell a magyarság sorsát jobbra fordítani.”

Június 23. A KMKSZ Választmánya úgy döntött, hogy a vereckei emlékmű ügyében nyílt levéllel fordul Leonyid Kucsma ukrán elnökhöz és Szerhij Uszticshoz, a megyei közigazgatás vezetőjéhez. „Rendezvényeink nem irányulnak senki ellen, azok a különböző nemzetiségek és népek békés együttélése jegyében, ökumenikus szellemben zajlanak. Távol áll tőlünk bármiféle revizionista törekvés, kizárólag az ukrán-magyar alapszerződés, a nemzetiségi és egyéb törvény, illetve más nemzetközi dokumentumok alapján, a kulturális identitásunk megőrzéséhez és nemzeti ünnepeink méltatásához való jogainkkal kívánunk élni” — olvasható egyebek között a levélben. A gyűlésen határozat született arról, hogy a Szövetség támogatja egy módosított modern ukrán alkotmány elfogadását. A Választmány elfogadta a KMKSZ autonómia-koncepcióját és levelet kívánt intézni a magyar miniszterelnökhöz azon durva vádaskodások ügyében, amelyeket Törzsök Erika intézett a Szövetség ellen az UMDSZ kongresszusán.

Június 23. Az UMDSZ is állásfoglalást tett közzé a vereckei emlékmű ügyében: „Elvárjuk az ukrajnai illetékesektől, hogy a korábbi megállapodások szellemében támogassák és tegyék lehetővé a millecentenáriumi rendezvények lebonyolítását.”

Július 27. Az ukrán külügyminisztérium szerint a Magyarországgal szomszédos országok bizonyos politikai erőiben aggodalmat keltett annak a közös nyilatkozatnak néhány kitétele, amelyet a július elején Budapesten megrendezett magyar-magyar csúcs résztvevői fogadtak el.

Augusztus 5. A KMKSZ elnöksége úgy döntött, hogy a szükséges engedélyek hiánya miatt elhalasztja a Vereckei-hágón tervezett millecentenáriumi ünnepséget.

Szeptember 14. A volóci járási bíróság szeptember 12-ei döntésével megtiltotta a KMKSZ millecentenáriumi megemlékezését a Vereckei-hágón. A bírói testület azzal indokolta a döntését, hogy az Ukrán Köztársasági Párt kárpátaljai szervezete ugyanerre a napra gyászmisét tervez az említett helyszínen. „Mivel a két szervezet élesen szemben áll egymással, ezért nem zárható ki a konfliktus veszélye.”

Szeptember 26. A KMKSZ és a KMPSZ együttes ülésen foglalkozott a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetével. A két szervezet fontosnak tartotta, hogy a magyar iskolák végzősei számára a jövőben is biztosítsák az anyanyelvű felvételi lehetőségét a megye közép- és felsőfokú oktatási intézményeibe. Ezzel kapcsolatban levélben fordultak az ukrán elnökhöz és az ukrán-magyar vegyes bizottsághoz.

Október 6. A KMKSZ elnöksége megvitatta az Ukrajnai Rádió- és Televízió Magyar Főszerkesztőségében kialakult helyzetet. „Az Elnökség a kárpátaljai magyarság egyik legfontosabb tömegtájékoztatási eszközének felszámolására irányuló szándékként értékelte Petro Petriknek, a Társaság vezérigazgatójának bejelentését, amely szerint pénzhiány miatt 1997. január 1-jéig akár 2 főre is csökkenthetik az ötven éve folyamatosan működő, jelenleg 11 munkatársat foglalkoztató szerkesztőség létszámát, s egyúttal megszüntetnék a magyar részleg önállóságát is.”

Október 9. Megtartották a KMKSZ alapszervezeti elnökeinek közgyűlését. A több mint 100 résztvevővel megrendezett fórumon áttekintették a KMKSZ közelmúltbeli tevékenységét, megvitatták a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket és problémákat. A választmányi ülés 11 pontból álló határozatot fogadott el, amelyben egyebek mellett ismét felvetődik az Ungvári TV magyar szerkesztőségének kérdése, felszólítják az illetékeseket, hogy tegyék lehetővé a vereckei emlékmű megépítését, követelik, hogy az ukrán parlament semmisítse meg a Kárpátaljai Néptanács 1944-es határozatának azon részét, amelyben a magyar és a német népet az ukránok örök ellenségének nyilvánították, tiltakoznak az ellen, hogy az oktatásügyben tapasztalható intézkedések csorbítják a magyarság korábban kivívott és biztosított jogait, szorgalmazzák, hogy gyorsítsák meg az egyházi ingatlanok visszaadását, követelik, hogy a nyelvtörvénynek és más hatályos rendelkezéseknek megfelelően helyezzék el, illetve állítsák vissza a magyar nyelvű helységnévtáblákat.

November 30. Beregszászon megtartotta VI. közgyűlését a KMPSZ. A tanácskozáson felszólalók rámutattak, hogy bár vannak szerény eredmények is, a kárpátaljai magyar oktatásügy súlyos problémákkal küzd: a megfelelő tankönyvek hiánya miatt alacsony az ukrán nyelv oktatásának színvonala, nincsenek az idegen nyelvek oktatásához szükséges tankönyvek, nem megfelelő a magyar történelem fakultatív oktatása, egyre súlyosabb az általános tankönyvhiány, mind nagyobb a bérhátralék.

1997

Február 8. Megtartotta évi soros közgyűlését a MÉKK. Elnöki beszámolójában Dupka György elmondta: „Nagyon sokan, főleg az értelmiségiek, kivándorolnak.”

Február 18. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Brenzovics László alelnök Kijevben megbeszéléseket folytattak Volodimir Jevtuhhal, Ukrajna Nemzeti Kisebbségügyi és Migrációs Állami Bizottságának elnökével. A kárpátaljai küldöttség tájékoztatta az elnököt a kárpátaljai magyarság aktuális, megoldásra váró problémáiról.

Március 1. Megalakult a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége. Elnökévé Kőszeghy Elemért választották.

Március 8. Közgyűlést tartott a KMKSZ beregszászi járási középszintű szervezete. Vári Fábián László elnök elmondta: „Mintha valamiféle munkamegosztás jött volna létre a magyarság-szervezetek között: a MÉKK konferenciákat szervez, a BMKSZ emléktáblákat állít, a KMKSZ-re pedig a kisebbségi érdekvédelem munkája hárul.”

Május 9. Kovács Miklós az UMDSZ tagszervezeteihez intézett nyílt levelében bejelentette, hogy az UMDSZ és a KMKSZ között kialakult vitás helyzet rendezéséig a Szövetség felfüggeszti tagságát az UMDSZ-ben.

Június 5. A KMPSZ nyilatkozatban foglalkozott az ukrajnai oktatásügyben tapasztalható jelenségekkel, ugyanis az Oktatásügyi Minisztérium által a nemzetiségi oktatás megreformálására kidolgozott okmány a „polikulturizmus” jelszavát tűzi a zászlajára, ami nem más, mint „az ukrán mentalitás kialakítása”. A dokumentum szerint az iskolai tantárgyakat ukránul kell oktatni. Kivételt csak az „etnikai jellegű tantárgyak képeznek.” A MÉKK ugyancsak állásfoglalást tett közé az okmánnyal kapcsolatban. A tiltakozáshoz a KMKSZ választmányi ülése is csatlakozott.

Június 5. Ungváron és a beregszászi járási Gáton megemlékeztek a 70 éve született és 20 éve elhunyt Kovács Vilmosról.

Július 28. Első ízben volt diplomaosztás a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán.

Augusztus 30. A KMKSZ elnöksége tiltakozik a nemzetiségi oktatási koncepció újabb változata ellen, amely továbbra is a magyar tanítási nyelvű iskolák megszüntetését irányozza elő.

Szeptember 1. Tanévnyitó ünnepséget tartottak a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. Az intézmény eddigi munkájának mérlegét megvonó dr. Szabó Géza, a beregszászi speciális képzés vezetője elmondta, hogy eddig 42 hallgató szerzett óvodapedagógusi vagy tanítói diplomát. Az új tanévben oklevelet kapnak az első angol-, történelem- és földrajz-szakos tanárok is.

Szeptember 13. Ivan Latka, a Szlovákok Ungvári Szervezetének elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a szlovák parlament által június 4-én elfogadott törvény szerint a kárpátaljai szlovákok ugyanolyan jogokat élveznek, mint a szlovák állampolgárok.”

Szeptember 20. Az Ungvári Állami Egyetem közgazdasági karán megnyílt az Ungvári Gazdasági Akadémia. A tanintézetben már valamilyen diplomával rendelkező kárpátaljai szakember kezdhette meg anyanyelvén 2 éves tanulmányait.

Szeptember 23. A KMKSZ elnöksége jóváhagyta a Szövetség választási programjának tervezetét.

Október 4. Megalakulásának ötödik évfordulóját méltatta a MÉKK. Dupka György elnök elmondta: „A MÉKK nem direkt módon politizáló szervezet (…). Nem zárkózik el attól, hogy politikai kérdésekben véleményt nyilvánítson. A megyében keresni kell minden olyan társadalmi szervezettel az együttműködést, amely tiszteletben tartja jogainkat, elismeri, s a gyakorlatban is alkalmazza az egyenlőség elvét.” Fodó Sándor felszólalásában kijelentette: „Ideje újra egy szekértáborba tömörülni.”

Október 21. Beregszászon a KMKSZ és a KMPSZ közös szervezésében pedagógus-értekezletet tartottak „A nemzetiségi-kisebbségi oktatás fejlesztésnek koncepcionális alapjai” című oktatási minisztériumi tervezettel kapcsolatban. Orosz Ildikó: „Minden évben ki kell harcolni, hogy a magyar iskolák végzősei anyanyelvükön felvételizhessenek az Ungvári Állami Egyetemre (…). Ez a tervezet már az anyanyelvi oktatás létét veszélyezteti.” Kovács Miklós: „Nem szabad elbagatellizálni a veszélyt, amely jelenleg a magyar iskolákra leselkedik.”

November 7. Választási konferenciát tartott a KMKSZ. Kovács Miklós: „A KMKSZ-nek olyan pozíciót kell elfoglalnia, hogy ne kerüljön éles ellentétbe egyik féllel sem, a kárpátaljai magyarság önálló maradjon.”

November 15. Beszámoló és tisztújító közgyűlést tartott a Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség. A tanácskozáson Dalmay Árpád kijelentette: „A kárpátaljai magyarság csak úgy juttathat legalább egy vagy két képviselőt az ukrán parlamentbe, ha a magyar érdekvédelmi szervezetek, elsősorban a két legnagyobb – a KMKSZ és a BMKSZ – közös jelöltet állítanak.” A lemondott Dalmay Árpád helyett Pirigyi Bélát választották meg a BMKSZ új elnökévé. Beregszászon megtartották a VIII. Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórumot, amelynek fő témája az Ukrajnában zajló földreform volt.

November 28. Ungváron kerekasztal-beszélgetést rendeztek a kisebbségi oktatás jövőjéről. Orosz Ildikó: „Az új koncepció csak az elemi iskolákban tenné lehetővé az anyanyelvi oktatást (…). Ha a tervezet a mostani formájában kerül elfogadásra, számolni kell a nemzetiségi oktatási rendszer széthullásával.”

November 28. Küldöttgyűlést tartott a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma. A hozzászólók eléggé vegyesen ítélték meg a szervezet eddigi tevékenységét. Krajnyák Zoltán: „Egyetlen fegyverténye az volt, hogy megjelent az érdekvédelmi képviseletek palettáján, de fontosabb kérdésekben csak nagyon ritkán hallatta a hangját.”

December 2. Tóth Mihály a KMKSZ-szel való előzetes egyeztetés nélkül jelentette be indulási szándékát az ukrajnai parlamenti választásokon. Kovács Miklós úgy vélte, hogy ez a lépés veszélybe sodorhatja a kárpátaljai magyarság kialakulófélben levő politikai egységét.

December 6. Fodó Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke arról nyilatkozott, hogy az Ukrán Szociáldemokrata Párt (egyesített) színeiben indul a választásokon. „Így megvan a lehetősége annak, hogy Ukrajna legfelső törvényhozásában egyidejűleg két képviselője legyen a kárpátaljai magyarságnak.” Tóth Mihály arról nyilatkozott, hogy többször is próbált egyeztetni a parlamenti képviselői jelölésről, ám ezek a kezdeményezések a KMKSZ késlekedő magatartása miatt rendre meghiúsultak.

December 9. Brenzovics László, a magyar parlamenti képviselőjelölt indításáról szólva úgy vélte, hogy a Szövetség minden esetben korrektül járt el. „Az elmúlt választások két nagy ellenfele (Fodó Sándor és Tóth Mihály) most együttesen osztja meg a kárpátaljai magyarságot.” Elnökségi ülést tartott a KMKSZ. Mivel Fodó Sándor bejelentette, hogy a szociáldemokraták színeiben indul a parlamenti választásokon, ezért az elnökség az Etikai Bizottsághoz fordult.

December 16. Az UMDSZ tagszervezetei támogatásukról biztosították a parlamenti választásokon induló Tóth Mihályt.

1998

Március 7. Beregszászban megalakult a Kárpátaljai Katolikus Értelmiségi Fórum. Célja, hogy fórumot teremtsenek a katolikus értelmiségnek, ezért negyedévenként szeretnének egy-egy találkozót rendezni, lelki napokat, irodalmi esteket, előadásokat terveznek, közölte Bárdos István, a KKÉF elnöke.

Március 22. Beregszászon megtartotta IX. évi közgyűlését a 22 ezer bejegyzett tagot számláló KMKSZ. Kovács Miklós elnöki beszámolójának középpontjában a március 29-ei választások álltak. Rámutatott: a KMKSZ kilenc éves fennállása során soha nem volt ilyen drámai helyzetben, mint most. „Sokat ártott a mozgalomnak a hatalomhoz közel álló személyek nyílt vagy burkolt aknamunkája” — állapította meg az elnök.

Március 29. Ukrajnában a parlamenti és helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot (27 %-ot) az Ukrán Kommunista Párt kapta. A kijevi parlamentbe egyetlen magyar képviselő, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke jutott be, Fodó Sándor – aki az Egyesült Szociáldemokrata Párt listáján indult – nem került be a törvényhozásba. A magyar-magyar szembenállás miatt kevesebb magyar képviselő jutott be a megyei tanácsba, mint az előző ciklusban. 1994 és 1998 között tíz magyar nemzetiségű képviselője volt az 59 tagú megyei tanácsnak, most viszont a 75 tagúra bővített tanácsnak mindössze hat magyar képviselője van. A nagyszőlősi járásban – ahol a magyar népesség aránya több mint 25 százalék – egyetlen magyar képviselőjelölt sem tudott bejutni a megyei tanácsba.

Május 9. A Kijevi Magyarok Egyesülete református lelkészt kért Kárpátaljáról Lukács Béla tanszékvezető professzor temetésére. A temetésre elutazó Pocsai Vince lelkész felkereste a Kijevi Magyarok Egyesülete székházát is, ahol azt javasolta a megjelenteknek, ne csak temetéskor találkozzanak, a közösség számára létfontosságú a folyamatos egyesületi munka.

Június 1. A közel egy évtizede megalakult Kijevi Magyarok Egyesülete elnökének, Vígh Jánosnak régi álma vált valóra, amikor az ukrán fővárosban felavatták a Magyar Kulturális Központot. Az ukrán állam anyagi támogatásával létrehozott központban kapott helyet az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének és a Kijevi Magyarok Egyesületének központi irodája is.

Június 27. Hosszú évtizedek után ismét katolikus papszentelés volt Kárpátalján. Majnek Antal püspök Ungváron pappá szentelte Jaczkó Józsefet, Szulincsák Sándort pedig díakónussá.

Augusztus 22. Nagyszabású evangelizációt tartottak az ungvári járási Nagydobronyban a svájci központú Missionwerk Mitternachtsruf magyarországi tagegyesülete és a Kárpátaljai Református Egyház közös rendezésében. A legnépesebb magyar ajkú kárpátaljai nagyközség stadionjában összegyűlt, s a megye mintegy száz református gyülekezetéből érkezett több ezer hívőt és külföldi vendéget Horkay László, a Kárpátaljai Református Egyházkerület nemrég megválasztott püspöke köszöntötte.

Szeptember 23. Nyelvpolitikai bizottságot hozott létre Ungváron a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás. A testület azzal a céllal alakult, hogy erősítse az ukránnak, mint államnyelvnek a pozícióit, biztosítsa teljes értékű működését a társadalom minden szférájában, segítse elő a nemzetiségi kisebbségek nyelvi identitásának megőrzését Kárpátalján. A nyelvpolitikai bizottság tevékenységét a megyei állami közigazgatás vezetői irányítják, tagjai között vannak a kárpátaljai nemzetiségi szervezetek vezetői valamint az egyetemen tanító nyelvészprofesszorok is. A testület konzultatív-tanácsadói feladatkörrel van felruházva.

Október 24. Harmincöt éve alakult meg az Ungvári Állami Egyetem magyar filológiai tanszéke, s kezdődött el a magyar nyelv- és irodalomtanárok, illetve szakemberek egyetemi szintű képzése a kárpátaljai magyar iskolák és egyéb magyar intézmények számára. A három és fél évtized alatt 586-an szereztek magyar bölcsészdiplomát Ungváron. A magyar tagozatos hallgatók a kezdeti 17 százalék helyett jelenleg 87 százalékban tanulják magyarul a különböző tantárgyakat. A több mint fél évszázada működő Ungvári Állami Egyetem különböző karain 650 magyar ajkú kárpátaljai diák tanul, a magyar és magyarul is tudó tanárok száma pedig közel 150. Az évfordulóhoz kötődő ünnepségen emlékeztek meg a tíz éve megalakult Ungvári Hungarológiai Központ, és az öt éves Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság működéséről is. A KMTT-nek 39 nagydoktor és 43 kandidátus tagja van.

November 9. Katasztrofális árhullám söpört végig Kárpátalján, a Tisza-mentén. A katasztrofa-sújtotta övezetté nyilvánított megyében, ahol 160 ezer magyar él, eddig kilenc halálos áldozatot követelt a soha nem tapasztalt áradás, amely 118 települést öntött el. A medréből kilépett folyó 7.000 épületet árasztott el, ebből 800 összedőlt. Átmenetileg 25.000 embert telepítettek ki lakóhelyéről. 102 településen nincs villanyáram, 19 településen megrongálódott a gázvezeték, 67 településsel megszakad a telefonösszeköttetés. Az árhullán 174 kilométeres szakaszon elmosta a gátat, 20 híd megsérült, közülük nyolc teljesen összeomlott. 340 kilométeres szakaszon megrongálódtak az utak és 27 helyen történt földcsuszamlás.

November 23. A kárpátaljai árvízzel kapcsolatos kérdéseket vitatta meg Ungváron a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége. A vezetőség azt szorgalmazza, hogy a természeti katasztrófa sújtotta települések újjáépítésének költségei kerüljenek be Ukrajna jövő évi költségvetésébe. „Az lenne a jogos elvárásunk – mondta Kovács Miklós -, hogy segítsenek az embereknek az újjáépítésben, illetve, hogy sikerüljön rendet tenni a területen, hogy megerősítsék a gátakat.”

December 6. A KMKSZ elnöke, Kovács Miklós a szervezet beregszászi ülésén értékelte a kárpátaljai árvíz utáni helyzetet. Szerinte bebizonyosodott, hogy az ukrán hatalmi struktúrák csődöt mondtak a természeti csapással szemben, és csak a nagyszabású és igen gyors magyarországi segítségnek köszönhető, hogy az ukrán szervek is kénytelenek voltak a megfelelő módon reagálni a kialakult súlyos helyzetre. A kár – nem hivatalos becslések szerint – meghaladja a 100 millió dollárt, ami a megye éves költségvetésének több mint fele.

1999

Január 19. Kétnapos látogatásra Kárpátaljára érkezett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, hogy a szomszédos országok magyarok által is lakott területein folytatott konzultáció-sorozat részeként találkozzon a helyi magyarság képviselőivel és megbeszéléseket folytasson állami tisztségviselőkkel. Németh Zsolt Ungváron külön megbeszélést folytatott Valerij Kalcsenkvo ukrán katasztrófa-elhárítási miniszterrel, aki az árvíz utáni helyreállítási munkálatok jelenlegi állásáról nyújtott tájékoztatást, kiemelve a kijevi tárca kiváló együttműködését a magyar polgári védelem országos parancsnokságával.

Február 16. A kárpátaljai megyei államhatalom sajtóközleményben utasította vissza a kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság tevékenységét ért szélsőséges vádakat. A megyei ukrán nacionalista körök az utóbbi napokban többször elmondták: az ukrán fél a magyaroknak tett engedményekkel nemzetárulást követett el. A közlemény leszögezi: a Kisebbségi Vegyes Bizottság jegyzőkönyvébe foglalt ajánlások megfelelnek az Ukrajna által is aláírt nemzetközi szerződéseknek, és a hatályos ukrán törvényeknek egyaránt. Az oktatásügy terén létrehozott magyar tanügyi osztály a kisebbségi oktatás zavartalan működését hivatott biztosítani. Kárpátalja lakosságának egynegyede kisebbségi, és a megye 710 iskolájából közel 70 teljesen magyar, 30 pedig vegyes oktatási nyelvű. A vereckei emlékmű befejezésére a két nép történelmi megbékélése érdekében van szükség.

Február 28. Fennállásának tizedék évfordulóját ünnepelte a KMKSZ, ebből az alkalomból tisztújító közgyűlést tartottak Ungváron. Az egy évtizedes munka eredményének áttekintését követően a közgyűlés ismét Kovács Miklóst választotta a KMKSZ elnökévé. Fodó Sándort, aki alapítója a Szövetségnek, az anyaország Pro Cultura Hungariae emlékplakettel tüntette ki.

Május 10. Beregszászon a napokban megalakult a Limes társadalomkutató műhely, amely több szempontból elemzi majd a kárpátaljai magyarság helyzetét. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola mellett létrehozott intézet vezetője, Soós Kálmán, a történettudomány kandidátusa, főiskolai tanár a műhely elsődleges céljaként az ukrajnai magyar körökben folyó humán kutatások megszervezését, az intézet köré csoportosuló kutatók munkájának összehangolását, publikációs tevékenységük elősegítését nevezte meg. Soós a Limes tevékenységét négy fő irányban szeretné kibontakoztatni, és ezek a nyugat-ukrajnai megyében élő magyarsággal kapcsolatos oktatási, történelmi, nyelvi és szociológiai kérdések kutatását ölelnék fel.

Május 29. Ungváron tartotta soros, ezúttal tisztújító közgyűlését az egyetlen, 1992-ben országosan is bejegyzett ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.

Október 6. A kárpátaljai magyarság méltó módon emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett vértanúiról. A központi emlékünnepség Nagyszőlősön volt, ahol a KMKSZ szervezésében egynapos rendezvényt tartottak az évforduló alkalmából, történelmi konferenciával és a vértanú halált halt báró Perényi Zsigmond szobrának megkoszorúzásával.

2000

Január 12. Ungváron nyolc társadalmi szervezet képviselői megvitatták a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság felszámolása után kialakult helyzetet. A fórum résztvevői az államfőhöz, illetve a megye vezetőihez intézett levelükben tiltakozásukat fejezték ki a nevezett testület megszüntetése miatt.

Január 17. Tizenkét képviselői csoport és frakció bejelentette a 237 fős parlamenti többség létrejöttét, amely szerződést kíván kötni a hatalmi ágak közötti politikai együttműködésről és a közös felelősségvállalásról.

Január 21. Beregszászon koszorúzással emlékeztek meg Kölcsey Ferenc emléktáblájánál a Himnusz költőjéről.

Január 21-22. Kárpátalja több településén a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK) által szervezett rendezvénysorozattal méltatták a Magyar Kultúra Napját.

Január 22. Beregszászon megtartotta soros ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Elnöksége. A testület úgy döntött, hogy Kucsma államelnöknél levélben szorgalmazza egy, a kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló közigazgatási egység létrehozását.

Január 23. Ungváron a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház a KMKSZ támogatásával bemutatta Madách Imre „Az ember tragédiája” c. drámáját.

Január 25. Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke az államfőhöz írott levelében kérte Leonyid Kucsma támogatását a Beregszász központtal tervezett, 94 települést magában foglaló Tiszamelléki járás nevű magyar közigazgatási egység létrehozásához.

Január 26. Kárpátalja illetékes vezetői, illetve a megyei szintű magyar kulturális, érdekvédelmi és szakmai közösségek irányítói áttekintették a helyi magyarság életét érintő kérdéseket (vereckei emlékmű, magyar nyelvű felvételi stb.). Szóba került a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületének befejezése és a magyar nyelvű tankönyvkiadás helyzete is.

Január 27. 80 éves a Kárpáti Igaz Szó, Kárpátalja (akkor) egyetlen magyar nyelvű megyei napilapja.

Január 29. A regionális és a nemzetközi kulturális-közművelődési kapcsolatok ápolása és fejlesztése érdekében együttműködési megállapodást kötött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési Intézet és a MÉKK.

Január 29. Ungváron megnyílt a PÁNSÍP Irodalmi Szalon.

Február 1. A parlamenti többség Ivan Pljuscs személyében új házelnököt választott.

Február 6. Beregszászon megtartotta soros ülését a KMKSZ Választmánya. A testület megvitatta az új magyar közigazgatási egység kialakításának tervezetét. A Választmány felhatalmazta az Elnökséget, hogy keressen kompromisszumos megoldást a vereckei emlékmű befejezése érdekében.

Február 9. Megtartották a megye magyar iskoláinak munkáját koordináló testület összejövetelét, amelyen több, a magyar oktatással kapcsolatos kérdést – többek között az ungvári magyar gimnázium megnyitása körüli problémákat, az anyanyelvi érettségi kérdését, a pedagógus-továbbképzést, az iskolák és az óvodák, valamint a tankönyvellátás helyzetét – vitattak meg.

Február 11-12. Budapesten tárgyalt a KMKSZ háromfős küldöttsége. A látogatás részét képezte az Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai látogatását megelőző előkészületeknek. A delegáció tagjait fogadta Németh Zsolt politikai államtitkár, Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke és Szabó Tibor, a HTMH elnöke.

Február 12. A MÉKK és a Kárpátaljai Magyar Gazdaszövetség Felső-Tisza-vidéki Szervezete viski tanácskozásán megvitatták az Ukrajnában zajló agrárreformot, ezen belül a föld magánosításának kérdését.

Február 12. Ukrajna Nemzetiségi Fóruma – Társadalmi Szervezetek Összukrán Szövetsége néven új szervezetet hoztak létre az ukrajnai nemzetiségi szervezetek képviselői. Alekszandr Szvisztunov, a testület vezetője alapvető stratégiai feladatként jelölte meg valamennyi ukrajnai nemzetiségi közösség megerősítését, társadalmi-politikai és szociális jogállásuk megszilárdítását.

Február 15. Ukrajnában az év első hónapjában 5,3 %-kal nőtt az ipari termelés volumene, ami a gazdasági szaktárca vezetője szerint a stabil gazdasági fejlődés bizonyítéka.

Február 19. Beregszászon megtartották a Kárpátaljai Református Egyházkerület zsinati ülését, amelyen a püspöki jelentés és az esperesek tájékoztatója mellett szó esett a IV. Magyar Református Világtalálkozó kárpátaljai rendezvényeinek előkészületeiről is.

Február 25. Kétnapos hivatalos látogatásra Ukrajnába érkezett Orbán Viktor magyar kormányfő. Kijevben kezdődött látogatása után Lembergben megbeszélést folytatott Leonyid Kucsma ukrán elnökkel, szombaton pedig Kárpátaljára látogatott. Tárgyalásait követően a magyar kormányfő hangsúlyozta: Magyarország mindaddig nem kíván Ukrajnával szemben vízumkényszert bevezetni, amíg nem válik az EU teljes jogú tagjává.

Március 14. Kucsma elnök etikátlannak és inkorrektnek tartja, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének megfigyelő bizottsága az ukrán Alkotmánybíróság döntése előtt ajánlásokat fogadott el az ellenzék által is bírált ukrajnai népszavazás kapcsán.

Március 14. Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul Técsőre látogatott, ahol eszmecserét folytatott a Felső-Tisza-vidéki magyar társadalmi szervezetek vezetőivel és a város közéleti személyiségeivel.

Március 14. Az 1939-ben Huszton kikiáltott Kárpát-Ukrajna védelmében folytatott harcokban elesett szicsgárdistákra emlékeztek az egykori bajtársak és a hozzátartozók.

Március 15. Kárpátalja szinte minden magyarlakta településén megemlékeztek az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A központi rendezvényekre Ungváron, Beregszászon és Nagyszőlősön került sor.

Március 16. A KMKSZ Elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ukrajnai nyelvtörvény tervezete ellen, amely „megszünteti a kisebbségi nyelveken történő oktatás lehetőségének állami garanciáit, a nemzetiségi oktatási hálózat felszámolását helyezi kilátásba”.

Március 18. József Attila-díjat kapott Balla D. Károly ungvári író, költő és lapszerkesztő.

Március 22. Magyarországi hivatalos küldöttség járt Kárpátalján dr. Semlyén Zsoltnak, a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős államtitkárának a vezetésével. A delegáció tagjai találkoztak a történelmi egyházak vezetőivel.

Március 23. A kárpátaljai nemzetiségi szervezetek zömének vezetői a megye lakosságához intézett felhívásukban mindenkit arra szólítottak fel, hogy egyöntetűen igennel voksoljanak az április 16-ára kiírt népszavazás valamennyi kérdésében.

Március 25. A megye vezető környezetvédelmi szakembereinek tájékoztatása szerint a romániai ciánszennyezést követően az egészségügyi határérték alá csökkent a Tisza vizének nehézfém-koncentrációja a folyó teljes kárpátaljai szakaszán.

Április 5. Kovács Miklós parlamenti képviselő az ukrán parlamentben a deportált népek helyzetével foglalkozó vitanapon szóvá tette, hogy mind a mai napig nem rehabilitálták az ártatlanul megölt és megnyomorított magyar áldozatokat. Véleménye szerint a rehabilitációs törvénynek nem csak a krími tatárokra kell vonatkoznia, „a történelmi igazságtétel valamennyi nemzetiséget, így az Ukrajnában élő magyarokat is megilleti”.

Április 5. A megye elöljárói találkoztak a kárpátaljai történelmi egyházak vezetőivel.

Április 7. Orbán Viktor miniszterelnök február 22-ei kijevi látogatását követően Viktor Juscsenko ukrán kormányfő javaslatára az Ukrán Nemzeti Bank azt ajánlotta a kereskedelmi bankoknak, hogy vizsgálják meg a bankközi együttműködés lehetőségeit a magyar Eximbankkal.

Április 8. A heves esőzések következtében kialakult árvízveszély miatt újabb romániai ciánszennyezés fenyegeti a Tisza kárpátaljai szakaszát.

Április 11. A kárpátaljai magyar iskolák tanulói és a szórványban élő magyar gyerekek Bátyúban nyolcadik alkalommal méltatták a magyar költészet napját.

Április 13. Kijevben tárgyalt a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Gullian Berengaut, a delegáció vezetője úgy vélte, hogy az Ukrajnának szánt kibővített finanszírozási hitelprogram felújítása csak akkor válik reálissá, miután a felek megállapodtak a program feltételeinek teljesítése felől és kiértékelték az Ukrán Nemzeti Bank átvilágítása első szakaszának eredményeit.

Április 13. Egy igazságtalannak vélt bírósági ítélet miatt „A Szabadság Hulláma” néven tiltakozó megmozdulásba kezdtek a lembergi Expressz c. lap újságírói a sajtószabadság védelmében. Az akcióhoz több nyugat-ukrajnai újság munkatársai is csatlakoztak.

Április 15. Az utóbbi két hónap folyamán háromszor került cián Romániából a Tiszába. A helyzet súlyosságára való tekintettel a megyei közigazgatás vezetője július 1-jéig halászati tilalmat rendelt el a folyó kárpátaljai szakaszán. Ukrán becslések szerint az országnak okozott kár elérte az 5 millió dollárt.

Április 18. Kijevbe látogatott Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő ukrajnai útjától mindkét fél az országaik között fennálló problémák megoldásának felgyorsulását, illetve az együttműködés szorosabbá válását várja.

Április 20. A dél-koreai Daewoo kilátásba helyezte, hogy amennyiben az ukrán kormány nem változtat a vállalat számára előnytelen és a korábbi megállapodásoknak ellentmondó üzletpolitikáján, akkor felmondja a Zaporozsjei Autógyárral kötött szerződését.

Április 20. Budapesten tárgyalt Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter. A megbeszéléseken szó esett az együttműködés korábbi és jövőbeni formáiról, valamint arról, hogy miként lehetne beilleszteni a Széchenyi-tervbe az ukrán-magyar határ menti együttműködés gazdasági fejlesztési elgondolásait.

Április 22. Leonyid Kucsma rendeletet adott ki a nemzetiségi szervezetek elnöki tanácsadó testületének létrehozásáról. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Elnöke, az Ukrajnai Nemzetiségi Szervezetek Tanácsának alelnöke szerint az intézkedés azért különösen fontos, mivel április 1-jével megszűnt a Nemzetiségi és Migrációs Bizottság.

Április 27. A kárpátaljai magyarság helyzetéről tárgyalt Kijevben Kovács Miklós parlamenti képviselő és Volodimir Litvin, az államelnöki hivatal vezetője. A megbeszélésen hangsúlyosan foglalkoztak a KMKSZ által javasolt Tisza-melléki járás kérdésével.

Április 29. A KMKSZ Elnöksége tiltakozott a külföldről Ukrajnába érkező humanitárius segélyeket elbíráló kijevi bizottság tétlensége ellen, amely meghiúsította, hogy a magyarországi vetőmagadomány eljusson a kárpátaljai gazdákhoz.

Május 6. Ungvárra látogatott Ríz Ádám, a Magyar Oktatásügyi Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főosztályvezetője. Útja során felkereste az Ungvári Állami Egyetemet, a Hungarológiai Központot és a Magyar Filológiai Tanszéket.

Május 10. Tizenkilenc ukrajnai bánya mintegy 40 ezer dolgozója szüntette be a munkát a késlekedő bérkifizetések és az egyre növekvő bérhátralék miatt.

Május 13. A romániai ciánszennyeződés okozta válsághelyzet elmúltával a megyei környezetvédelmi főosztály feloldotta a fokozott vízvédelmi készültséget.

Május 13. Kijevben tüntetők tiltakoztak a kenyér árának emelkedése ellen.

Május 14. Nagyszőlősön tartotta választmányi ülését a KMKSZ. Egyebek mellett szó esett a Tisza-melléki járás ügyéről, a földprivatizációval kapcsolatos kérdésekről és a milleniumi rendezvényekről.

Május 15. Rövid látogatásra Ungvárra érkezett Helmeczy László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, aki a kárpátaljai vezetőkkel találkozva kifejtette: a jövőben célszerű lenne összehangolni a két megye erőfeszítéseit, hogy jobban kiaknázzák a határ menti települések gazdasági-kereskedelmi kapacitásait, a csapi és a záhonyi vasúti átrakodóhelyek lehetőségeit, regionális együttműködést alakítsanak ki Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Kárpátalja és a romániai Szatmár megye között.

Május 26. Szabó János magyar, Olekszandr Kuzmuk ukrán, Pavol Kanist szlovák és Sorin Frunzeverde román védelmi miniszter Ungváron megállapodott egy nemzetközi katasztrófaelhárító katonai műszaki alakulat felállításáról.

Június 2. A Munkácsi Mezőgazdasági Technikum állategészségügyi szaka magyar csoportjának küldött anyaországi tankönyveket adtak át az ungvári magyar főkonzulátuson.

Június 3. Az Egyesült Államokban pénzmosás vádjával bíróság elé állították Pavlo Lazarenko volt ukrán miniszterelnököt.

Június 7. Ivan Pljuscs ukrán házelnök fogadta Kovács Miklós parlamenti képviselőt, aki beszámolt a kárpátaljai magyarság oktatási problémáiról és a megye általános politika helyzetéről. A megbeszélésen szóba került a Tisza-melléki járás kérdése is.

Június 8. Ukrajna Interetnikai Fóruma és az Ukrajnai Orosz Mozgalom azzal vádolta meg a külügyminisztériumot, hogy szabotálja a regionális és kisebbségi nyelvekről szóló európai charta átadását az ET főtitkárának.

Június 17. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség nyílt levelet intézett Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben aránytalannak és szubjektívnek ítéli meg az ukrajnai magyar kisebbségi szervezeteknek nyújtott támogatás rendszerét.

Június 22. Kövér Lászlónak, a Fidesz-MPP elnökének meghívására Budapesten tárgyalt a KMKSZ vezetősége. A megbeszéléseken szó esett a Tisza-melléki járásról, a kárpátaljai magyar intézmények felújításáról, a határ menti térségek fejlesztéséről és a határon túli magyarok jogállását meghatározó törvényről.

Július 3. A KMKSZ soros elnökségi ülésén a szervezet vezetői beszámoltak a Magyar Állandó Értekezlet bizottságainak júniusi tanácskozásáról.

Július 7-12. Nyolcadik alkalommal rendezték meg Csontoson a Pro Minoritate Alapítvány és a KMKSZ szervezésében a Kárpátaljai Magyar Szabadegyetemet, amelyen a „Műveltség és gyarapodás — a megmaradás esélyei Kárpátalján” témakörben megvitatták a kárpátaljai magyar oktatás helyzetét, az időszerű nemzetpolitikai kérdéseket, és áttekintették a határ menti gazdasági kapcsolatok alakulását.

Július 8. A Kárpáti Igaz Szó arról számolt be, hogy a kárpátaljai magyar iskolák végzősei idén is anyanyelvükön felvételizhetnek az Ungvári Állami Egyetemre.

Július 9. Németh Zsolt külügyi államtitkár és Petro Porosenko, az ukrán parlament frakcióvezetője Magyarország és Ukrajna kapcsolatainak bővítéséről és a kárpátaljai magyarság ebben vállalható szerepéről tárgyalt Kárpátalján.

Július 16. A kárpátaljai magyarság tizenegyedik alkalommal emlékezett meg Tiszaújlak határában a Rákóczi szabadságharc eseményeiről.

Július 16. Az ukrán parlament tíz évvel ezelőtt ezen a napon fogadta el a függetlenségi nyilatkozatot.

Július 25. A kárpátaljai nemzetiségi szervezetek vezetői tiltakozásuknak adtak hangot amiatt, hogy egyes tömegtájékoztatási eszközök, illetve pártvezetők a megyében nemzetiségi viszályt, antiszemita hangulatot igyekeznek gerjeszteni.

Augusztus 12. Beregszászon tartotta a magyar államalapítás ezredik évfordulóját méltató központi ünnepségét a KMKSZ.

Augusztus 20. A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki szervezete a római katolikus egyházzal karöltve a magyar államalapítás millenniumának jegyében történelmi emlékparkot avatott Aknaszlatinán.

Augusztus 28. A KMKSZ soros elnökségi ülésén egyebek mellett arról határozott, hogy a státustörvény ügyében levelet intéz Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és tiltakozó levelet küld az illetékes ukrán minisztériumnak a magyar nyelven történő felvételizés kérdésében született ideiglenes megoldás miatt.

Augusztus 29. Donyeck városában több ezren tüntettek az orosz nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítása mellett.

Szeptember 2. Váratlan, előre be nem jelentett rövid látogatást tett Nyíregyházán Viktor Juscsenko ukrán miniszterelnök.

Szeptember 7. Tanévnyitó ünnepséget tartottak Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán.

Szeptember 12. A Magyarok Világszövetsége Ukrajnai Országos Tanácsa aggodalmát fejezte ki a Szövetségben kialakult helyzet miatt és egyeztető bizottság felállítását szorgalmazta a szervezet működőképességének helyreállítása érdekében.

Szeptember 14. Beregszászon kezdeményező csoport szerveződött az 1841-ben megalakult, s egészen a második világháborúig működött bereg megyei kaszinó újjáélesztése érdekében.

Szeptember 16. A státustörvényről tárgyalt Beregszászon Szabó Tibor, a HTMH elnöke a kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak képviselőivel.

Szeptember 16. Ukrajnában eltűnt az egyik legismertebb internetes újságíró, Georgij Gongadze.

Szeptember 28. A KMKSZ Elnöksége soros ülésén felháborodását fejezte ki a podheringi ’48-as emlékmű megrongálása miatt.

Szeptember 29. Betörők garázdálkodtak a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségében. A számítógépes rendszerben okozott kár miatt átmeneti nehézségek adódtak az újság megjelenésében.

Október 5. Ungváron nemzetközi tanácskozást szervezett az Ukrán Országos Ökológiai Liga. A rendezvény résztvevőinek többsége egyetértett abban, hogy a Kárpátok erdeiben folytatott rablógazdálkodás miatt a vidéket környezeti katasztrófa fenyegeti.

Október 6. A KMKSZ Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskola kertjében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Október 14-15. A KMKSZ Tiszacsomán milleniumi rendezvénysorozattal méltatta a magyar államalapítás millenniumát.

Október 14-15. Mikola Zsulinszkij miniszterelnök-helyettes és Mikola Eretovic érsek, pápai nuncius tájékoztatása szerint 2001 nyarán Ukrajnába látogathat II. János Pál pápa.

Október 15. Kárpátalján járt Komlóssy József, a FUEV alelnöke, aki elsősorban aziránt érdeklődött, hogy miként érvényesülnek azok az elvek, amelyeket Ukrajna az ET tagjaként kötelező érvényűnek ismert el.

Október 19. A KMKSZ aláírásgyűjtési akciót hirdetett annak érdekében, hogy a magyar parlament minél előbb alkosson törvényt a határon túli magyarokról.

Október 22. Beregszászon a KMKSZ által szervezett központi rendezvényen emlékeztek meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról.

Október 28. Beregszászon megtartották a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség VIII. közgyűlését.

November 4-5. A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciáján határozat született a státustörvény mielőbbi elfogadásáért indított aláírásgyűjtés felgyorsításáról.

November 9. Az ukrán parlament határozata értelmében több nagyszőlősi járási település visszakapta történelmi nevét.

November 11. A MÉKK Gyöngyössy Irodalmi Társasága „A magyar államalapítás ezer éve” címmel emlékkonferenciát rendezett Bátyúban.

November 18. Kárpátalja magyarlakta településein megemlékeztek a sztálini terror áldozatairól.

November 20. A KMKSZ Elnöksége felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a Magyarok Világszövetségének elnöke akadályozza a Kárpátalja Megsegítése Program Kuratóriuma által megítélt támogatásoknak a megye iskoláiba történő eljuttatását.

November 23. Megtartotta első ülését az ukrán államfő mellett működő Kisebbségi Szervezetek Képviselőinek Tanácsa.

November 27. Ukrán-magyar millenniumi történészkonferenciát tartottak Ungváron a magyar állam és a Kijevi Rusz kapcsolatairól az ungvári magyar főkonzulátus és a KMKSZ szervezésében.

November 28. Megalakult a Rákóczi Szövetség Kárpátaljai Ifjúsági Szervezete.

December 5. A KMKSZ elmarasztaló állásfoglalást tett közé azzal kapcsolatban, hogy az ukrán Oktatási Minisztérium a jövőben nem kívánja megengedni az ungvári egyetemen a magyar nyelven történő felvételizést. A tárca kilátásba helyezett intézkedése ellen tiltakozott Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is.

December 8. Az ukrán kormány Hrihorij Szeredát, az Igazságügyi Minisztérium Kisebbségi és Migrációs Hivatalának vezetőjét nevezte ki az ukrán-magyar, ukrán-szlovák és ukrán-román kisebbségi vegyes bizottság elnökévé.

December 12. Tisztújító közgyűlést tartott a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség. A szervezet ismét Pirigyi Bélának szavazott bizalmat.

December 14. A Kárpáti Igaz Szó közzétette a MÁÉRT ülésén megvitatott státustörvény tervezetét.

December 19. Szemedi János munkácsi görög-katolikus püspök II. János Pál pápához intézett levelében kérte, hogy Romzsa Tódor vértanú püspök tervezett boldoggá avatására a Munkácsi Görög-Katolikus Egyházmegye területén kerüljön sor.

December 21. A magyar-ukrán-szlovák hármashatár szögletében Leonyid Kucsma ukrán és Rudolf Schuster szlovák államelnök jelenlétében a kárpátaljai történelmi egyházak négy püspöke felszentelte a Szent Miklós kápolnát.

2001

Január 1. Leonyid Kucsma ukrán államelnök szokásos újévi köszöntőjében gazdasági szempontból az áttörés évének nevezte az elmúlt esztendőt és fontos eredményként említette, hogy az országnak sikerült civilizáltan rendezni a szomszédaihoz fűződő kapcsolatokat, integrálódni az európai és a nemzetközi közösségbe.

Január 6. A Kárpátalja Kft. által jegyzett Kárpátalja c. hetilap próbaszáma kapcsán vezércikkében a Kárpáti Igaz Szó élesen bírálta, és egyenesen „pártlapnak” titulálta az Illyés Közalapítvány támogatásával megjelenő új, nem hivatalos kiadványt.

Január 11. Viktor Juscsenko kormányfő Lembergben az ukrajnai görög-katolikus egyház vezetőivel megvitatta a II. János Pál pápa látogatásával kapcsolatos előkészületek menetét.

Január 12. Fennállásának 10. évfordulóját ünnepelte az ungvári Petőfi Sándor Irodalmi Múzeum.

Január 12. A kárpátaljai iskolákban megkezdődtek a helyi pedagógusok által szinte egyhangúlag ellenzett 12 éves oktatásra való áttérés előkészületei.

Január 14. Az előző esztendő gazdasági eredményeit összegezve az ukrán kormányfő szóvivője bejelentette, hogy a tárgyidőszakban a független Ukrajna történetében csúcseredménynek számító arányban, 6%-kal emelkedett a GDP.

Január 15. A KMKSZ elnökségi ülésén egyebek mellett döntés született arról, hogy a szervezet együttműködési megállapodást köt a Kárpát-medencei magyar közművelődési és kulturális szervezetekkel.

Január 18. Az ukrán parlament elfogadta az új választási törvényt, amelynek értelmében a parlamenti jelöltállítás kizárólag pártlisták alapján történhet.

Január 19. A KMKSZ meghívására kétnapos látogatásra Kárpátaljára érkezett Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese, aki részt vett a Magyar Kultúra napja alkalmából szervezett rendezvényeken, megbeszéléseket folytatott a megye magyar társadalmi szervezeteinek vezetőivel.

Január 19. Megjelent a Kárpátalja c. hetilap első száma.

Január 23. A moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház főpapjai felszólították II. János Pál pápát, hogy halassza el június végére tervezett ukrajnai látogatását.

Január 26. A KMKSZ elnöksége aggodalmát fejezte ki az új ukrán választási törvény kapcsán. A jogszabály kizárja annak lehetőségét, hogy a kárpátaljai magyarság képviselője bekerüljön a parlamentbe.

Január 26. Az ET az ukrajnai szólás- és sajtószabadság helyzete miatti aggodalmának hangot adva szigorúan figyelmeztette az illetékes kijevi hatóságokat.

Január 26. Borisz Taraszjuk volt ukrán külügyminiszter szerint a sorozatos belpolitikai botrányok miatt egyre romlik Ukrajna nemzetközi megítélése.

Január 31. Bár Ukrajnában némileg csökkent a felhalmozódott bérhátralék nagysága, az illetékes minisztérium egyik főtisztviselőjének nyilatkozata szerint mintegy hétmillió munkavállaló még így sem kapja meg idejében a fizetését.

Február 5. Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács kibővített ülésén megállapították, hogy az alulfinanszírozottság miatt egyre gyakoribbá vált az atomerőművek meghibásodása.

Február 7. Az ukrán kormány döntése értelmében az Ukrajnába beutazó szlovák állampolgároknak a jövőben nem kell meghívólevelet mellékelni vízumkérelmükhöz.

Február 8. A Nemzetközi Valutaalap Kijev inkorrekt magatartása miatt továbbra sem hajlandó átutalni a kibővített finanszírozási hitel soron következő részletét.

Február 10. Kucsma elnök – a Georgij Gongadze újságíró tavalyi eltűnésében való állítólagos érintettsége miatt – felmentette tisztségéből Leonyid Derkacsot, a Biztonsági Szervezet elnökét.

Február 12. Ukrajnába látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki kijevi kollégájával Dnyepropetrovszkban főleg gazdasági jellegű kérdésről tárgyalt.

Február 16. A határátkelés időszerű és jövőbeni problémáiról, a regionális együttműködés kibővítéséről tárgyaltak a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak vezetői az illetékes magyarországi szervek képviselőivel.

Február 17. A határ menti kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott a XIV. Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum.

Február 17. Egy év alatt 22.360-ról 19-390-re csökkent a magyar tanulók létszáma Kárpátalján — hangzott el a megye magyar iskoláinak munkáját koordináló bizottság tanácskozásán.

Február 20. Alkotmányellenesnek nyilvánította és megvétózta az ukrán parlament által elfogadott új választási törvényt Leonyid Kucsma ukrán elnök.

Február 24. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény tervezetéről tanácskoztak Beregszászon a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és a történelmi egyházak képviselői.

Február 28. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet komoly aggodalmát fejezte ki az ukrajnai sajtószabadság helyzete miatt.

Március 3. A kárpátaljai folyókon a heves esőzések és a hirtelen jött olvadás miatt minden korábbinál magasabb árhullám levonulása fenyeget.

Március 6. Mihail Popescu román és Volodimir Skidcsenko ukrán vezérkari főnök Kijevben az ukrán-román-magyar részvétellel felállítandó Tisza zászlóalj megszervezésével kapcsolatos kérdéseket vitatott meg.

Március 9. Kárpátalján kritikussá vált az árvízi helyzet. A víz települések tucatjait árasztotta el, lakóházak százai omlottak össze.

Március 9. Az ukrán Külügyminisztérium több országtól és nemzetközi szervezettől is humanitárius és műszaki segítséget kért Kárpátalja hét árvíz sújtotta járása számára.

Március 9. Kárpátaljára érkezett Leonyid Kucsma államfő, aki felkereste a katasztrófa sújtotta térséget és a helyszínen tájékozódott az árvíz által okozott pusztításról.

Március 12. II. János Pál pápa Dzsudzsar Jurij személyében új segédpüspököt nevezett ki a Munkácsi Görög-Katolikus Egyházmegyébe.

Március 14. A KMKSZ aggodalmát fejezte ki a Kárpátalján pusztított árvíz nyomán kialakult helyzettel kapcsolatban, és olyan folyamatosan működő ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság létrehozását kezdeményezte, amelyik kidolgozná a Felső-Tisza-vidék szerteágazó árvízvédelmi koncepcióját.

Március 15. Ungváron több száz fő részvételével tartották meg a Petőfi-szobornál a hagyományos ünnepséget. A megye sok magyarlakta települését sújtó árvíz ellenére több helyen is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc évfordulójáról.

Március 15. Szabad Sajtó Díjat kapott a Kárpáti Igaz Szó.

Március 21. Kárpátaljára látogatott Viktor Juscsenko ukrán kormányfő, hogy a helyszínen tájékozódjon a megye árvíz sújtotta településeinek helyzetéről.

Március 24. A kárpátaljai, illetve az országos magyar szervezetek vegyes érzelmekkel fogadták a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet elfogadását. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt kifogásolta, hogy az okmány kidolgozásakor nem kérték ki az egyetlen országosan bejegyzett magyar érdekvédelmi szervezet véleményét.

Március 26. Viktor Juscsenko ukrán és Orbán Viktor telefonon megállapodtak, hogy rövidesen találkoznak Kárpátalján.

Március 26. Az IMF ukrajnai képviselője megerősítette, hogy a Valutaalap májusban további 190 millió dolláros hitelt folyósít Ukrajnának.

Március 26. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács elé terjesztették Ukrajna új, védelmi jellegű katonai doktrínájának tervezetét.

Március 29. Az ukrán kormány arra szólítja fel az ország lakosságát, hogy néhány napi bérüket ajánlják fel a kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésre.

Március 29. A megye négy hivatásos társulata – a magyar, az ukrán, az orosz színház és a bábszínház – jótékonysági előadást szervezett az árvízkárosultak támogatására.

Március 31. Beregszászon megtartotta XII. közgyűlését a KMKSZ. Kovács Miklós elnök a Szövetség legfontosabb céljaként továbbra is a Tisza melléki járás létrehozását nevezte meg. Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke hangsúlyozta: pártja figyelemmel kíséri a Tisza melléki járás és a Vereckei emlékmű ügyét és kiemelte, hogy Magyarország érdekelt Ukrajna európai integrációjában.

Április 3. Kárpátaljai illetékes szakemberek felvetették annak lehetőségét, hogy a técsői és a rahói járás egyes távoli, árvíz sújtotta településeit egyszerűbb lenne új helyen, a sík vidéki beregszászi és ungvári járásban újjáépíteni.

Április 5. A Magyar Caritas küldöttségével Kárpátaljára látogatott Mádl Dalma asszony, a Magyar Köztársaság elnökének felesége.

Április 5. A Kárpáti Igaz Szó tudósítása szerint az Ukrán Legfelső Tanács március második felében elfogadta a kárpátaljai különleges gazdasági övezetről szóló törvényt.

Április 9. Ungváron találkozott Orbán Viktor magyar és Viktor Juscsenko ukrán miniszterelnök. A felek egy olyan többlépcsős árvízvédelmi program kidolgozásában állapodtak meg, amelybe bevonnák a kérdésben érintett Romániát és Szlovákiát is.

Április 9. Az ET Parlamenti Közgyűlésének raportőri bizottsága a belépéskor vállalt kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt Ukrajna EU-tagságának felfüggesztését javasolta. Leonyid Kucsma az ügyre reagálva egyes ukrajnai képviselők nyomásgyakorló akciójának nevezte a dolgot.

Április 10. Szlovákiai látogatásakor Anatolij Zlenko Pozsonyban a helyi ukránság képviselői előtt kijelentette, hogy Ukrajna segíteni kívánja a határon túli ukránokat.

Április 14. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete.

Április 19. Martonyi János magyar külügyminiszter Kijevben részt vett a kereskedelmi-gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi vegyes bizottság ülésén.

Április 21. Rákóczi-emlékkonferenciát rendezett Munkácson a helyi Rákóczi Ferenc Irodalmi és Művelődési Kör, valamint a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége.

Április 23. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Ukrajnában nagy meglepetést keltett az a hír, hogy az amerikai bevándorlási hivatal döntése értelmében politikai menedéket kapott az USA-ban Melnicsenko őrnagy, a Gongadze-üggyel összefüggő lehallgatási botrányt kirobbantó egykori kormányőr.

Április 25. Ungváron a polgármesteri hivatal kezdeményezésére a megyeszékhelyen bejegyzett nemzetiségi szervezetek részvételével megvitatták a nemzetiségek helyzetét.

Április 26. Nagydobronyban emléktáblát helyeztek el annak a háznak a falán, amelyben 1901-ben Ady Endre vendégeskedett.

Április 26. Ukrajnában országszerte megemlékeztek az 1986-os reaktorbaleset áldozatairól.

Április 26. Az ukrán parlament jelentős többséggel megszavazta a Juscsenko-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

Április 27. Nemzetközi befektetési konferenciát tartottak Ungváron.

Május 2. II. János Pál pápa Volodimirhoz, Kijev és egész Ukrajna metropolitájához intézett levelében megerősítette, hogy június végén hivatalos látogatást kíván tenni Ukrajnában.

Május 4. Kucsma elnök bejelentette, hogy a hónap közepéig javaslatot tesz a menesztett Viktor Juscsenko kormányfő utódjának személyét illetően.

Május 10. Moszkvában úgy döntöttek, hogy Viktor Csernomirgyin volt orosz kormányfőt nevezik ki Oroszország új ukrajnai nagykövetévé.

Május 10. Ukrajnában az előző év azonos időszakához képest 18,4 %-kal nőtt az ipari termelés.

Május 10. A Rákóczi Szövetség Beregszászon több civil szervezet képviselőivel megvitatta egy majdani Rákóczi-szobor felállításának a tervét.

Május 12. A Kápátaljai Magyar Pedagógusszövetség hatodik alkalommal rendezett szavalóversenyt a helyi szórványmagyarság számára.

Május 12. Az ukrán kormány döntése értelmében megszüntették azt a gyakorlatot, hogy a volt szovjet tagköztársaságok állampolgárai személyi igazolványuk felmutatása esetén is beléphetnek az országba.

Május 17. Az ukrán parlament megyei jogú várossá nyilvánította Beregszászt.

Május 21. Soros elnökségi ülésén a KMKSZ aggodalmát fejezte ki az árvíz utáni helyreállítási munkálatok elhúzódása miatt, illetve tiltakozott a Magyarok Világszövetsége kárpátaljai elnökségi tagjának leváltása ellen.

Május 22. Három évre szóló, 750 millió dolláros hitelprogramról tárgyalt Ukrajnában a Világbank küldöttsége.

Május 25. Két napig Kárpátalján tartózkodott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, aki Beregszászon millenniumi zászlót adott át a római katolikus egyháznak, Ungváron a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjét nyújtotta át Gulácsy Lajos nyugdíjas református püspöknek és Fodó Sándornak, a KMKSZ tiszteletbeli elnökének, rész vett azon a találkozón amelyen egy új autóbusszal ajándékozták meg a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulatát, és ellátogatott Csetfalvára, a beregszászi járás egyik árvíz sújtotta településére.

Május 26. Dercenben megtartották a XIII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált.

Május 29. Leonyid Kucsma javaslatára az ukrán parlament Anatolij Kinahot választotta meg miniszterelnöknek.

Június 1. Kárpátalján lemondott a megyei közigazgatási hivatal vezetősége.

Június 6. Kárpátaljára látogatott Anatolij Kinah kormányfő, aki találkozott Hennagyij Moszkallal, a megyei állami közigazgatási hivatal új vezetőjével és ellátogatott a vidék árvíz sújtotta egyik településére is.

Június 8. Az ukrán parlament újabb választási törvényt fogadott el, amelynek értelmében a pártlistákról 335, az egyéni választókörzetekből pedig 115 képviselő kerülne be a parlamentbe.

Június 9. A KMKSZ Nevetlenfaluban megtartott választmányi ülése támogatta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadását.

Június 11. Leonyid Kucsma ukrán elnök bejelentette, hogy nem írja alá az új választási törvényt, mivel az nem tükrözi a lakosság többségének az érdekeit.

Június 14. A moszkvai patriarkátus fennhatóságát elismerő ukrán ortodox egyház több ezer híve Kijevben tüntetett a pápalátogatás ellen.

Június 14. Beregszászon a Kárpátok Alapítvány támogatásával mezőgazdasági szaktanácsadói központot nyitott a KMKSZ.

Június 18. Hrihorij Szereda, az Ukrán Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Migrációs Főhivatalának igazgatója és Szabó Tibor, a HTMH elnöke Ungváron áttekintették az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának tevékenységével kapcsolatos időszerű kérdéseket. A szakbizottság magyar társelnök a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről is tájékoztatta ukrán kollégáját.

Június 20. Az államfő által aláírt rendelet értelmében Ukrajnában július 1-től megszűnik az országba érkező külföldi állampolgárok bejelentkezési kötelezettsége.

Június 20. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola végzős tanító-szakos hallgatóinak 24 fős csoportja első ízben kapott oklevelet. Az ünnepségen jelen volt Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter és Nagyija Davidovszka, az ukrán Oktatási Minisztérium osztályvezetője.

Június 23. Ötnapos ukrajnai látogatásának első állomására, Kijevbe érkezett II. János Pál pápa, aki hangsúlyozta, hogy békével jött Ukrajnába, és nem áll szándékában szembeállítani egymással a katolikus és a pravoszláv egyházat. A római egyház feje Lembergben boldoggá avatta Romzsa Tódor vértanú püspököt.

Június 25. Együttműködési szerződést kötött a Kárpátaljai Önkormányzatok Társulása és a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal.

Július 2. Az ukrán Külügyminisztériumnak a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény kapcsán közzétett állásfoglalása kedvezően értékelte a jogszabályt.

Július 4. Kijevbe látogatott George Robertson NATO-főtitkár, aki az illetékes ukrán vezetőkkel az Ukrajna és a szervezet közötti kapcsolatok helyzetéről és azok kilátásairól tárgyalt.

Július 7. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nyilatkozatban üdvözölte a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadását.

Július 8. A kárpátaljai magyarok és ruszinok képviselői Tiszaújlak határában tizenkettedik alkalommal emlékeztek meg a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről.

Július 11. Az ENSZ emberi jogi szakértői ukrajnai vizsgálódásaik után megállapították, hogy az ország börtöneiben embertelen körülmények között tartanak fogva több mint negyedmillió embert.

Július 13. Az ukrán parlament alkotmánymódosítással megtiltotta a pártlistán bejutott képviselők számára frakciójuk elhagyását.

Július 15. Húsz ország ezer katonájának részvételével a NATO által támogatott nemzetközi hadgyakorlat kezdődött Lemberg közelében.

Július 18. Viktor Juscsenko ex-kormányfő bejelentette, hogy koalíciót hoz létre a jövő évi parlamenti választásokra.

Július 20. Kárpátalján a KMKSZ, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, valamint három történelmi – református, katolikus és görög-katolikus – egyház részvételével megalakult a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtását segítő konzultációs tanács.

Július 24. Viktor Begy, a Reformok és Rend Párt, valamint a Kárpátaljai Keresztény Népi Szövetség egyesített megyei szervezete összevont tanácsának elnöke azzal a javaslattal fordult a megye vezetéséhez, hogy állítsanak szobrot Augusztin Volosin atyának, a tiszavirág életű Kárpát-Ukrajna egykori elnökének.

Július 27. Leonyid Kucsma államfő az orosz kollégájával folytatott vityebszki megbeszélésen ígéretesnek nevezte a két ország kapcsolatait.

Augusztus 2. Budapestre érkezett Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök, aki Orbán Viktor magyar kormányfővel áttekintette a kétoldalú kereskedelem, a határ menti együttműködés, valamint az Ukrajna és a visegrádi országok közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeit.

Augusztus 3. Leonyid Kucsma ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő Szocsiban a FÁK-csúcstalálkozón megállapodott az ukrajnai gázadósság átütemezéséről.

Augusztus 7. Több kárpátaljai lap is beszámolt arról, hogy veszteségesnek bizonyult az 1999 tavaszán beindult nagymuzsalyi aranybánya.

Augusztus 11. A bizonytalan belpolitikai helyzet hatására Ukrajnában 12,4 %-kal csökkentek a külföldi befektetések.

Augusztus 18. Kijevben megkezdődött az Ukránok III. Világtalálkozója.

Augusztus 20. Kárpátalja magyarlakta településein megemlékeztek a magyar államalapítás ezredik évfordulójáról. Beregszászon a nevezetes alkalom tiszteletére felavatták Szent István mellszobrát. Az egy éve folyó rendezvénysorozat záróünnepségére Csetfalván került sor.

Augusztus 24. Ungváron a MÉKK ökumenikus szertartás keretében felavatta az ukrán-magyar barátság kopjafáját.

Augusztus 24. Ukrajna-szerte hivatalos rendezvényeken emlékeztek meg a függetlenné válás tizedik évfordulójáról.

Augusztus 28. Ukrajnába érkezett az ET titkárságának küldöttsége, hogy felmérje: a Miniszteri Bizottság milyen segítséget nyújthat Kijevnek az Európa Tanáccsal szembeni kötelezettségek teljesítése terén.

Szeptember 3. Kontra Ferenc, Magyarország új ukrajnai nagykövete átadta megbízólevelét Leonyid Kucsma államelnöknek.

Szeptember 7. Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői Ungváron határtérség-fejlesztési központ felállításáról kötöttek megállapodást.

Szeptember 7. Ungváron ünnepélyes keretek között felavatták a MÉKK anyaországi támogatásával vásárolt székházát.

Szeptember 11. Az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok fejlesztése és biztonságpolitikai kérdések szerepeltek a Jaltában megtartott Ukrajna-EU csúcstalálkozón.

Szeptember 14. Az ukrán parlament elfogadta az új választási törvényt, amelynek értelmében a 450 képviselő egyik fele egyéni választókerületből, másik fele pártlistáról kerülhet be a törvényhozásba.

Szeptember 18. A KMKSZ választmánya nyilatkozatban fejtette ki, hogy fontosnak tartja a választási törvény alapelveinek megőrzését, illetve azt, hogy a törvény továbbra is szavatolja a nemzetiségi elv figyelembevételét a választókerületek kialakításánál.

Szeptember 18. Az ukrán parlament megvitatta a külföldön élő ukránok jogállásával foglalkozó törvénytervezetet.

Szeptember 21. Kétnapos NATO-tanácskozás kezdődött Ungváron a békepartnerségi együttműködés gyakorlati tapasztalatairól.

Szeptember 21. A Duhnovics Társaság és a MÉKK emlékkövet állított Egan Edének, a ruszinság gazdasági megsegítésére irányuló program végrehajtásáért felelős és Kárpátalján meggyilkolt magyar kormánybiztosnak.

Szeptember 24. Beregszászon a kárpátaljai magyar iskolák és gimnáziumok igazgatóinak bemutatták az Apáczai Kiadó könyveit. A kiadó igazgatója elmondta, hogy a közeljövőben több millió forint értékű könyvet kívánnak eljuttatni egyebek között a kárpátaljai iskolákba is.

Szeptember 28. A Nemzetközi Valutaalap másfél évi szünet után újra folyósítja Ukrajnának a reformok végrehajtásához szükséges kölcsönöket.

Szeptember 30. Elkészült az ukrán hadseregről szóló új törvénytervezet, amelynek értelmében 2010-re 220-240 ezer főre kellene csökkenteni a fegyveres erők személyi állományát.

Október 3. Kárpátalja árvíz sújtotta körzeteibe látogatott Leonyid Kucsma ukrán elnök.

Október 6. Kárpátalja sok településén emlékünnepségeket rendeztek az aradi vértanúk tiszteletére.

Október 10. Ukrajna megnyitotta a Fekete-tenger fölötti légterét az Egyesült Államok katonai teherszállító és Afganisztánba humanitárius segélyt szállító repülőgépei számára.

Október 11. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal illetékes főosztálya konferenciát szervezett a megyébe irányuló menekültáradatról.

Október 16. Az Ukrán-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság társelnökei Ungváron az oktatással és a művelődéssel, illetve a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdéseket vitattak meg.

Október 20. Kárpátaljára érkezett Volodimir metropolita, az Ukrán Pravoszláv Egyház feje, aki a helyi pravoszláv közösségek tevékenységével ismerkedett.

Október 23. Kárpátalja több magyarlakta településén megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulójáról.

Október 25. Az ukrán parlament a kommunisták heves tiltakozása ellenére elfogadta a földtörvényt.

Október 26. Leonyid Kravcsuk elfogadta Olekszandr Kuzmuk ukrán hadügyminiszter lemondását. A hadügyi tárca vezetője azért távozott posztjáról, mert az ukrajnai légvédelmi gyakorlatok során a Fekete-tenger fölött lelőttek egy orosz utasszállító gépet.

November 1. Bethlen Gábor-díjat kapott Vári Fábián László kárpátaljai költő, néprajzkutató, balladagyűjtő, helytörténész.

November 1. Ungváron bemutatták Ivan Korol „Az 1956-os magyar forradalom” című könyvét.

November 6. Ungváron keresztet állítottak a bevonuló szovjet csapatok által kivégzett Bródy Andrásnak, a magyar országgyűlés egykori képviselőjének és Podkarpatszka Rusz miniszterelnökének.

November 10. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről, az ukrajnai választásokról és a népszámlálásról tanácskoztak a KMKSZ alapszervezeti elnökei Beregváron.

November 14. Leonyid Kucsma aláírta a föld magántulajdonba kerülését lehetővé tevő földtörvényt.

November 16. Kijevben kezdetét vette az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok 10. évfordulójáról megemlékező rendezvénysorozat.

November 18. Kárpátalja magyarlakta településein tizenkettedik alkalommal emlékeztek meg a sztálinizmus áldozatairól.

November 21. Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke írásbeli kérelme után a megyei statisztikai főosztály utasítást kapott a magyar nyelvű népszámlálási kérdőívek elkészítésére.

November 24. Csetfalván felszentelték a három éven belül két árvizet megért, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának segítségével felújított középkori református templomot.

November 28. A KMKSZ vezetése úgy döntött, hogy szükség esetén aláírásgyűjtést kezd, mivel a munkácsi járás hat magyar ajkú települését le akarják választani a Beregszász központú parlamenti választókerületről.

November 30. Az ukrán-magyar kapcsolatok helyzetéről és a kárpátaljai magyarságot érintő kérdésekről tárgyalt Kijevben Németh Zsolt külügyi államtitkár.

December 4. Népszámlálás kezdődött Ukrajnában.

December 6. A KMKSZ ungvári székházában megtartották a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény végrehajtását segítő konzultációs tanács alakuló ülését.

December 10. Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-Szövetség.

December 10. Aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a KMKSZ a munkácsi járás hat magyar többségű településén a magyar többségű választókerület egységéért.

December 17. Beregszászon megnyílt az ungvári magyar főkonzulátus ügyfélszolgálati irodája.

December 20. A Caritas Segélyszervezet képviseletében Kárpátaljára látogatott a Magyar Köztársaság elnökének felesége, Mádl Dalma asszony, aki a szórványban élő gyermekeknek átnyújtotta a Gólyahír ajándékcsomagjait.

December 21-22. Budapesten megtartotta soros ülését az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság.

December 28. Az országos népszámlálás előzetes adatai szerint Ukrajna lakossága az elmúlt tíz év alatt 52 millióról 48,9 millióra csökkent.

2002

Január 1. A kárpátaljai magyarság megelégedéssel vette tudomásul, hogy az előzetes híresztelésekkel ellentétben átmenetileg nem szigorították meg a Magyarországra történő beutazás feltételeit.

Január 1. Az Alkotmánybíróság döntése szerint az ukrán parlament 1991. augusztus 26-án törvénytelenül tiltotta be az Ukrajnai Kommunista Párt működését. A taláros testület elnöke elhatárolódott kollégái döntésétől.

Január 3. Leonyid Kucsma államfő a születések számának növelése céljából rendeletben szorgalmazta a szülőotthonok és gyermekkórházak berendezéseinek korszerűsítését, a védőnői hálózat kibővítését, a gyes és a gyed, a szociálpolitikai támogatás összegének emelését.

Január 3. Az év elején életbe lépett kedvezménytörvény ürügyén Szakács Zoltán, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulja a Kárpáti Igaz Szó hasábjain tájékoztatta az olvasókat a magyar igazolvány megszerzésével kapcsolatos tudnivalókról.

Január 5. Ukrajnában az előző évi 118 hrivnyáról 140 hrivnyára (kb. 7.000 forint) emelkedett a minimálbér.

Január 8. A parlamenti választások előkészítésére megalakultak a választókerületi bizottságok.

Január 8. Leonyid Kucsma megvétózta az önkormányzati választásokról újonnan elfogadott törvényt.

Január 11. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy hat munkácsi járási és négy ungvári járási települést  leválasztottak az egyetlen magyar többségű kárpátaljai választókerületről.

Január 15. Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke levelet intézett a Belügyminisztérium illetékes kárpátaljai megyei főosztályának vezetőjéhez annak kapcsán, hogy a beregszászi járásban az útlevelek és a kishatár-átlépők kiadásának határideje sok esetben meghaladja az öt-hat hónapot.

Január 17. Ungváron a városi tanács pályázatot írt ki a megyeszékhely himnuszának a megírására.

Január 19. Az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság ukrán szekciójának legutóbbi ülésén elfogadott állásfoglalás értelmében Kijev kérni fogja, hogy nemzetiségétől függetlenül minden kárpátaljai lakost megillessen a három hónapos munkavállalási kedvezmény joga.

Január 20. Kárpátalja-szerte megemlékeztek a magyar kultúra napjáról. A szokásos rendezvények (Himnusz-mondó verseny, Kölcsey-emléktábla megkoszorúzása stb.) mellett kitüntették azokat a személyeket, akik kimagasló teljesítményt nyújtottak a magyar kultúra ápolása terén.

Január 22. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Nyíregyházán a munkácsi Mackó házaspárnak átadta az első Magyar Igazolványokat.

Január 22. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának hatodik közgyűlésén egyebek mellett hangsúlyozottan foglalkoztak a márciusban sorra kerülő parlamenti és helyhatósági választásokra való felkészüléssel.

Január 29. A kiadós téli havazások után beköszöntött hirtelen esőzések és a folyókon kialakult jégtorlaszok miatt újra árvíz fenyegeti a Tisza és a Latorca parti települések egy részét.

Január 30. Ukrajnában 33 párt jelezte, hogy országos lista alapján kívánja megmérettetni magát a közelgő parlamenti választásokon.

Február 1. Kovács Miklós parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke, és helyettese, Brenzovics László, a megyei tanács képviselője tájékoztatták Hennagyij Moszkalt, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökét a Magyar Igazolványok kiállításához szükséges okmányok átvételét intéző irodák tevékenységéről.

Február 4. Volodimir Litvin, az elnöki hivatal vezetője Ivano-Frankivszkban diákok előtt felszólalva megerősítette, hogy Ukrajnának nincsenek területi követelései Romániával szemben.

Február 4. A KMKSZ Választmánya nyilatkozatban konstatálta, hogy rendben zajlik a kedvezménytörvény végrehajtása és eddig több mint 15 ezren igényeltek Magyar Igazolványt.

Február 6. Kijevbe érkezett Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, aki az ukrán fővárosban találkozott Leonyid Kucsma államfővel és Ivan Pljuscs házelnökkel. A magyar államfő Ungváron megbeszélést folytatott a megye vezetőivel, majd ellátogatott Munkácsra és Beregszászba is.

Február 10. Magyar László személyében új elnököt választott a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága.

Február 14. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ismételten arra kérte Leonyid Kucsma elnököt, hogy Kárpátalja magyar ajkú lakossága számára az illetékesek biztosítsanak magyar nyelvű szavazólapokat a március 31-iei parlamenti és helyhatósági választásokra.

Február 16. Beregszászon megalakult a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Információs Egyesülete.

Február 21. A KMKSZ tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy Ukrajna magyar anyanyelvű állampolgárainak alkotmányos jogait megsértve, az illetékesek nem tervezik magyar nyelvű szavazólapok nyomtatását.

Február 24. A Kárpátaljai Magyar Pedagógus-szövetség tizenkettedik alkalommal szervezte meg a Kazinczy Szép Kiejtési Versenyt.

Március 5. Kárpátaljára látogatott Német Zsolt, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának politikai államtitkára.

Március 11. Háromnapos hivatalos látogatásra Kijevbe érkezett Adrian Severin, az EBESZ soros elnöke.

Március 11. Az Ukrajnában járt amerikai megfigyelők aggodalmuknak adtak hangot az ukrajnai választási előkészületek terén tapasztalt problémákkal kapcsolatban.

Március 12. A határon túli könyvkiadást támogató testület kárpátaljai alkuratóriumának ülésén Varga Bélát, a Szvit Tankönyvkiadó ungvári magyar szerkesztőségének vezetőjét választották meg új elnöknek.

Március 15. Ungváron a Petőfi-téren együtt méltatták a magyar szabadság napját a város, a járás, a megye és a történelmi egyházak képviselői. Az ünnepségen a Magyar Köztársaságot Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Szakács Zoltán főkonzul képviselte, aki felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. A beregszászi megemlékezést megtisztelte jelenlétével Szűrös Mátyás országgyűlési képviselő, Beregszász díszpolgára.

Március 21. A KMKSZ Elnöksége nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a 72-es választókerületben hallatlanul eldurvult a választási kampány.

Március 24. Beregszászon megtartotta XIII. tisztújító küldöttgyűlését a KMKSZ. Kovács Miklós elnök beszámolójában elemezte a Szövetség eddigi eredményeit és kudarcait. Az utóbbiakat taglalva hangsúlyozottan szólt arról, hogy még mindig torzóban áll a vereckei emlékmű, megcsonkították a magyar szavazókörzetet, nincs magyar nyelvű szavazócédula. Az egybegyűltek három évre ismét Kovács Miklóst választották meg a szervezet elnökének.

Március 30. Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján a Polgármesteri Ezüstlánc-díjat adományozták Baksa Tibornak, a munkácsi járási Csongor község polgármesterének.

Április 2. Szakács Zoltán főkonzul a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének székházában Magyar Igazolványt adott át egyebek között Fodó Sándornak, a KMKSZ tiszteletbeli elnökének, Dupka György MÉKK-elnöknek és Héder János ungvári református lelkipásztornak.

Április 4. A szavazatszámlálást követő eredmények szerint Kovács Miklós nyerte meg a választást a 72. sz. választókerületben, ám miután ellenfele, Gajdos István óvást nyújtott be, ezért Mezőváriban, Mezőkaszonyban, Dédában és Csap egyik választókerületében érvénytelennek nyilvánították a szavazást. Így a nevezett választókerületben az Ukrajnai Egyesített Szociáldemokrata Párt jelöltje lett a győztes. A KMKSZ panaszt nyújtott be a Központi Választási Bizottsághoz. Nem volt zavartalan a választás Csapon sem, ahol az elavult választási névjegyzék miatt még az is megtörtént, hogy sokan nem tudtak élni alkotmányos jogukkal.

Április 6. A Központi Választási Bizottság rendelete értelmében Beregszászon újraszámolták a négy megpanaszolt választókerületben leadott szavazatokat. Az újraszámlálás megerősítette Gajdos István győzelmét.

Április 9. Az Egységes Ukrajnáért választási párttömörülés a parlamenti választások kapcsán közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a választási bizottságok tagjainak és a választóknak a megzsarolása, a fizikai leszámolással történő megfenyegetésük, megfélemlítésük destabilizálja a politikai helyzetet és megingathatja a társadalmi békét.

Április 13. Meghaladta az ötvenezer főt a Magyar Igazolványt igénylő személyek száma.

Április 21. Ungváron nemzetközi tanácskozást tartottak az ukrajnai romák helyzetéről.

Április 27. A Központi Választási Bizottság döntése értelmében Gajdos István nyerte meg a választást Kovács Miklós ellenében.

Április 30. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kárpátaljai Regionális Tanácsának Szolyván megtartott ülésén olyan állásfoglalás született, amely szerint felül kell vizsgálni a magyarországi pályázati lehetőségeket, a különböző alkuratóriumok tevékenységét.

Május 3. Az Ukrán Legfelsőbb Bíróság elutasította Kovács Miklós keresetét, amelyben a KMKSZ elnöke azt kérte, hogy a választások végeredményének megállapításakor vegyék figyelembe a négy szavazókör érvénytelennek nyilvánított szavazatait is.

Május 11. Tóth Istvánnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének közreműködésével több kárpátaljai magyar közösség, valamint a Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége megkapta a Britannica Hungarica Világenciklopédia egy-egy példányát.

Május 12. Szolyván a KMPSZ szervezésében 45 tanuló részvételével harmadszor szervezték meg a Latorca, illetve a Borzsa völgyében szórványban élő magyar gyermekek versmondó versenyét.

Május 14. Beregszászon megkezdődött a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola tulajdonába átadott egykori törvényszék épületének felújítása.

Május 16. A KMKSZ Elnöksége határozatban tiltakozott az Ukrán Oktatásügyi Minisztérium rendelkezése miatt, amely az ukrán nyelv oktatásához szükséges feltételek hiánya ellenére a magyar iskolák végzősei számára tollbamondás helyett fogalmazásírást tesz kötelezővé.

Május 17. A kárpátaljai magyar professzorok háromnapos találkozójukon külföldi magyar kollégáikkal egyebek mellett áttekintették a magyar nyelvű felsőoktatás, tudományos élet és a nemzetközi kapcsolatok helyzetét.

Május 25. Tóth Mihály, az UMDSZ elnöke Medgyessy Péter kormányfőjelölthöz, Kovács László és Kuncze Gábor pártelnökökhöz intézett levelében felpanaszolja, hogy az előző kormányzati ciklusban hátrányos megkülönböztetés érte az összességében 34 ukrajnai magyar szervezetet tömörítő egyetlen országos szövetséget.

Június 4. A megemelkedett talajvízszint miatt katasztrofális helyzet alakult ki a Szlatinai Sóbánya egyik tárnájában.

Június 4. Amint a Kárpáti Igaz Szó beszámolt róla, az elmúlt tanévben Kárpátalja 708 tanintézetéből 580-ban ukrán, 68-ban magyar, 11-ben román, 3-ban orosz és 46-ban két, illetve három nyelven folyt az oktatás.

Június 8. Az Észak-atlanti Tanács védelmi minisztereinek brüsszeli ülésén elfogadott zárónyilatkozat egyebek között kimondja, hogy mivel Ukrajna teljes eltökéltséget tanúsít a maradéktalan euro-atlanti integrációt illetően, új lendületet kívánnak adni a Kijevhez fűződő partneri kapcsolatoknak.

Június 11. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja Együtt címmel új folyóiratot jelentetett meg. Azonos című kiadvány már 1965-1967 között is napvilágot látott S. Benedek András szerkesztésében.

Június 15. A Szribna Zemlja című lap szerkesztőségi cikkében azt állította, hogy a magyarok ott kívánják felállítani a vereckei emlékművet, ahol a Kárpát-Ukrajnát vérbe fojtó magyar megszálló honvédek szicsgárdistákat lőttek halomra.

Június 25. Rövid kárpátaljai látogatásra érkezett Kontra Ferenc kijevi magyar nagykövet.

Június 27. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége nevében Dupka György elnök tiltakozott az ellen, hogy a Szribna Zemlja c. lap egy beazonosíthatatlan, kormányközelinek nevezett, Kárpátalján tevékenykedő magyarországi irredenta szervezetre hivatkozva a magyar revizionizmus és egy „új Jugoszlávia” rémképével kelt félelmet a lakosság körében.

Július 5. Kijevben kárpátaljai képviselet nyílt, amelynek az a feladata, hogy állami szinten valósítsa meg a megye érdekképviseletét.

Július 3-7. A Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében tartották meg Csontoson a X. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet, ahol ez alkalommal nemzetpolitikai, mezőgazdasági, környezetvédelmi és a határon túli magyar felsőoktatással kapcsolatos problémák szerepeltek napirenden.

Július 4. Kontra Ferenc kijevi magyar nagykövet arról számolt be a Kárpáti Igaz Szó tudósítójának, hogy vélhetőleg elhárult az akadály a vereckei emlékmű megépítésének útjából.

Július 9. Éles vita alakult ki az UMDSZ és a KMKSZ között az Illyés Közalapítvány Kárpátaljai Alkuratóriumában elfoglalt helyek megosztásáról. Az előbbi szervezet önmagára nézve hátrányosnak tartotta az elmúlt négy év gyakorlatát, az utóbbi szerint viszont mondvacsináltak a kifogások.

Július 13. Ukrajna és az Európai Unió illetékesei megegyeztek azoknak a támogatásoknak a feltételeiről, amelyeket az EU nyújt az ország nyugati határain lévő átkelőhelyek korszerűsítéséhez.

Július 14. A Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára emlékezve tizennegyedik alkalommal rendeztek nagyszabású ünnepséget a tiszaújlaki Turul-emlékműnél.

Július 17. A kedvezménytörvény kárpátaljai fogadtatása, az árvízvédelem, a félmillió dolláros ukrán államadósság és a vereckei emlékmű sorsa volt a napirendje annak a megbeszélésnek, amelyet Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára folytatott Hennagyij Moszkallal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökével.

Július 21. A Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség és a Rákóczi Szövetség beregszászi szervezete Beregszászon és Dolhán emlékezett meg a Rákóczi-szabadságharcról.

Július 23. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Elnöksége soros ülésén egyebek mellett arról is döntött, hogy 2003-ban rendezvénysorozattal méltatja a Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulóját.

Augusztus 3. Ion Iliescu román elnök meghívására Máramarosszigetre látogatott Hennagyij Moszkal, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, hogy megbeszéléseket folytasson a romániai települést és a kárpátaljai Aknaszlatinát összekötő Tisza-híd újbóli megnyitásáról.

Augusztus 6. A Kárpátaljai Megyei Népművészeti Központ igazgatója a Kárpáti Igaz Szó tudósítójának megerősítette, hogy anyagi okok miatt elmarad a már hagyományossá vált megyei magyar folklórfesztivál.

Augusztus 7. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola 35 hallgatója első ízben vette át a már államilag is elismert diplomáját.

Augusztus 8. Szvjatoszlav Piszkun főügyész büntetőeljárást indított Julia Timosenko parlamenti képviselő ellen oroszországi földgáz értékesítéséből származó pénzeszközök különösen nagymértékű eltulajdonítása és okirat-hamisítás miatt.

Augusztus 13. Leonyid Kucsma ukrán államfő felmentette tisztségéből Hrihorij Szeredát, az Ukrán Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság vezetőjét, az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság elnökét.

Augusztus 13. A KMKSZ küldöttsége Budapesten a vízumkényszer bevezetésének várható hatásairól, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola fenntartásának és további fejlesztésének kérdéséről tárgyalt Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és Bálint-­Pataki Józseffel, a HTMH elnökével.

Augusztus 19. Az ungvári járási Szürtében felavatták Frech Ottó budapesti szobrászművész Szent Istvánt ábrázoló, fából készült szobrát.

Augusztus 20. Kárpátalja több településén megemlékeztek államalapító István királyról.

Augusztus 24. Országszerte megemlékeztek Ukrajna függetlensége kikiáltásának tizenegyedik évfordulójáról.

Augusztus 29. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Elnöki Tanácsának Ungváron megtartott ülésén a felszólalók közül többen is a szervezet reformjának a szükségességét hangsúlyozták.

Szeptember 3. A Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság a köztársaság határain kívül élő ukránokkal együttműködve kidolgozta azokat az alapelveket, amelyek alapján az arra jogosultak a jövőben megkaphatják az „Ukrán Igazolványt”.

Szeptember 7. Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök egy Lengyelországban megrendezett gazdasági fórumon kijelentette, hogy országa 2010-ben készen akar állni az EU-csatlakozásra.

Szeptember 10. Gajdos István parlamenti képviselő a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetőjéhez és a huszti városi tanács elnökéhez intézett levélben szorgalmazta a város általános iskolájának középfokú tanintézménnyé történő átminősítését.

Szeptember 14. Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul a Kárpáti Igaz Szónak nyilatkozva kijelentette, hogy a kishatár-forgalom küszöbön álló megszüntetése szerinte „csak szabályozott feltételeket teremt, nehézségeket nem fog okozni”.

Szeptember 14. Gajdos István parlamenti képviselő Medgyessy Péter miniszterelnökhöz intézett levelében a kishatár-forgalom további fenntartását szorgalmazta.

Szeptember 16. Az ukrajnai ellenzék országos méretűvé nőtt tüntetéssorozaton egyebek mellett Kucsma elnök lemondását és a hathatós reformok megindítását követelte.

Szeptember 21. Leonyid Kucsma ukrán elnök a Salzburgban megrendezett gazdasági világfórumon bejelentette, hogy Ukrajna társult EU-tagságra pályázik.

Szeptember 21. Kossuth Lajos születése 200. évfordulójának tiszteletére háromnapos ünnepi megemlékezést tartottak a Beregszászi 4. sz. Kossuth Lajos Középiskolában.

Szeptember 21. Ihor Jusko ukrán pénzügyminiszter megígérte: minden segítséget megad ahhoz, hogy rendeződjön a Magyarországgal szembeni félmillió dolláros ukrán államadósság ügye.

Szeptember 23. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség soros ülésén egyebek között arról döntött, hogy Kovács Miklós, a szervezet elnöke és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke levélben fordul Medgyessy Péter miniszterelnökhöz az Ukrajnával és Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszer, illetve a kishatárforgalom megszüntetése ügyében. A Szövetség mélyen elítélte a huszti városi végrehajtó bizottságnak a helyi magyar nyelvű oktatás felszámolására irányuló alkotmánysértő akcióit.

Szeptember 27. II. János Pál pápa két bullájának felolvasását követően hivatalosan is megalakult a Munkácsi Latin Szertartású Egyházmegye, amelynek élére a Szentszék Majnek Antal eddigi apostoli kormányzót, címzetes püspököt nevezte ki.

Szeptember 27. Az ukrán-magyar határállomásokon kialakult helyzet, Medgyessy Péter ukrajnai látogatása szerepelt egyebek mellett Gajdos István parlamenti képviselő budapesti tárgyalásainak napirendjén.

Október 1. Munkácson konferencián, Ungváron emléktábla-avatással emlékeztek meg Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójáról.

Október 5. Kossuth Lajos születésnapját és técsői mellszobra felállításának 106. évfordulóját méltatták a Tisza parti város magyar ajkú lakosai.

Október 10. Kontra Ferenc, a kijevi állomáshelyéről távozó ukrajnai magyar nagykövet búcsúlátogatást tett Ivan Rizaknál, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökénél.

Október 17. Ünnepi istentisztelet keretében hét fiatal lelkipásztort szenteltek fel a beregszászi református nagytemplomban.

Október 19. Gajdos István parlamenti képviselő azzal a kéréssel fordult Volodimir Skidcsenko ukrán védelmi miniszterhez, hogy a külföldön tanuló fiatalok ideiglenesen mentességet kapjanak a sorkatonai szolgálat alól.

Október 19. Kijevben kétnapos konferenciát tartottak a készülő kisebbségi nyelvtörvényről.

Október 23. Kárpátalja több településén is megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről.

Október 26. Illyés Gyula születése 100. évfordulójának jegyében Kijevben magyar irodalmi napokat tartottak.

Október 28. A KMKSZ elnöksége megelégedéssel állapította meg, hogy Huszton mégis lesz önálló magyar középiskola. Ugyanakkor a szervezet mélységes aggodalommal vette tudomásul, hogy a kárpátaljai hadkiegészítő parancsnokság egy belső rendelkezésre hivatkozva tovább folytatja a külföldön tanuló, többségükben magyar diákok sorozását.

Október 30. A NATO megerősítette, hogy az Irakba irányuló katonai szállítások, az úgynevezett Kolcsuha-radarügylet miatt nem hívják meg Kucsma elnököt a Szövetség prágai csúcstalálkozójára.

November 7. Olekszandr Voznyuk ezredes, a megyei hadkiegészítő bizottság parancsnokhelyettesének elmondása szerint az Ukrajna és Magyarország közötti diákcsere-egyezmény értelmében átmenetileg elkerülhető a külföldön tanuló fiatalok besorozása, ugyanakkor a kialakult helyzet megnyugtató rendezése érdekében törvénymódosításra van szükség.

November 7-9. A Nemzeti Stratégiai Kutatóközpont, a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európa Ház Alapítvány részvételével Ungváron kétnapos tanácskozáson vitatták meg Ukrajna helyét az európai integrációs folyamatokban.

November 9. A KMKSZ Választmánya felhatalmazta a Szövetség Elnökségét, hogy a Magyarország EU-tagsága kapcsán felmerülő vízumkérdés ügyében minden illetékes fórumon eljárjon annak érdekében, hogy a bevezetendő vízum legyen ingyenes, legalább 5 évre szóló, kiadása kapcsolódjon a Magyar Igazolványhoz és korlátlan számú határátkelésre jogosítson.

November 16. Magyar kormányküldöttség járt Kárpátalján Szabó Vilmosnak, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának a vezetésével.

November 21. Az ukrán parlament Leonyid Kucsma államfő javaslatára Viktor Janukovicsot, a Donyec Megyei Állami Közigazgatási Hivatal volt elnökét választotta kormányfővé.

November 26. A Nagydobronyi Református Líceum falán az egykoron rövid ideig a településen tartózkodott Ady Endrének emléket állító emléktáblát lepleztek le.

November 28. A KMKSZ Elnöksége határozottan tiltakozik amiatt, hogy megváltoztatták a Huszti Városi Tanácsnak a helyi magyar iskola ügyében hozott korábbi döntését és veszélybe került a tanintézmény önállósága.

November 30. II. János Pál pápa fogadta az olaszországi látogatáson tartózkodó Leonyid Kucsma ukrán államfőt és feleségét.

December 1. Kárpátalja magyarok lakta településein megemlékeztek a sztálini lágerekbe elhurcolt és odaveszett magyar férfiakról.

December 5. A kárpátaljai születésű, korábban katasztrófa-elhárítási miniszter Vaszil Durdinecet nevezték ki Ukrajna új magyarországi nagykövetévé.

December 5. Az Ungváron megtartott kerekasztal-konferencia résztvevői – Hennagyij Moszkal, a Kisebbségi és Migrációs Állami Bizottság elnöke, Gajdos István, a parlament emberi jogi, kisebbségi és interetnikai bizottságának állandó titkára, Ivan Kurasz, az említett bizottság tagja, valamint a Tudományos Akadémia több munkatársa stb. – egyetértettek abban, hogy Ukrajnában új, az összes nemzeti kisebbség érdekeit figyelembe vevő kisebbségi törvényt kell kidolgozni.

December 10. Gajdos István parlamenti képviselő személyében új elnök került az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség élére a leköszönő Tóth Mihály helyett.

December 13-14. A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportja megalakulásának 10. évfordulója alkalmából kétnapos rendezvénysorozatra került sor, amelynek keretein belül egyebek mellett konferenciát tartottak „A magyar irodalom jelene és jövője Kárpátalján” címmel és Kossuth-emléktáblát avattak Mezőváriban.

December 17. Az ukrán parlament illetékes bizottsága megállapította, hogy az országban a vártnál lassabban halad a privatizáció. 2001-ben például a tervezett 5,9 milliárd hrivnyából mindössze 2,1 milliárd hrivnyával gyarapodott a költségvetés.

December 20. A Magyar Páneurópai Unió Kitüntetési Bizottságának döntése alapján Diploma Honoris Causa díszoklevelet kapott Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.

December 24. A KMKSZ Választmánya Huszton megtartott ülésén úgy határozott, hogy a kedvezménytörvény várható módosítása kapcsán nem támogatja a jogszabály szűkítését a legutóbb jóváhagyott módosításokhoz képest.

December 28. Leonyid Kucsma államfő évzáró sajtótájékoztatóján a gazdasági növekedés ütemének megőrzését nevezte a 2002-es év legnagyobb eredményének.

December 31. Az ungvári magyar főkonzulátus arról tájékoztatta a Kárpáti Igaz Szót, hogy 2003. év elejétől egyelőre nem szűnik meg Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljaiak számára létfontosságú kishatárforgalom.

December 31.  A pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi szervezet, a FATF szankciókat helyezett kilátásba Ukrajnával szemben. Az USA ugyancsak olyan országnak nevezte Ukrajnát, amely rendkívüli aggodalomra ad okot a pénzmosás tekintetében

2003

Január 6. Az Ung-vidéki Magyar Szövetség a kárpátaljai magyarság szolgálatában kifejtett kiemelkedő tevékenységéért nívódíjat adományozott Vári Fábián László költőnek.

Január 8. Egynapos varsói látogatása során Lengyelország közbenjárását kérte Viktor Janukovics újonnan megválasztott ukrán miniszterelnök a megromlott ukrán-amerikai kapcsolatok normalizálásához.

Január 11. Ülésezett a Kárpátalja Magyar Szülők Szövetségének kezdeményező csoportja. Az összejövetelen kidolgozták az alakulófélben lévő szövetség szervezeti szabályzatát, amely legfontosabb célkitűzésekként az anyanyelvű oktatás és nevelés támogatását, az ukrajnai és az anyaországi pályázati rendszerekbe való bekapcsolódást, a magyar oktatási intézményekben a gyermekek érdekvédelmének elősegítését fogalmazza meg.

Január 12. A megyei statisztikai hivatal közzétette a 2001. évi országos népszámlálás Kárpátaljára vonatkozó pontosított adatait. Az 1989. évi népszámlálás során regisztrált 1 millió 252 ezer 300 főről 2001-re 1 millió 258 ezer 300 főre növekedet a megye lakossága. A legfrissebb adatok szerint a lakosok nemzetiségét illetően a megyében az ukrán mellett (1,001 millió fő; 80,5%) a másik két legnagyobb lélekszámú nemzetiség a magyar (151,5 ezer fő; 12,1 %) és a román (32,1 ezer fő; 2,6 %). A népszámlálás során tízezren vallották magukat ruszinnak. A legtöbb magyar (41,2 ezer fő; 76,1 %) a beregszászi járásban él. Beregszászban a város 26,6 ezer fős lakosságából 12,8 ezer magyar (a teljes lakosság 48,6%-a), 10,3 ezer ukrán (38,9 %) és 1,7 ezer cigány (6,7 %).

Január 13. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének kibővített évzáró elnökségi ülésén Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul Árpa Péternek, az Ungvári Dayka Gábor középiskola igazgatójának átnyújtotta a háromezredik magyarigazolványt.

Január 15. Az ukrán Gazdasági és Európai Integrációs Minisztérium két vállalat beadványa nyomán vizsgálatot indított „a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma részéről ukrán külkereskedelmi vállalatokkal szemben tanúsított diszkriminatív magatartás ügyében”.

Január 24. A Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség koszorúzási ünnepséget szervezett a beregszászi posta falán levő Kölcsey-emléktáblánál. A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretein belül megnyitották a város új magyar könyvesboltját.

Január 31. Kárpátalja magyar lakosságát újra élénken foglalkoztatja az az anyaországi hírforrásokból származó információ, miszerint Magyarország Ukrajnával szemben novembertől alkalmazza a pozitív diszkriminációtól mentes vízumkényszert.

Január 31. Ungvárra látogatott Romeo Sandulescu csernovici román főkonzul, akit fogadott Ivan Rizak kormányzó. A diplomata a többi között felvetette, hogy nyissák meg az utas- és áruforgalom előtt a két országot összekötő Tisza-hidat Aknaszlatina mellett.

Február 1. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöksége és az alakuló Kárpátaljai Magyar Szülők Szövetsége kezdeményező csoportjának tagjai megvitatták az együttműködés lehetőségeit.

Február 5. Életének hetvenedik esztendejében elhunyt Ilku Marion József, a Lembergi (Kvivi) Iparművészeti Főiskola docense, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség korábbi elnöke, Káplár Miklós-díjas festőművész.

Február 11. A parlament első olvasatban elfogadta az ukrán státustörvényt, amely szerint a külföldön élő ukránok évente 120 napot tölthetnek meghívó és vízum nélkül Ukrajnában. A külföldön élő ukránok státusa azokat illeti meg, akik Ukrajna határain kívül élnek, ám ukrán nemzetiségűeknek, vagyis az ukrán etnikumhoz tartozóknak vallják magukat, megőrizték kulturális és nyelvi identitásukat, de nem ukrán állampolgárok.

Február 13. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökségi ülésén megvitatták a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban kidolgozott szakértői tervezetet, és levélben kérték Medgyessy Péter miniszterelnöktől, hogy a magyar kormány találjon olyan megoldást, amely biztosítja a vízumkényszer bevezetése után a kárpátaljai magyarság zavartalan kapcsolattartását az anyaországgal.

Február 14. Ungváron megtartották az ukrán-magyar vízumtárgyalások következő fordulóját, amelyen megvitatták a két szomszédos ország által megkötendő vízumegyezmény szövegének tervezetét.

Február 15. Beregszászban megtartotta első közgyűlését az előző év végén a szülők kezdeményező csoportja által létrehozott Kárpátaljai Magyar Szülők Szövetsége.

Február 18. Kijevben parlamenti meghallgatást tartottak az 1932-1933-as éhínség áldozatairól való megemlékezésről. A kidolgozott határozattervezet javasolta: Ukrajna az ENSZ közgyűlésén kezdeményezze, hogy a szándékosan előidézett népirtást ismerjék el emberiség elleni bűntettnek.

Február 19. Kijevben a kisebbségi és migrációs állami bizottság mellett működő testületként megalakult a harminchárom országos kisebbségi nemzetiségi szervezet vezetőinek tanácsa.

Február 20. Kwasniewsky lengyel és Kucsma ukrán államfő Ivano-Frankivszk közelében megállapodtak arról, hogy Lengyelország július 1-jétől vezeti be a vízumkényszert Ukrajnával szemben.

Február 21. Anatolij Zlenko ukrán és Kovács László magyar külügyminiszter budapesti tárgyalásán egyebek mellett megvitatta a két ország között bevezetendő vízumkényszer várható hatásait.

Március 1. Beregszászban megalakult az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség beregszászi városi és járási szervezete.

Március 4. A Nemzetközi Valuta Alap kijevi képviselete elmarasztalta Ukrajnát az országban zajló reformok lassúsága miatt.

Március 5. A hivatalos és a szociáldemokrata sajtótermékek kivételével szinte valamennyi kárpátaljai lap arról cikkezett, hogy az időközi megyei tanácsi választásokon mandátumot szerzett képviselők a hatalompárti egyesült szociáldemokraták manipulatív lépéseinek köszönhetik győzelmüket.

Március 5. Az ukrán parlament újra elhalasztotta A Regionális és Kisebbségi nyelvek Európai Chartájának ratifikálását.

Március 7. A Kárpátaljai Központi Információs Irodához beérkezett a magyar és hozzátartozói igazolványok iránt benyújtott 100 000-ik kérelem.

Március 8. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya a beregszászi időközi megyei tanácsi választásról, a vízumrendszer bevezetéséről és a kedvezménytörvény sorsáról tárgyalt legutóbbi ülésén.

Március 8. Előrehozott elnökválasztást és a hatalmi rendszer haladéktalan megváltoztatását követelte az ukrán ellenzék a kijevi megmozdulásán elfogadott határozatban.

Március 13. A megyei közigazgatási hivatal és a megyei tanács felmentette Erdélyi Gábort a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztői tisztségéből, és helyére megbízott főszerkesztőként Kőszeghy Elemért nevezte ki.

Március 15. Kárpátalján a hagyományoknak megfelelően ebben az évben is Ungváron és Beregszászban került sor a magyar forradalom és szabadságharc eseményeit méltató központi rendezvényekre.

Március 17. Ukrajnában bejelentették, hogy szeptember 1-jétől az eddigi 51 %-ról 75 %-ra emelik az egyetemeken és a főiskolákon a költségtérítéses diákok részarányát.

Március 19. Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Görgey Gábor kulturális miniszter március 15-e alkalmából Trill Zsoltot, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészét Jászai Mari-díjjal, Vári Fábián László költőt József Attila-díjjal, Füzesi Magdát, a Beregi Hírlap szerkesztőjét Táncsics Mihály-díjjal tüntette ki.

Március 21. Az Európai Újjáépítési és Helyreállítási Bank hitelt nyújtott Ukrajnának a 824 km hosszúságú Csap-Kijev autóút felújításához.

Március 22. Megtartotta 13. közgyűlését a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezete.

Március 26. A Rákóczi Szövetség Beregszászi Ifjúsági Szervezete a Beregszászi Magyar Gimnáziumban ünnepi műsorral emlékezett meg a Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulójáról.

Március 29. A KMKSZ Beregszászban megtartott XIV. közgyűlésén értékelték az előző évi parlamenti, illetve a legutóbbi időközi választások eredményeit, valamint szót ejtettek a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényről és a bevezetendő vízumkényszerről is.

Április 3. Kijevben a nemzetiségi szervezetek vezetőit tömörítő, az ukrán államelnök mellett működő tanács háromnapos tanácskozást tartott a nemzetiségek életével kapcsolatos időszerű problémákról.

Április 9. Juhász Ferenc magyar védelmi miniszter kétnapos hivatalos kijevi látogatása során együttműködési szerződést írt alá ukrán kollégájával, Volodimir Skidcsenkóval.

Április 14. Országszerte, de különösen Kárpátalján nagy gondot okozott a lakosságnak, hogy az illetékes hatóságok nem rendelkeznek elegendő nyomtatvánnyal új személyi igazolványok és útlevelek kiállításához.

Április 15. A XIII. Beregi Ünnepi Hét rendezvénysorozatának záróakkordjaként Beregszászban megkoszorúzták Illyés Gyula 1989-ben felállított szobrát.

Április 22. Ungváron a nemzetiségi kulturális központban megemlékeztek a ruszin nép öntudatra ébresztőjeként tisztelt Olekszandr Duhnovicsról elnevezett kulturális szövetség megalakulásának 80. évfordulójáról.

Április 26. Ukrajna-szerte megemlékeztek a csernobili atomkatasztrófa 17. évfordulójáról.

Április 29. Ivan Rizak, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke a kedélyeket megnyugtatandó, sajtótájékoztatón cáfolta azokat a hónapok óta terjedő híreket, amelyek szerint a megyét összevonják Lemberg és Ivano-Frankivszk megyékkel.

Május 1. A megyei statisztikai főosztály adatai szerint 2002-ben a megyében a 14 ezret sem érte az újszülöttek száma, míg 1992-ben még 20.556 gyerek született.

Május 4. A Freedom House adatai szerint Ukrajnában jelentős mértékben emelkedett a sajtó elleni támadások száma.

Május 5. Borisz Taraszjuk volt külügyminisztert választotta elnökéül az ukrajnai rendszerváltozásban egykor jelentős szerepet játszó Ukrán Népi Mozgalom, a Ruh.

Május 9. Beregszászban a tárgyaló felek kompromisszumkészségének hiánya miatt nem sikerült megalakítani az Illyés Közalapítvány kárpátaljai alkuratóriumát.

Május 12. A Kijevi Tömegtájékoztatási Intézet (a Riporterek Határok Nélkül nemzetközi újságíró jogvédő szervezet ukrajnai képviselete) adatai szerint a megelőző év során több tucat olyan eset (letartóztatások, megfélemlítések stb.) fordult elő, amelyek a sajtó munkatársaival szembeni közvetlen nyomásgyakorlásnak tekinthetők.

Május 15. A Fidesz-MPP és a KMKSZ megbeszélésén hangsúlyosan szóltak a kedvezménytörvény módosításával kapcsolatos kérdésekről és rámutattak, hogy kiinduló pontnak a MÁRT 2002 novemberi ülésén született megállapodást kell tekinteni.

Május 16. A Világbank úgy döntött, hogy hitelt nyújt Ukrajnának az Internet ukrán nyelvű szegmensének fejlesztéséhez.

Május 19. Az ukrán parlament elfogadta A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikációs törvénytervezetét. A jogszabály értelmében a Charta rendelkezései a fehérorosz, bolgár, gagauz, görög, zsidó (jiddis és ivrit), krími tatár, moldovai, német, lengyel, orosz, román, szlovák és magyar nyelvre vonatkoznak.

Május 20. Amerikai ügyvédek érkeztek Kijevbe, hogy az Egyesült Államokban pénzmosás vádjával fogva tartott Pavlo Lazarenko volt ukrán kormányfő ügyében magas rangú ukrán vezetőket – közöttük Leonyid Kucsma államfőt – hallgassanak ki.

Május 21. A magyar Országgyűlés négypárti parlamenti küldöttsége élén háromnapos hivatalos látogatáson Ukrajnában járt Szili Katalin házelnök.

Május 21. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács határozatot hozott arról, hogy Csap megkapja a megyei jogú város státusát.

Május 24. Beregszászban nemzetközi emlékkonferenciát tartottak a Rákóczi-szabadságharc zászlóbontása 300. évfordulójának tiszteletére.

Május 26. Munkácson a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség tulajdonába került a több mint egy évtizede működő, mintegy 25 ezer kötettel rendelkező Zrínyi Ilona Könyvtár.

Május 26. A menekültek elhelyezésének körülményeit vizsgálta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának küldöttsége Kárpátalján, a munkácsi járási Pósaházán létesült menekülttáborban és a munkácsi határőr-igazgatóság menekültszállásán. A világszervezet küldöttsége azt is ellenőrizte, hogy mennyiben felel meg az Ukrajna területén illegálisan tartózkodó külföldiek tekintetében alkalmazott bánásmód a menekültek jogállására vonatkozó ENSZ-konvenciónak.

Május 28. Salánkon a falu központjában létesített emlékparkban felavatták II. Rákóczi Ferenc szobrát, amelyet Koltay László fafaragó készített.

Május 31. Kibővített ülést tartott az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Elnöksége. A tanácskozás fő napirendi pontjaként meghallgatták és megvitatták Gajdos István elnök és Kőszeghy Elemér alelnök beszámolóját a Magyar Állandó Értekezlet hetedik üléséről.

Május vége A hónap utolsó napjaiban rendezték meg a második Lembergi Nemzetiségi Kulturális Fesztivált, amelyen gazdag programmal szerepeltek a város magyar közösségének képviselői is.

Június 5. A Heti Válasz terjedelmes interjút közölt Kovács Miklóssal, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására nemet mondó Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével.

Június 8. A Rákóczi-szabadságharc egyik fontos eseményére, a dolhai csatára emlékeztek az ütközet helyszínén Kárpátalja magyar és ruszin lakosságának képviselői.

Június 10. A csernobili szarkofág biztonságos létesítménnyé történő átalakításával foglalkozó munkacsoport által elkészített terv szerint várhatóan öt évig tart majd a 153 millió dollárba kerülő új burok felépítése.

Június 10. Az Amnesty International jelentése szerint Ukrajnában továbbra is előfordul, hogy a rendvédelmi szervek munkatársai megkínozzák az őrizetbe vett, illetve letartóztatott személyeket.

Június 11. Az ukrán parlament arról döntött, hogy Ukrajna békefenntartó katonai kontingenst küld Irakba.

Június 12. A Kárpátaljai Magyar Cserkész-szövetség Zrínyi-napot rendezett a munkácsi várban.

Június 16. A Tisza menti települések környezetének megtisztítására felszólító határozatot fogadott el a nagyszőlősi városi tanács.

Június 17. Több kárpátaljai lap is beszámolt róla, hogy ismerkedő látogatást tett Kárpátalján Andrew Robinson, Kanada ukrajnai nagykövete.

Június 18. Kijevben megtartott sajtótájékoztatóján Leonyid Kucsma államfő kijelentette, hogy az alkotmányreform keretében kész lemondani a kétkamarás parlamentről, ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is híve a kétkamarás parlamenti rendszernek.

Június 19. Egy több mint hat éve folyó tárgyalássorozat végére tett pontot Csernyivciben Leonyid Kucsma ukrán és Ion Iliescu román államfő a két ország közötti határvonalról szóló megállapodás aláírásával. A dokumentum ugyanazt a határvonalat erősíti meg, amelyet még 1961-ben az egykori Szovjetunió és Románia között megkötött határmegállapodás rögzített.

Június 20. Az ukrán ellenzék támadására reagálva a csernobili atomerőmű főmérnöke elismerte, hogy beomolhat a felrobbant reaktor épülete.

Június 21. Ugocsába látogatott Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke, aki Öregakliban harangszentelő istentiszteleten vett részt, majd felkereste a Péterfalvi Református Líceumot.

Június 23. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség választmánya elutasította a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosított változatát, s arra kérte a magyar kormányszerveket, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az Ukrajnával szembeni vízumkényszer bevezetése ne akadályozza a kárpátaljai magyarság kapcsolattartását az anyaországgal.

Június 23. Lemondott Volodimir Skidcsenko hadseregtábornok, ukrán védelmi miniszter.

Június 24. Viktor Juscsenko, a Mi Ukrajnánk ellenzéki blokk vezére, a tömörülés parlamenti frakciójának vezetője bejelentette, hogy indulni kíván a következő évben esedékes elnökválasztáson.

Június 27. Több ezer katolikus hívő zarándokolt Ungvárra, ahova megérkeztek a II. János Pál pápa által két évvel korábban Lembergben boldoggá avatott egyházi vezető, Romzsa Tódor görög-katolikus vértanú püspök ereklyéi.

Június 27. Leonyid Kucsma elnök Jevhen Marcsukot, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárát nevezte ki védelmi miniszternek.

Július 2-6. A Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében 11. alkalommal tartották meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. A résztvevők megvitatták a rendszerváltozás utáni budapesti kormányok magyarságpolitikáját, az előző egy esztendő magyar kül- és szomszédságpolitikáját, a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokat és a magyarság demográfiai helyzetét.

Július 3. Az egyetlen országosan bejegyzett ukrajnai magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség országos elnöksége üdvözölte a kedvezménytörvény módosítását, és annak a véleményének adott hangot, hogy a törvény szelleme az eredeti céloknak megfelelően jelzi és hirdeti a magyarság együvé tartozását.

Július 8. Néhány napig Kárpátalján tartózkodott Nyina Karpacsova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa, aki azt vizsgálta, hogy mennyire tartják be a térségben lakók emberi jogait.

Július 8. A Rahó környéki hegyekben, a Tisza egyik mellékfolyóján megkezdődött Kárpátalja első törpe-vízerőművének építése.

Július 9. Botrányba fulladt a súlyos csalásoktól terhes polgármester-választás Munkácson, amelyről elítélően nyilatkozott a megfigyelőként jelen lévő Nyina Karpacsova ukrán emberi jogi biztos is.

Július 11. Carlos Pascual, az Egyesül Államok leköszönő ukrajnai nagykövete kijelentette, hogy a 2004-ben megtartandó szabad elnökválasztás jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a demokratikus európai értékrendhez.

Július 11. A Politikai és Gazdasági Kutatások Ukrajnai Központja által készített felmérés szerint az ukránok csaknem kétharmada helyeselné az ország belépését az Európai Unióba, de csak kevesebb mint egynegyedük támogatná a NATO-csatlakozást.

Július 12. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség I. kongresszusán megvonták a szervezet megalakulása óta eltelt tizenkét év mérlegét, illetve felvázolták az egész ukrajnai magyarságot érintő, megoldásra váró feladatokat.

Július 13. Az Ukrán Tudományos Akadémia adatai szerint az utóbbi tíz évben négymillió fővel lett kevesebb Ukrajna lakossága és 2050-ig a mostani 48 milliós lélekszám akár a felére is csökkenhet.

Július 15. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében Tiszaújlakon megtartották a már hagyományossá vált Turul-ünnepséget, amelynek idei díszvendége, Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke beszédében hangsúlyozta:”Arra kell törekedni, hogy az anyaországgal való kapcsolatot ugyanúgy megtarthassák a határon túli magyarok, mint eddig.” Arra kérte a résztvevőket, hogy őrizzék meg a magyar igazolványokat, mert közel van az az idő, amikor a koronás igazolvány lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma.

Július 16. Az Ukrajnában meghirdetett politikai reform vitája során elhangzott ellenzéki vádakra reagálva Leonyid Kucsma elnök bejelentette, hogy nem kívánja jelöltetni magát egy újabb ciklusra.

Július 18. Vaszil Durdinec budapesti ukrán nagykövet bejelentette, hogy Ukrajna kész továbbra is vízummentességet biztosítani a magyar állampolgárok részére, amennyiben Budapest hajlandó ingyenes vízumot adni az ukrán állampolgároknak.

Július 21. Egy lembergi bíróság megsemmisítette a június 29-ei munkácsi polgármester-választás eredményét, és új választás kiírását rendelte el.

Július 25. Az ukrajnai Politikakutató Intézet által végzett felmérés szerint a megkérdezettek több mint 70 %-a véli úgy, hogy a médiában még mindig érvényesül a politikai cenzúra.

Július 29. Tiszapéterfalván első ízben szervezték meg a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szabadegyetemét, amely szakmai célként a térség humán erőforrásainak és sajátos problémáinak megismerését tűzte ki céljául.

Július 31. Két, céljaiban, terjedelmében és tartalmában merőben eltérő sajtótermék – a regionális Tiszaháti Hírmondó és a nagyobb olvasótáborhoz szóló Ukrajnai Magyar Krónika – jelent meg a kárpátaljai sajtópiacon.

Augusztus 1. Megszűnt a kishatárforgalom Ukrajna és Magyarország között.

Augusztus 1. Útnak indították Nyíregyházáról Kárpátaljára azokat a műszereket, amelyek a magyar kormány 215 millió forintos támogatásával kiépülő árvízvédelmi és vízminőség-észlelő, illetve riasztórendszer kiépítéséhez használnak fel.

Augusztus 5. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében ebben az esztendőben is megrendezték az Irka Anyanyelvi Tábort. A Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola hallgatói egy hétig Rahón, Nagybocskón, Bustyaházán, Aknaszlatinán, Szolyván, Bilkén foglalkoztak az ottani gyermekekkel, akik vasárnapi iskolában vagy állami iskolában tanulják szüleik, nagyszüleik anyanyelvét.

Augusztus 10. Vaszil Durdinec budapesti ukrán nagykövet megerősítette, hogy egyszerűsített vízumrendszer bevezetését javasolják Magyarországnak. Ez azt jelentené, hogy az ukrán állampolgárok csak vízummal jöhetnének ugyan Magyarországra, amiért viszont nem kellene fizetniük. A magyar állampolgárok ugyanakkor vízum nélkül utazhatnának Ukrajnába.

Augusztus 20. Nyilatkozatot adtak ki a hamarosan bevezetendő vízumkényszer, illetve a kettős állampolgárság ügyében a legnagyobb kárpátaljai magyar szervezetek. A KMKSZ nyilatkozata leszögezi: „rendkívül sajnálatos, hogy két hónappal a vízumkényszer bevezetése előtt a kárpátaljai magyarság nem rendelkezik pontos információkkal a bevezetendő vízumkényszerrel kapcsolatban… A XX. században nemzeti hovatartozása miatt oly sokat szenvedett, 1944-ben megtizedelt kárpátaljai magyarság számára bármilyen más megoldás, mint az ingyenes, hosszú távú (5 éves), többszöri beutazásra lehetőséget nyújtó vízum, méltánytalan és elfogadhatatlan…”

Augusztus 20. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Elnökségének a kettős állampolgárság ügyében elfoglalt álláspontja szerint a szövetség „figyelemre méltónak tartja a kettős állampolgárság kérdésének felvetését…, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a jelenleg érvényben lévő ukrajnai jogszabályok kizárják a kettős állampolgárságot, és csak az egyes állampolgárságot ismerik el…”

Augusztus 22. Hivatalos esztergomi küldöttség járt a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskolán. Az aláírt szándéknyilatkozat értelmében a magyarországi város magára vállalta a tanintézmény dísztermének felújítási költségeit.

Augusztus 25. Az Európai Unió kételyét fejezte ki Ukrajna EU-integrációjának őszinteségét illetően, mivel Kijev egységes gazdasági térséget kíván létrehozni Oroszországgal, Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal.

Augusztus 28. A huszti magyar iskola szülői munkaközösségének bírósági úton sikerült elérnie, hogy Mihajlo Dzsanda, a város szélsőségesen ukrán nacionalista nézeteket valló polgármestere a felszereltség hiányosságaira hivatkozva ne zárathassa be a tíz évvel korábban újra megnyitott tanintézményt.

Szeptember 1. Kőrösmezőn nyolcvanévnyi kihagyás után egy éve éledt újjá a magyar tannyelvű oktatás.

Szeptember 1. Karácsfalván megnyílt a Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum.

Szeptember 3. Mikola Azarov ukrán miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter kijelentette, hogy az Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán közreműködésével létrejövő Egységes Gazdasági Térség (EGT) koncepciója és annak teljesítése teljességgel egybeesik Ukrajna érdekeivel, az aláírt dokumentumok pedig egyáltalán nem akadályozzák Ukrajna európai integrációját.

Szeptember 5. Több ukrajnai társadalmi szervezet, tudós és szakértő levélben hívta fel bel- és külföldi szervezetek, médiumok figyelmét arra a veszélyre, amelyet a súlyos hiányosságok mellett üzemelő ukrajnai atomerőművek jelentenek a kontinens és a világ számára.

Szeptember 8. Díjmentes vízumlehetőséget ajánlott fel az ukrán állampolgárok számára Magyarország. A vízumtárgyalások újabb fordulóján a magyar fél ezért cserébe a magyar állampolgárok vízummentes beutazását kérte Ukrajnába.

Szeptember 9. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség üdvözölte a magyar kormánynak azt az ajánlatát, amely szerint az ukrán állampolgárok ingyenesen juthatnának magyar vízumhoz. A KMKSZ elnöksége által kiadott nyilatkozat leszögezi, hogy a magyar kormány ajánlata összhangban van a kárpátaljai magyarság jogos igényeivel és a Szövetség többször hangoztatott javaslataival.

Szeptember 10. Kozma Imre atya jelenlétében Tiszaújlakon átadták azokat az első kerékpárokat, amelyeket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által indított akció keretében gyűjtöttek Magyarországon a kárpátaljai iskolások részére.

Szeptember 11. Mintegy ötven év után az ungvári hatóságok újra engedélyezték, hogy a városban felállítsák Tomas Masaryk szobrát.

Szeptember 19. A Kárpátaljai Központi Információs Iroda adatai szerint a kedvezménytörvény 2002. évi életbelépése óta a megyében 105.348 személy igényelt magyar igazolványt és 3.378 személy magyar hozzátartozói igazolványt.

Szeptember 19. A Rákóczi Szövetség Bereg-vidéki Ifjúsági Szervezete a beregszászi Arany Páva étteremben emlékezett meg Széchenyi István születésének 212. évfordulójáról.

Szeptember 22. Jevhen Marcsuk ukrán védelmi miniszter bejelentette, hogy a reformoknak köszönhetően 2005-re a jelenlegi 290 ezerről 200 ezer főre csökken a hadsereg létszáma.

Szeptember 26. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség nyilatkozatban nehezményezte, hogy mindeddig nem érkezett meg az oktatási-nevelési támogatás az érintett több mint kilencezer kárpátaljai magyar családhoz.

Szeptember 29. Ungváron tartotta soros, 12. ülését az Ukrán-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság. Szabó Vilmos magyar társelnök ígéretet tett ukrán kollégájának, Hennagyij Moszkalnak, hogy Budapest nem gördít akadályt az elfogadás előtt álló ukrán státustörvény végrehajtása elé, sőt kész tapasztalatait is megosztani.

Szeptember 30. Leonyid Kucsma ukrán elnök bejelentette, hogy amennyiben most felajánlanák Ukrajnának az Európai Unióba való belépést, visszautasítaná azt.

Október 2. Gajdos István kárpátaljai magyar parlamenti képviselőt nevezte ki Leonyid Kucsma az országos nemzetiségi szervezetek vezetőiből álló, az elnök mellett működő tanácsadó testület élére.

Október 3. Kárpátaljára érkezett Leonyid Kucsma államfő, ahol találkozott macedón kollégájával, Borisz Trajkovszkival, és felkeresett több, külföldi befektetéssel létesült vállalatot.

Október 6. Nagyszőlősön a vidék neves szülöttének, az 1849-ben felségárulás vádjával kötél általi halálra ítélt báró Perényi Zsigmondnak a mellszobránál emlékeztek az aradi vértanúkra.

Október 7. Ungváron a Duhnovics-házban megtartották az Igazi Ruszinok Baráti Egyesületének első ülését. Kárpátalján tucatnyi különböző ruszin szervezet alakult az utóbbi években, tevékenységük azonban eddig főleg egymás lejáratására korlátozódott.

Október 10. Kijevben Magyarország és Ukrajna képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében novembertől az ukrán állampolgárok ingyenes, hosszú lejáratú vízummal utazhatnak Magyarországra, míg a magyarok vízum és minden egyéb kötöttség nélkül mehetnek majd Ukrajnába.

Október 12. A honfoglaló magyarokra emlékeztek a beregszászi járási Tiszacsomán azon a helyen, ahol a múlt század 80-as éveinek közepén honfoglalás kori temetőre bukkantak és később a KMKSZ kezdeményezésére emlékparkot létesítettek.

Október 12. Visken, az egykori máramarosi koronavárosban felavatták azt a kuruc emlékművet, amelyet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban részt vett viski magyar és ruszin férfiak emlékére készített Balázs István helyi fafaragó.

Október 17. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget képviselő öt taggal alakult meg az Illyés Közalapítvány új összetételű kárpátaljai alkuratóriuma. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az általa javasolt három szervezet képviselői nem értettek egyet a budapesti főkuratórium által kieszközölt döntéssel, és kivonultak az ülésteremből.

Október 20. Több százan gyűltek össze az ukrán-szlovák határ két oldalán, hogy tiltakozzanak Nagyszelmenc és Kisszelmenc közel 60 éve történt szégyenletes szétszakítása miatt.

Október 23. Kárpátalján a megye számtalan magyarok lakta településén, illetve a kijevi magyarság körében is megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről és hőseiről.

November 10. Tető alá került a közadakozásból és magyar alapítványi támogatással épülő Tiszaújlaki Széchenyi István Középiskola első szárnya.

November 10. Ukrajna Legfelsőbb Bírósága megerősítette az egyik lembergi bíróság korábbi döntését, amely megsemmisítette a munkácsi városi polgármester-választásokon született eredményeket.

November 14. Szabó Ottó ungvári főkonzul Mihajlo Visivanyukkal, az ivano-frankivszki állami közigazgatási hivatal vezetőjével megállapodott, hogy a megyeszékhelyen található Sztefanik Egyetemen megkezdődik a magyar nyelv oktatása.

November 18. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében nagy sikerrel mutatta be Kijevben Juhász Ferenc „A szarvassá változott fiú” című színművét.

November 20. Ungváron irodalmi est keretében mutatták be a Lenyomat című ifjúsági irodalmi lap első számát.

November 24. A magyarországi vízumkérelmek benyújtásának kezdetétől eltelt egy hónap alatt az Ungváron és Beregszászban kiadott vízumok száma elérte a tízezret, de Kijevben is mintegy kétezren igényeltek magyar vízumot.

November 27. A Kárpátaljai Református Egyház beregszászi püspöki hivatalában ülésezett az Illyés Közalapítvány ukrajnai alkuratóriuma. A testület a kárpátaljai magyar oktatási intézmények által infrastrukturális fejlesztésre benyújtott pályázatokat véleményezte.

December 1. A megyei állami közigazgatási hivatal oktatási és tudományos főosztálya azzal a kéréssel fordult a huszti járási ügyészséghez, hogy érvényesítse Huszt megyei jogú város tanácsának határozatát, amely előirányozza a magyar tannyelvű iskola és az 5. számú ukrán tannyelvű középiskola összevonását.

December 2. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács második olvasatban is elfogadta a határon túli ukránok jogi státusáról rendelkező törvényt.

December 10. James Sherr, a Brit Védelmi Akadémia szakértője a BBC ukrán nyelvű szerkesztőségének adott interjújában kijelentette, Kucsma elnök újraválasztása esetén a nyugat reakciója annyira negatív lesz, hogy elképzelhetetlenné válik Ukrajna NATO- és EU-csatlakozása.

December 11.

December 11-én a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nevet.

December 12. Az Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1989. évi mintegy 52 millióról csaknem 47,5 millióra csökkent Ukrajna lakossága.

December 18. Az együttműködés lehetőségeiről, egymás tevékenységének segítéséről egyeztetett Viktor Pogorelov ungvári polgármester Szabó Ottó ungvári magyar főkonzullal és Majnek Antal római katolikus megyéspüspökkel.

December 19. Az Európa Tanács aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Ukrajnában újra meggyilkoltak egy újságírót. Ezúttal Volodimir Karacsencev, a Kurjer című lap főszerkesztője volt az áldozat.

December 28. Legfrissebb jelentésében a Freedom House csak a részben szabad országok közé sorolta Ukrajnát.

December 28. Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége.

2004

Január 8. Ülésezett a munkácsi városi területi választási bizottság, amely arról döntött, hogy a városban újabb polgármester-választást írnak ki.

Január 15. A NATO tagországai aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai politikai állapotok – a sajtó helyzete, az elnökválasztás körüli huzavona stb. – miatt.

Január 16. Roman Zvarics, a Mi Ukrajnánk frakció tagja bejelentette, hogy amennyiben Strassbourgban áttekintik az Ukrajnában kialakult alkotmányos válsághelyzetet, megeshet, hogy az országot kizárják az Európa Tanácsból. Hanna Severinsen, az Európa Tanács képviselője kijevi látogatása során adott hangot aggodalmának az ukrajnai helyzet miatt.

Január 22. Kárpátalján a magyarok lakta települések többségén megemlékeztek a magyar kultúra napjáról. A különböző színvonalas rendezvényekkel összekötött központi rendezvényekre Ungváron, Beregszászban, Munkácson és Nagyszőlősön került sor.

Január 22. Ivan Rizak, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke fogadta Tóth Jánost, Magyarország ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A találkozón áttekintették a két ország kapcsolatait, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház felújításának és az Ungvári 10. sz. Dayka Gábor Középiskola és Gimnázium építésének menetét, a magyar tannyelvű iskolák tankönyvellátásának helyzetét.

Január 29. A Kárpát-medencei magyarságpolitika időszerű kérdéseiről tartott fórumot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. A rendezvény résztvevői áttekintették a magyar-magyar kapcsolatok helyzetét, a Kárpát-medencei autonómiatörekvések történetét.

Február 2. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kibővített elnökségi ülésén Gajdos István parlamenti képviselő, a Szövetség elnöke beszámolt arról az eszmecseréről, amelyet Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével folytatott a magyar igazolványok kiadásával foglalkozó irodák további tevékenységét szabályozó szerződés aláírását követően. A módosított szerződés értelmében a HTMH – miután a KMKSZ elzárkózott az UMDSZ-szel közös működtetéstől – a Gajdos vezette szervezetet bízta meg az információs irodahálózat működtetésével.

Február 10. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése határozatban fogalmazta meg kifogásait a munkácsi polgármester-választás kapcsán, és arra szólította fel az illetékeseket, hogy igyekezzenek törvényes megoldást találni a kialakult helyzetre.

Február 13. Gajdos István a huszti magyar tannyelvű általános iskola sorsának végleges és megnyugtató rendezését kérte Hennagyij Vasziljev ukrán főügyésztől, és felhívta a figyelmet arra, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságának a tanintézmény önállóságának megszüntetésére irányuló határozata ellent mond az ukrán alkotmánynak, a kisebbségi törvény, a nyelvtörvény és más jogszabályok több rendelkezésének.

Február 16. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, a Boksay Alapítvány és a Boksay Szépművészeti Múzeum a megyei állami közigazgatási hivatal támogatásával „Révész Imre és kora” címmel kiállítást szervezett Munkácsy Mihály születésének 160. és Révész Imre születésének 145. évfordulója alkalmából.

Február 17. Az Intermix Kiadó gondozásában és Gortvay Erzsébet irodalomtörténész szerkesztésében napvilágot látott az 1956-ban mártírhalált halt Gecse Endre tiszteletesnek emléket állító „Jó pásztor volt” című könyv.

Február 18. Az Ukrajna és az EU között létrehozott interparlamentáris bizottság aggodalmát fejezte ki a Szilszki Visztyi című országos napilap szerkesztőségének bezárása és a Szabadság Rádió ukrajnai vételi lehetőségének korlátozására irányuló lépések miatt.

Február 19. Az ukrán Legfelsőbb Bíróság elutasította a huszti városi tanácsnak a magyar tanítási nyelvű iskola és az 5. sz. ukrán tanítási nyelvű iskola összevonására vonatkozó kérelmét és így talán pont került a hosszú ideje tartó kálvária végére.

Február 23. Valerij Kravcsenko tábornok a Deutsche Welle egyik műsorában közölte, hogy az ukrán biztonsági szolgálat külföldön dolgozó munkatársai utasítást kaptak ukrán ellenzéki politikusok és a kormánytagok megfigyelésére.

Február 26. Tizenöt éve alakult meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.

Március 3. A Radio Kontinent nevű magánrádió egyik közleményében azzal a vádolta meg az ukrán hatóságokat, hogy Kijev környékén zavarják a Szabadság Rádió nemrégiben felújított adását, és bizonyos politikai erők életveszélyesen megfenyegették az adás átjátszását biztosító rádióállomás vezérigazgatóját.

Március 5. Megalakulásának 10. évfordulóján a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata bemutatta Juhász Ferenc „A szarvassá változott fiú kiáltozása a titkok kapujából” című epikus művét.

Március 5. Richard Baucher, az USA Külügyminisztériumának képviselője felszólította Ukrajnát, hogy hagyja abba a médiumok elleni demokráciaellenes tevékenységét.

Március 8. Tekintélyes amerikai lapok tudósítóinak kíséretében Nagyszelmencen járt Nagy Sándor András, a Magyar-Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központjának elnöke, és a határ megnyitására vonatkozó bíztató hírek mellett egy amerikai zászlót is átadott a település lakóinak.

Március 11. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Szakkollégiumában rendezte meg az óvodapedagógusok negyedik konferenciáját. A szervezők a Tessedik Sámuel Pedagógiai Főiskola tanárait kérték fel, hogy tartsanak előadást a mintegy tizenegy járásból megjelent óvónőknek.

Március 14. A Freedom House ismét a részben szabad országok közé sorolta be Ukrajnát.

Március 15. Kárpátalja számos településén ebben az évben is ezrek emlékeztek a 156 évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc eseményeire. Az anyaországi és a kárpátaljai ünnepi szónokok a felejthetetlen nap felidézése mellett arra keresték a választ, hogy miként hangzik március tizenötödikének mához szóló üzenete.

Március 15. Beregszászban a Kárpátaljai Állami Levéltár olvasótermében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc helyi vonatkozásait bemutató dokumentumokból szerveztek kiállítást.

Március 22. Németország felajánlotta segítségét a kárpáti régió fatemplomainak megmentéséhez. Ukrajna viszont még nem készült fel erre, ugyanis a külföldi segítség befogadásához a templomokat az államnak bérbe kellene adnia természetes személyeknek vagy közösségi szervezeteknek.

Március 24. A KMKSZ elnöksége aggodalmát fejezte ki az ukrán parlament által első olvasatban elfogadott választási törvény miatt. A jogszabály-tervezet mind a parlamenti, mind a helyhatósági (megyei, járási tanácsi) választásokat pártlistás alapokra kívánja helyezni. Ennek értelmében a nemzetiségi kisebbségek elvesztik lehetőségüket a törvényhozó és a helyhatalmi szervekben való képviseletre. A Szövetség követeli, hogy a választási törvények elfogadásakor biztosítsák a nemzetiségek képviseleti jogait, teremtsenek törvényi garanciákat arra, hogy a kisebbségek megfelelő képviselethez jussanak mind országos, mind helyi szinten.

Március 29. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács moratóriumot hirdetett a tömegtájékoztatási eszközök ellenőrzésére a 2004. évi elnökválasztás előtti időszakra. Az intézkedésnek az lenne a célja, hogy biztosítsa a médiumok szabad működését a választási kampány során.

Március 31. Az ukrajnai választási törvény módosításáról, a kedvezménytörvényben körülírt családtámogatásról, valamint Magyarország uniós csatlakozásának kérdéseiről tárgyalt Budapesten Orbán Viktor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője. Kovács a választójogi módosításokkal kapcsolatos magyar fellépés kapcsán közölte: szükségesnek tartják, hogy az anyaország „mutasson kellő érdeklődést, empátiát és tájékozottságot ezekben a kérdésekben”, míg a családtámogatásokról úgy nyilatkozott, „ami megmaradt a státusztörvényből, legalább azt próbáljuk meg, próbálják meg betartani”.

Március 31. A megyei közigazgatási hivatal elnökének hivatalában tanácskoztak az egymással rivalizáló hat kárpátaljai ruszin szervezet vezetői, akik egyebek mellett azt szorgalmazták, hogy ismerjék el önálló nemzetiségnek a Kárpátalján élő ruszinokat.

Április 1. Ragasztóval és vízzel öntötték le Soros György magyar származású amerikai milliárdost Kijevben, ahol egy emberi jogi fórumon vett részt. Soros György úgy vélte, hogy nem egyszerű incidensről volt szó, „valakik állnak a történtek mögött”.

Április 3. Ungváron megtartották a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség XV., jubileumi közgyűlését. A tanácskozáson felszólalt küldöttek és vendégek egyaránt hangsúlyozták, hogy a 42.600 fős tagságot számláló Szövetség megalakulásával új korszak kezdődött a kárpátaljai magyarság életében.

Április 4. Ukrajna mindenképpen tagja lesz az Európai Uniónak, hiszen európai állam, jelentette be Viktor Juscsenko, a Mi Ukrajnánk vezetője egy külföldi újságíróknak adott interjúban. Az ukrán politikus ezt arra a hírre reagálva mondta, hogy az EU felfüggesztette az Ukrajnával folytatott tárgyalásokat.

Április 14. Két évvel ezelőtt nyílt meg Beregszász legrégibb épületében, a gróf Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1629-ben építtetett ún. Grófudvarban a város első múzeuma, a Sepa János kitartó szorgalmának köszönhetően ma már több mint 1.000 kiállítási tárggyal rendelkező Bereg-vidéki Múzeum.

Április 15. A médiahatóság kötelezővé tette az országos tévé- és rádióállomások számára, hogy április közepétől csak ukrán nyelven sugározhatják programjaikat. Borisz Holod, a testület elnöke azt hangoztatta, hogy az ukrán nyelv használatára az ukrán nemzet megőrzése érdekében van szükség.

Április 21. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség szervezésében tizedik alkalommal rendezték meg a bátyúi költészeti napokat.

Április 23. Az amerikai kongresszus emberi jogi frakciója meghallgatást tartott a szovjet-csehszlovák, illetve az ukrán-szlovák határ által hatvan éve kettévágott magyar falu, Szelmenc ügyében.

Április 23. Leonyid Kucsma ukrán államfő alkotmányellenesnek nyilvánította azt a döntést, miszerint Ukrajnában a rádió- és tévéműsorokat kizárólag ukrán nyelven sugározhatják.

Április 24. Ungváron a nemzetiségi kulturális központban a Kárpátaljai Magyar Zsidók Szövetsége, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége közösen emlékezett a holokauszt hatvanadik évfordulójára.

Május 4. Az Európa Bizottság egyik képviselője egy kijevi sajtókonferencián kijelentette, hogy amennyiben Ukrajnának az Egységes Gazdasági Térségbe történő integrációja túllépi a szabad kereskedelmi övezet kereteit, problémák adódhatnak az Európai Unióval kialakított kapcsolatokban.

Május 15. Az EU-bővítés tényét értékelték vezető ukrán politikusok. Véleményük szerint az esemény nem csak Európa, hanem az egész világ számára is fontos jelentőséggel bír, és történelmileg kárpótolta a csatlakozott országok egy részét. Ugyanakkor Anatolij Kinah, az Ukrán Gyáriparosok Szövetségének elnöke kifejtette, hogy a most lezajlott bővítés Ukrajnának több milliárd dollár veszteséget is okozhat.

Május 15. Leonyid Kucsma Kijevben a krími tatárok deportálásának 60. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen az ország összes nemzetiségét egy egységes politikai nemzet létrehozására szólította fel, amelynek alapját az ukrán állampolgárságnak kell képeznie.

Május 18. Ungváron mintegy féltucatnyi politikai és társadalmi szervezet részvételével kétnapos szemináriumot tartottak a nemzeti kisebbségekről szóló törvényben végrehajtandó módosításokról.

Május 19. Jaap de Hoop Sheffer NATO-főtitkár Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel találkozva felszólította az Ukrán Miniszteri Kabinetet a fegyveres erők megreformálásának felgyorsítására.

Május 19. II. János Pál pápa azzal a kéréssel fordul az ukrán állam vezetőihez, hogy tekintsék át az 1940-50-es években elkobzott görög-katolikus templomok és egyéb vagyontárgyak kérdését.

Május 24. Ungváron gyanús körülmények között öngyilkosságot követett el Volodimir Szlivka, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora.

Június 1. Lemondott tisztségéről a sajtó szerint botrányos körülmények között megválasztott Nuszer Ernő munkácsi polgármester. Lépését azzal magyarázta, hogy az utóbbi időben rengeteg támadás érte és családjával együtt többször is megfenyegették.

Június 2. Magyarország az uniós csatlakozás után is kiemelt figyelemmel kíséri az ukrajnai magyar közösség helyzetét, jogainak érvényesülését — mondta Medgyessy Péter miniszterelnök Budapesten a Volodimir Litvin ukrán házelnökkel folytatott megbeszélésén.

Június 8. Varsóban a NATO-Ukrajna konzultációs találkozón megegyezés született arról, hogy a NATO-tagállamok területén kívüli akciókban ukrán repülőgépeket fog használni a katonai szervezet.

Június 9. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották Bojkó Miklóst, az Ungvári Nemzeti Egyetem közgazdasági tanszékének professzorát, a gazdasági tudományok doktorát.

Június 9. A Beregszászban járt Demszky Gábor Budapest Főváros Önkormányzata nevében megígérte, hogy a magyar főváros elvégzi a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyik termének felújítását.

Június 14. A megye és Ungvár vezetői az Ukrán-Szlovák Vegyes Bizottság legutóbbi ülésén bejelentették, hogy a közeljövőben önálló szlovák tanítási nyelvű iskolát hoznak létre a megyeszékhelyen.

Június 24. Az egyik ukrán közvélemény-kutató intézet adatai szerint az ország lakosságának 35 %-a elköltözne Ukrajnából, amennyiben erre lehetősége lenne. A válaszadók 57 %-a támogatta Ukrajna EU-csatlakozását, 41 % viszont határozottan elutasította a NATO-tagságot.

Június 26. Letették a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium új épületének alapkövét.

Június 30. Aláírásgyűjtő akcióba kezdett több kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, biztosítása és kiteljesítése érdekében. Az aláírásgyűjtés kezdeményezői követelték az 1944-45-ben megtorlás áldozataivá vált kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak rehabilitálását is.

Június 30. A határon túli magyar színházak fesztiválján különdíjjal jutalmazták a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház produkcióját.

Július 2. Több mint százhúsz résztvevővel megnyílt a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia, amely fő feladatának a magyar nyelven oktató tanárok posztgraduális képzését, a kárpátaljai magyar értelmiség szakmai ismereteinek megújítását tekinti.

Július 3. Ukrajnában hivatalosan is megkezdődött az elnökválasztási kampány, amelyben Viktor Janukovics kormányfő, illetve Viktor Juscsenko, a Mi Ukrajnánk parlamenti frakcióvezetője a két legesélyesebb jelölt, de egyes megfigyelők szerint az sem kizárt, hogy Leonyid Kucsma államfő is ringbe száll.

Július 5. Az amerikai kongresszus emberi jogi bizottsága a Szelmencről tartott meghallgatást követően levelet intézett Pozsonyhoz, Kijevhez és az Európai Unióhoz a falut két részre választó határ halaszthatatlan megnyitását szorgalmazandó.

Július 6. Húsz ruszin nemzetiségű személy a Leonyid Kucsma ukrán államfőhöz és az Ukrán Tudományos Akadémia Elnökségéhez intézett levélben kérte a ruszinok önálló nemzetiségként való elfogadását és számukra az autonómia megadását. A PrimaNews hírügynökség jelentése szerint a ruszinok levelükben kijelentették, hogy a horvátoktól származnak, és már a Kijevi Rusz idején is külön nemzetiséget alkottak. Véleményük szerint a legutolsó népszámláláskor a számlálóbiztosok mindent megtettek annak érdekében, hogy ruszin helyett ukrán nemzetiségűnek tüntessék fel őket.

Július 7-11. Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hagyományos nyári szabadegyetemét, amelynek meghívott vendégei és előadói voltak többek között Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség alelnöke, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Deutsch Tamás, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Az előadók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy ősszel megismétlődhetnek a munkácsi polgármester-választáson tapasztalt negatív jelenségek. Németh Zsolt világos nemzetpolitikai célok és stratégia megfogalmazását sürgette a magyar kormány részéről, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskolával kapcsolatban pedig kijelentette: „A főiskola ennek a közösségnek a jövőjét demonstrálja, s az a támadás, amely most a főiskola ellen koncentrálódik, ennek a közösségnek a jövője elleni legdurvább támadásnak tekinthető.”

Július 13. Leonyid Kucsma államfő Hágában az Ukrajna-EU találkozó után megtartott sajtókonferencián kijelentette: „Ukrajna számára ma még nem időszerű az Európai Unióba való belépés. Sem politikailag, sem gazdaságilag nem vagyunk felkészülve arra, hogy belépjünk az Európai Unióba. De ez a kérdés stratégiai célunk marad, és nem mondunk le róla.”

Július 16. Az Európai Unió csaknem 9 millió eurót utalt ki az ukrajnai államhatárok őrzésének megerősítésére, és felvállalta 200 ukrán határőrparancsnok kiképzését is.

Július 18. Tizenötödik alkalommal tartották meg a kárpátaljai magyarság legnagyobb tömegrendezvényét, a Turul-ünnepséget a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén, Tiszaújlakon. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség által szervezett rendezvény ünnepi szónoka, Demeter Ervin, a Fidesz-MPSZ országgyűlési képviselője és Kovács Miklós, a Szövetség elnöke beszédében kiemelten foglalkozott a beregszászi székhelyű főiskola helyzetével annak okán, hogy „a helyi hatalmi szervek törvénytelen módon szeretnék megszerezni a tanintézményt”.

Július 23. Egynapos látogatásra Kárpátaljára érkezett Szabó Vilmos, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó politikai államtitkára.

Július 25. Megalakult az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség huszti szervezete.

Augusztus 2. Viktor Janukovics ukrán kormányfő jenakijevi látogatása során újságírók előtt bejelentette, hogy csökkenteni szeretné az Irakban szolgáló 1576 fős ukrán békefenntartó kontingens létszámát.

Augusztus 9. Az új Duna-delta-csatorna építésének felfüggesztésére szólította fel Ukrajnát az Európai Bizottság környezetvédelmi főbiztosa.

Augusztus 10. Viktor Juscsenko, a Mi Ukrajnánk ellenzéki frakció vezetője a Krímben tett látogatása során kijelentette, hogy államfővé választása esetén hazahívná az Irakban szolgáló ukrán békefenntartó kontingenst.

Augusztus 19. A Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Beregszászi Városi Szervezete a beregszászi római katolikus templom udvarán, a Szent István-mellszobornál emlékezett az államalapító királyra.

Augusztus 23. Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet kijelentette, hogy országa külpolitikájában az euro-atlanti integráció a legfontosabb célkitűzés, azonban jelenleg sem az EU, sem a NATO, sem pedig Ukrajna nem áll készen a csatlakozásra.

Augusztus 26. Ukrajna az amerikai és román környezetvédelmi aggályok ellenére felavatta a Duna-delta-csatornát. Az avató ünnepségen részt vett Leonyid Kucsma ukrán elnök is.

Augusztus 29. A beregszászi járási Mezőkaszonyban megtartották az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alapszervezeteinek I. konferenciáját.

Szeptember 1. Ungváron újra megnyílt az 1944-ben megszüntetett Drugeth Gimnázium.

Szeptember 1. A Természetvédelmi Világalap (WWF) azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz, hogy állítsák le a segélyek folyósítását Ukrajnának mindaddig, amíg nem mérik fel azokat a károkat, amelyek a Dunát érhetik a Duna-Fekete-tenger-csatorna építése miatt.

Szeptember 4. Rendkívüli állapotot vezettek be Kárpátalján a Tisza mentén, az ukrán határtól 70 kilométerre, a romániai Borsabánya közelében bekövetkezett újabb nehézfém-szennyezés miatt.

Szeptember 5. A Huszti Magyar Általános Iskola (nem hivatalosan) felvette Balassi Bálint nevét.

Szeptember 5. Kárpátaljára látogatott Olekszandr Moroz elnökjelölt, a Szocialista Párt elnöke, aki egyebek mellett ígéretet tett arra, hogy megválasztása esetén visszavonja Kucsma több rendeletét, és kivonja az ukrán csapatokat Irakból.

Szeptember 7. Gajdos István parlamenti képviselő a Népszabadságban cáfolta, hogy a magyar hatóságok azért utasították el tartózkodási engedélyre irányuló kérelmét, mert személye és múltja nemzetbiztonsági kockázatot jelentett volna.

Szeptember 17. Kijevben kezdetét vette a magyar kultúra napjának szentelt rendezvénysorozat.

Szeptember 17. Mérgezési tünetekkel a bécsi Rudolfinerhaus klinikára szállították Viktor Juscsenko ellenzéki politikust, a Mi Ukrajnánk politikai tömörülés vezetőjét.

Szeptember 17. Hamisítványnak ítélte az ukrán, orosz és litván szakértőkből álló csoport azokat a Mikola Melnicsenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat egykori tisztje által készített magnófelvételeket, amelyek bizonyítékként szolgálhattak volna Georgij Gongadze újságíró meggyilkolásával kapcsolatban.

Szeptember 21. A Magyarok Világszövetsége sajtóközleményben utasította vissza azokat a vádakat, amelyeket a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az MVSZ-ről és annak elnökéről a kárpátaljai árvízkárosultaknak adományozott pénzek „lenyelésével” kapcsolatban fogalmazott meg az Index.hu internetes hírportálnak. Az MVSZ szerint nem sajátítottak ki semmilyen, Kárpátalja megsegítésére szánt összeget, a KMKSZ viszont nem tud elszámolni a Vereckei-hágóra tervezett emlékmű felállítására adományozott összeggel.

Szeptember 21. Gyakorlatilag antidemokratikus országnak minősítették a magyar parlament külügyi bizottságának tagjai Ukrajnát, ahol a testület elnöke szerint egyik eddigi választás sem felelt meg a nemzetközi normáknak.

Szeptember 22. Ivan Rizaknak, a megyei közigazgatási hivatal elnökének utasítására  munkacsoportot hoztak létre a II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola és a Beregszászi Városi Tanács között az egykori beregszászi törvényszék épületével kapcsolatban kialakult vagyonvita lezárása céljából.

Szeptember 23. Éles hangnemben bírálta és a nemzetközi egyezmények megszegésével vádolta Ion Iliescu Ukrajnát amiatt, hogy a Duna Chilia-ágán, román felségterületen bójákat helyezett el. Az államfő leszögezte: a konfliktus fokozódásának elkerülése érdekében Románia az illetékes hatóságokhoz fordul.

Szeptember 27. Viktor Janukovics ukrán kormányfő, elnökjelölt kijelentette, hogy megválasztása esetén második államnyelvvé nyilvánítja Ukrajnában az orosz nyelvet.

Szeptember 27. Leonyid Kucsma Jevhen Marcsuk menesztését követően Olekszendr Kuzmukot nevezte ki a védelmi tárca élére.

Szeptember 28. Az amerikai Kongresszus emberi jogi frakciója Nagy Sándor Andrásnak, a Magyar-Amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja elnökének kezdeményezésére levélben kérte Leonyid Kucsma ukrán elnököt, hogy állítsa vissza a Kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola tulajdonjogát az egykori törvényszék épületére.

Szeptember 30. Viktor Janukovics ukrán kormányfő, elnökjelölt Izraelben a helyi ukrán diaszpórával való találkozása alkalmával bejelentette, hogy államfővé választása esetén Ukrajnában bevezeti a kettős állampolgárság intézményét.

Otóber 1. Ungváron a Legfelsőbb Tanács emberi jogi, kisebbségi és interetnikai parlamenti bizottságának kihelyezett ülésén megvitatták az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak rehabilitálásának és a kárpátaljai ruszinok nemzetiségként történő elismerésének kérdését.

Otóber 3. Ungváron a Bercsényi utcai temetőben felavatták a két világháborúban elesett 114 magyar katona sírját, illetve az itt elhelyezett emléktáblát.

Október 12. Leonyid Kravcsuk, a független Ukrajna első államfője, a szociáldemokrata parlamenti frakció vezetője bejelentette, hogy ellenzi a kettős állampolgárság bevezetését és az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánítását.

Október 19-21. Hivatalos látogatáson Ukrajnában tartózkodott az Európai Parlament képviselőinek csoportja, hogy a köztársaság több nagyvárosában tanulmányozzák a választási előkészületeket.

Október 25. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a beregszászi magyar főiskola nemrégiben felújított dísztermében emlékezett meg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eseményeiről.

Október 25. Háromnapos magyarországi látogatásra érkezett Olekszandr Lavrinovics ukrán igazságügyi miniszter.

Október 27. Az Európai Unió kijevi küldöttei felszólították az ukrán vezetést, hogy fejezzék be a demokratikus normák megszegését az elnökválasztási kampány során, és adják meg az állampolgároknak a szabad választás lehetőségét.

Október 31. Ukrajnában megtartották az elnökválasztás eredménytelenül zárult első fordulóját.

November 5. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kibővített elnökségi ülésén nyilatkozat született arról, hogy a szervezet a jövőben is határozottan támogatja a kettős állampolgárság ügyét.

November 6-7. KMKSZ-Ukrajnai Magyar Párt néven pártot alapított és Viktor Juscsenko ukrán elnökjelölt támogatása mellett döntött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti elnökeinek konferenciája és választmányi ülése. Juscsenko a több mint 40 ezer tagot számláló magyar szervezet szavazatai fejében vállalta, hogy elnökké választása esetén támogatja a Tisza melléki járás és a magyar tankerület létrehozását, a kárpátaljai magyarság nyelvi jogainak kiterjesztését, valamint a magyarországi támogatások előtti bürokratikus akadályok megszüntetését.

November 7. Leonyid Kravcsuk, a parlament szociáldemokrata frakciójának tagja bejelentette, hogy az elnökválasztás első fordulóját Viktor Janukovics kormányfő nyerte.

November 10. Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnökeként Kijevben tárgyalt Viktor Juscsenkóval, a Mi Ukrajnánk frakció elnökjelöltjével abból az alkalomból, hogy az ukrán elnökjelölt a kárpátaljai magyarság szempontjából fontos ígéreteket tartalmazó választási megállapodást írt alá Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével.

November 10. A Központi Választási Bizottság adatai szerint az ukrajnai elnökválasztás első fordulóját Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt, a Mi Ukrajnánk tömörülés vezetője nyerte, de mindössze 0,55%-kal előzte meg Viktor Janukovics kormányfőt.

November 17. A Független Magyar Művészeti Alapítvány akciót indított a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház megsegítésére.

November 18. Dupka György, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke a Kárpáti Igaz Szónak adott interjúban azt vetette a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőinek a szemére, hogy az elnökválasztási kampányban a kárpátaljai magyarság érdekeit durván megsértő és semmibe vevő ukrán nacionalisták által támogatott Viktor Juscsenko mellé álltak.

November 22. Tömegtüntetésbe átcsapó zavargások kezdődtek az ukrán fővárosban, miután a Központi Választási Bizottság Viktor Janukovicsot nevezte meg az elnökválasztás győztesének.

November 23. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség kezdeményezésére a magyar Országgyűlés határozatot fogadott el a kárpátaljai magyar és német férfiak elhurcolásának 60. évfordulója alkalmából.

November 23. Ungváron több mint 4 ezer diák követelte Vaszil Ruszin rektornak, Janukovics kormányfő bizalmasának lemondását és a korábbi rektor halála körülményeinek tisztázását.

November 25. Az ellenzék mellett az Egyesült Államok, Kanada és egy sor nemzetközi szervezet sem ismerte el az ukrajnai elnökválasztás hivatalos eredményét és a szavazatok újraszámlálását követelik.

November 26. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat után a rendőrség is bejelentette, hogy a tüntetők oldalára állt.

November 26. Ungváron közel 15 ezer ember vonult az utcára, hogy támogatásáról biztosítsa Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelöltet.

November 26. Az ungvári stadionban a rendőrség lefegyverzett egy több mint 100 fős csoportot, amelynek tagjai állítólag a békés tüntetőkre akartak támadni.

November 27. Az ukrán parlament rendkívüli ülésén a választási törvények megsértése miatt első olvasatban érvénytelennek nyilvánították az elnökválasztás második fordulójának eredményeit.

November 30. Szolyván a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség fáklyásmenettel emlékezett meg a 60 évvel ezelőtt a sztálini lágerekbe málenykij robotra elhurcolt kárpátaljai magyarokról.

November 30. Az októberi elnökválasztás nyomán kialakult helyzet miatt a kettészakadás veszélye fenyegeti Ukrajnát.

December 1. Az ukrán parlament az országban kialakult válsághelyzet stabilizálása céljából úgy döntött, hogy meneszti Viktor Janukovics kormányát.

December 3. Az Ukrán Legfelsőbb Bíróság érvénytelennek nyilvánította az elnökválasztás második fordulójának eredményeit.

December 6. Kárpátalja-szerte óriási csalódottságot váltott ki a kettős állampolgárságról tartott magyarországi népszavazás eredménytelensége.

December 7. Leonyid Kucsma ukrán államfő szabadságra küldte Viktor Janukovics kormányfőt a választási kampány folytatása miatt, ezzel együtt Mikola Azarov első miniszterelnök-helyettest, gazdasági minisztert nevezte ki megbízott kormányfőnek.

December 10. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nagyszabású kérdőíves felmérést kezdett annak érdekében, hogy megállapítsák a Kárpátaljáról elhurcolt személyek pontos számát és pontosítsák a veszteséglistát.

December 13. Az osztrák Rudolfinerhaus klinika főorvosa szerint Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelöltet dioxinnal mérgezték meg.

December 23. Kárpátalján tíz évvel ezelőtt – akkor a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola speciális képzéseként – indult meg az önálló magyar felsőoktatás.

December 28. A Központi Választási Bizottság közzétette az ukrajnai elnökválasztás december 26-án megismételt második fordulójának eredményeit, amely szerint Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt a szavazatok 51,99 %-át szerezte meg.

2005

Január 5. Folytatódott a IV. összehívású megyei tanács 2004. december 28-án megkezdett 14. ülésszaka. A képviselők elfogadták a 2005-ös év beterjesztett költségvetés-tervezetét.

Január 5. A Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség szervezésében, a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával megkezdődött a falusi turizmus szervezésének oktatása Visken. A Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség 2004-ben nyújtotta be a GKM-hez a turizmus-szervezés oktatására irányuló pályázatát.

Január 6. Kárpátalján járt Erdő Péter bíboros, Budapest-esztergomi érsek, a magyarországi római katolikus egyház feje és ünnepi (Vízkereszt) szentmisét celebrált a munkácsi Szent Márton székesegyházban. A bíboros Majnek Antal megyés püspök meghívására tett háromnapos látogatást Kárpátalján. A magas szintű látogatásra egy ünnepségsorozat jegyében került sor, amely 2004 augusztusától 2005 szeptemberéig a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye építésének és felszentelésének századik évfordulóját méltatja.

Január 6. Mezőgazdasági szaktanácsadói hálózat alakult Beregszászban, amely a tervek szerint az egész járás területére kiterjed majd. Létrehozásáról 2004. december 17-én fogadott el határozatot a járási tanács. Közvetlenül az alakuló gyűlés után sor került a Kárpátaljai Magyar Agrárszövetség Alapítvány közgyűlésére is.

Január 6-7. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke is részt vett azon a január 6-7-ei szabadkai tanácskozáson, amelyen a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezetei megalapították a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát (HTMSZF) és közös zárónyilatkozatban állast foglaltak a kettős állampolgárság bevezetése mellett. Az Európai Unión tartósan kívül rekedő kárpátaljai és vajdasági magyarság helyzetének javítása érdekében a tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a támogatásokat illetően e közösségek pozitív diszkriminációban részesüljenek. A szabadkai tanácskozáson a határon túliak úgy foglaltak állást, hogy nem mondanak le a kettős állampolgárság igényéről: felkérték az Országgyűlést, alkosson törvényt arról, hogy a magyar állampolgárság megszerezhető legyen a határon túli magyarok számára úgy is, ha lakóhelyükön maradnak.

Január 10. Az ukrán Központi Választási Bizottság január 10-én kihirdette az elnökválasztás hivatalos végeredményét. Ezek szerint a megismételt második fordulóban Viktor Juscsenko szerezte meg a szavazatok 51,99 %-át, míg Viktor Janukovics ex-kormányfő 44,2 %-ot ért el. Kárpátalján a következők szerint oszlottak meg a szavazatok: Juscsenko – 67,45 %, Janukovics – 27,58 %.

Január 10. A megyei tanács soros plenáris ülésén Nuszer Ernő elnökhelyettes bejelentette lemondását. Az ülésen az ellenzéki Nép ereje képviselőcsoport kezdeményezésére a testület a Mikola Andrusz elnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról is szavazott, de az nem kapott elegendő voksot. Az ellenzéki képviselők azzal vádolták Andruszt, hogy a választások második fordulója után – amikor a tanácsnak irányt kellett volna mutatnia a megye lakosságának – megakadályozta, hogy összeüljön a testület. A megyei tanács plenáris ülésén az ellenzéki képviselők ugyancsak bizalmatlansági indítványt nyújtottak be Nuszer Ernő, a Megyei Tanács elnökhelyettese ellen. Nuszer Ernő még a szavazás előtt bejelentette azonnali lemondását.

Január 11. A Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a hivatalos lapok még nem közölhetik az ukrajnai elnökválasztás eredményét.

Január 11-14. „Dialógus 2005” elnevezéssel négyeshatár-találkozó zajlott Sárospatakon, amelyen Kárpátalját Dupka György, a MÉKK elnöke, az UMDSZ alelnöke képviselte, aki a „Magyar kulturális stratégia Kárpátalján” témakörben tartott előadást. Az éves rendszerességgel megrendezett tanácskozások célja a magyarországi, kárpátaljai, erdélyi és felvidéki kulturális, gazdasági és önkormányzati kapcsolatépítés.

Január 12-13. Somogyi Ferenc külügyminiszter hivatalos látogatást tett Ukrajnában. A magyar diplomácia vezetője megbeszéléseket folytatott Viktor Juscsenko megválasztott elnökkel (a magas szintű látogatásra még az új államfő – Viktor Juscsenko – beiktatása előtt került sor), Volodimír Litvinnel, az ukrán parlament elnökével, Olekszander Zincsenkóval, a parlament alelnökével, Borisz Taraszjukkal, a parlament Európai Integrációs Bizottságának elnökével, valamint Julia Timosenkóval, Juscsenko legfőbb politikai szövetségesével.

Január 13. Az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben javasolja, hogy könnyítsék meg az ukrán állampolgárok számára az EU-ba szóló vízumok kiadását, a lehető legrövidebb időn belül adják meg Ukrajnának a piacgazdasági státust és támogassák felvételét a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A határozat felszólítja az EU Miniszteri Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják felül az Ukrajnával való együttműködés jelenlegi tervezetét.

Január 14. Viktor Janukovics elnökjelölt képviselői panaszt nyújtottak be a Legfelsőbb Bírósághoz, amelyben azt próbálják igazolni, hogy az elnökválasztás december 26-án megtartott, megismételt második fordulójában elkövetett szabálytalanságok miatt nem lehet megállapítani az állampolgárok szabad akaratnyilvánításának eredményét, éppen ezért a választás megsemmisítését és új választás kiírását követelik.

Január 14-16. Tizedik alkalommal rendezték meg a Munkácsi Borfesztivált.

Január 15. Fennállásának 15. évfordulóját ünnepelte a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége. A koncerttel egybekötött ünnepségre Lembergben, a Tudósok Házában került sor. A szervezetet a jubileum alkalmából személyesen köszöntette Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke.

Január 16. Az amerikai szenátus két demokrata tagja, az Egyesült Államok korábbi First Ladyje, Hillary Clinton és John McCain Nobel-békedíjra terjesztette elő Viktor Juscsenkót és grúz kollégáját, Mihail Szaakasvilit „Ukrajnában és Grúziában betöltött történelmi szerepük miatt”.

Január 17. Kezdetét vette a Magyar Kultúra Napjának egyhetes rendezvénysorozata, amelynek részeként élő irodalom-órára és Himnusz-mondó versenyre került sor az Ungvári 10. sz. Dayka Gábor Középiskolában.

Január 17. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke hivatalosan benyújtotta az ukrán igazságügy-minisztériumba a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt (KMKSZ-UMP) bejegyzéséhez szükséges okmányokat és támogató aláírásokat. Az illetékeseknek az okmányok beadásától számított 30 napon belül kell határozniuk a bejegyzésről.

Január 19. A kárpátaljai Megyei Feljebbviteli Bíróság visszaállította a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének tulajdonosi jogát.

Január 19. „A magyar kultúra stratégiája Kárpátalján” címmel értelmiségi fórumot tartottak Ungváron a Kárpátaljai Nemzetiségek Kulturális Központjában. Az eseményen többek között részt vett és előadást tartott Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság – Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke. A fórum résztvevői a Petőfi téri művészeti iskolában újraavatták a Petőfi Múzeumot.

Január 20. A Legfelsőbb Bíróság megfellebbezhetetlenül visszautasította Viktor Janukovics panaszát, amelyben az elnökválasztás megismételt második fordulója végeredményének megsemmisítését és új választás kiírását követelte.

Január 20. A MÉKK szervezésében koszorúzási ünnepséget rendeztek a beregszászi Kölcsey-emléktáblánál, továbbá Bereg- és Ugocsa-vidéki értelmiségi találkozót szerveztek Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnökével. A beregszászi Bereg könyvesboltban író-olvasó-találkozóra került sor, és átadták az Anyanyelvi Konferencia okleveleit.

Január 21. Gajdos István, az UMDSZ elnöke az egyesített szociáldemokraták frakciójából átült az Olekszandr Moroz vezette Ukrajnai Szocialista Párt frakciójának padsoraiba. Rajta kívül már több mint tíz képviselő jelezte: készen áll arra, hogy a szocialisták frakcióját gyarapítsa a jövőben. Az alakulat megyei szervezetének vezetősége ugyanakkor nem tartja célszerűnek a váltást, s álláspontjukat jelezték is a párt politikai tanácsának. Az UMDSZ elnöke azzal indokolta lépését, hogy az elnökválasztás végső eredménye új politikai helyzetet teremtett Ukrajnában és „csak az a személy és szervezet tud a jövőben sikeres politikát folytatni, aki, illetve amely megfelelő kompromisszum-készséggel rendelkezik, jó szövetségeseket tud felmutatni, s úgy tud alkalmazkodni a körülményekhez, hogy közben az elveit sem adja fel”. Az Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU) kárpátaljai regionális szervezete – amelynek Gajdos István első elnökhelyettese volt – a magyar politikus döntését követően az alapszabály súlyos megsértése miatt kizárta őt a pártból.

Január 21. Leonyid Kucsma távozó ukrán elnök elfogadta Viktor Medvedcsuk, az elnöki hivatal vezetője és két helyettese, továbbá négy megyei kormányzó lemondását. Valamennyien az Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU) tagjai. Közöttük van Ivan Rizak, a kárpátaljai megyei közigazgatási hivatal elnöke is.

Január 22. Az EuroKapocs-EuroClip Közalapítvány elindította első képzését, amelyen ukrajnai magyar szakemberek magyarországi tapasztalatokat sajátíthatnak el az interregionális együttműködés területén. A négynapos rendezvénynek Nyíregyháza-Sóstófürdő ad otthont.

Január 22. Ukrajnában országszerte az egységes, szabad Ukrajna megalakulására emlékeztek.

Január 23. A független Ukrajna harmadik elnökeként beiktatták államfői tisztségébe Viktor Juscsenkót. Az ünnepi ceremónián több külföldi vendég vett részt. Magyarországot Mádl Ferenc államfő és Somogyi Ferenc külügyminiszter képviselte.

Január 21-23. A Magyar Reformátusok Világszövetsége regionális oktatási konferenciát rendezett Beregszászban.

Január 24. Viktor Juscsenko Julia Timosenkót nevezte ki ügyvezető kormányfőnek. Jelenleg a megbízott kormányfői tisztséget Mikola Azarov pénzügyminiszter tölti be, miután Viktor Janukovics 2004. december 31-én lemondott tisztségéről.

Január 25. Viktor Juscsenko részt vett az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésén, ahol ismertette Ukrajna európai integrációs terveit. Az új ukrán elnök mielőbb olyan helyzetbe szeretné hozni az országot, hogy megkezdhesse az EU-csatlakozási tárgyalásokat és elvárja, hogy Ukrajna tagsága szerepeljen az EU stratégiájában.

Január 25. Szabó Ottó főkonzul és Péter László konzul konzultációt folytatott Orosz Ildikóval, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola elnökével, miután január 19-én a kárpátaljai Megyei Feljebbviteli Bíróság visszaállította a Főiskola épületének tulajdonosi jogát. Orosz Ildikó kifejtette, hogy a bírósági határozattal reményei szerint véglegesen rendeződött a főiskola épületének tulajdonjoga.

Január 27. Kárpátaljai magyar irodalmi estet és könyvbemutatót tartottak Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában.

Január 27. Gajdos István az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatában kitér a pártjából történt kilépésére és frakcióváltására.

Január 28. Ungvári ülésén Gajdos István kizárását követelte az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) parlamenti frakciójából a párt kárpátaljai megyei bizottsága.

Január 28. Az UMDSZ kibővített elnökségi ülést tartott Beregszászban.

Január 29. Ukrajna 2007-ben szeretné megkezdeni a tárgyalásokat az Európai Unióval arról, hogy az unió társult országává váljon — jelentette ki az új ukrán államfő. Január 29-én Juscsenko és José Durao Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke áttekintette az ország EU-hoz való közeledésének lehetőségeit. Barroso kijelentette, hogy az Európai Unió kész szorosabb kapcsolatokat kiépíteni Ukrajnával, de nem tervezi, hogy felajánlja a „csatlakozás távlatát” Kijevnek.

Január 29. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában rendezte meg hagyományos Karádi helyesírási versenyét.

Január 31. Az ukrán parlament egyeztető bizottsága arról döntött, hogy a február 3-ai plenáris ülésen napirendre tűzi a megbízott kormányfő, Julija Timosenko megerősítésének kérdését.

Január 31. 85 éves a Kárpáti Igaz Szó. A lap szerkesztősége február 5-én ünnepséget szervez a jubileum alkalmából. Ez alkalomból a szerkesztőség internet alapú adatátviteli berendezést kapott a magyar kormány és az UMDSZ közös ajándékaként. Az Ukrajnai Kisebbségi és Migrációs Állami Bizottság külön levélben köszöntötte a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségét.

Január 31. Ülést tartott a KMKSZ elnöksége.

Január 17-23. A MÉKK, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia a Magyar Kultúra Napja alkalmából Ungváron, Munkácson, Beregszászban és Visken több civil szervezettel közösen ünnepi rendezvénysorozatot szervezett.

Január 21. A beregszászi városi művelődési házban rendezte központi ünnepségét a magyar kultúra napja alkalmából a KMKSZ.

Február 4. Az ukrán parlament jóváhagyta Julija Timosenko kormányfővé történő kinevezését.

Február 4. Viktor Balogát nevezték ki Kárpátalja régi-új kormányzójának. Az újonnan kinevezett kormányzót február 9-én Ungváron Olekszandr Zincsenko államtitkár, az államelnöki kancellária vezetője mutatta be a kárpátaljai közvéleménynek.

Február 5. a Kárpáti Igaz Szó fennállásának 85. évfordulója alkalmából ünnepi gálaműsort mutattak be Ungváron.

Február 5. Megtartotta első ülését az új ukrán kormány. Az ülésen létrehoztak egy kormányközi vegyes bizottságot, amelynek feladata a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) történő belépés előkészítése. A miniszteri kabinet ülésén a költségvetés kérdéseinek tárgyalásakor a miniszterelnök élesen bírálta Ukrajna vámszolgálatát.

Február 9. A Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének munkatársai közös nyilatkozatban ítélik el a KMKSZ elnökségének Kőszeghy Elemér főszerkesztő menesztését célzó indítványát.

Február 9. Benyújtotta lemondását Vaszil Ruszin, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektora.

Február 10. Kijevben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Somogyi Ferenc külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Viktor Juscsenko államfővel és Julia Timosenko kormányfővel. Az Európai Unió tagországai közül Magyarország vezetői elsőként tettek ilyen magas szintű látogatást az újonnan kinevezett ukrán kormánynál. A magyar miniszterelnök és az ukrán államfő tárgyalásán részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke is. Gyurcsány Ferenc külön megbeszélést folytatott Olekszandr Moroz szocialista vezetővel is, amelyen jelen volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke, szocialista parlamenti képviselő. A két országban élő nemzetiségek helyzetét illetően a tárgyalófelek megállapították, hogy a kapcsolatokat ezen a téren nem terhelik problémák. Gyurcsány Ferenc ismertette az öt pontból álló kormánycsomagot, amely a határon túli magyarság gondjainak enyhítését célozza, s arra kérte az ország vezetőit, hogy járuljanak hozzá annak ukrajnai, kárpátaljai érvényesítése sikeréhez.

Február 10. Az ukrán oktatási és tudományos miniszter Mikola Vegest, az Ungvári Nemzeti Egyetem történelemkarának dékánját nevezte ki megbízott rektorrá.

Február 10-11. Az EuroRaptor Pályázati Tanácsadó Iroda az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány és a Nyíregyháza Megyei Jogú Város EU-Integrációs Külkapcsolatok és Kisebbségi Bizottságának támogatásával február 10-11-én Nyíregyházán nemzetközi szakmai konferenciát rendezett, amelynek fő témája a Strukturális Alapok felhasználásának gyakorlata volt.

Február 12. Soron kívüli ülésén az új ukrán kormány 14 állami bizottság – köztük a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság – felszámolásáról döntött. Nem sokkal a bizottság felszámolása után annak addigi elnöke, Hennagyij Moszkal belügyminiszter-helyettes lett. A kormányülésen elfogadták az Európai Unióval való együttműködés tervezetét is.

Február 13. A rahói járási Szvidovecen (Kevele) 50 alapító taggal megalakult a KMKSZ legújabb és egyben 111. alapszervezete. A közigazgatásilag Kőrösmezőhöz tartozó településen 60-70 magyar ember él.

Február 15. Lemondott tisztségéről Horváth Sándor, a Kárpátaljai Állami Televízió és Rádiótársaság magyar szerkesztőségének vezetője, az UMDSZ Országos Tanácsának alelnöke.

Február 17. az Ukrán Igazságügyi Minisztérium ungvári székhellyel bejegyezte a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Pártot (KMKSZ-UMP). A párt elnökeként Kovács Miklóst, a KMKSZ elnökét nevezték meg.

Február 19. Beregszászban aláírták a „Szülőföldön magyarul” oktatási-nevelési támogatások, 2004-2005-ös tanévben történő folyósításáról és lebonyolításáról szóló HTMH-KAMOT együttműködési megállapodást. A pályázatokat az érintettek március 1-je és április 30-a között nyújthatják be. 2004-ben 14.719 támogatásigénylés érkezett a KAMOT-hoz.

Február 19. A KMKSZ választmánya Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületében ülésezett. Az ülésen elhangzott, hogy az alakuló új megyei hatalom egyedül a beregszászi járásban ajánlott fel pozíciókat a KMKSZ-nek. A KMKSZ Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Középszintű Szervezet alelnökét ajánlotta a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás élére.

Február 20. Lemondott Beregszász két alpolgármestere, Babják Zoltán és Medvigy István.

Február 20. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke levélben köszöntötte 65. születésnapja alkalmából Fodó Sándort, a KMKSZ tiszteletbeli elnökét.

Február 20. A határ menti régiók együttműködésének lehetőségeiről tárgyalt Kárpátalján a budapesti székhelyű Európa Akadémia Alapítvány főtitkára. Pál Tibor Ungváron találkozott Dupka Györggyel, a MÉKK elnökével, valamint Beregszászon Kincs Gáborral, a Négyhatár Vállalkozók Szövetségének elnökével.

Február 21. Brüsszelben ülést tartott az Ukrajna és az Európai Unió együttműködésével foglalkozó tanács, amelyen elfogadták az együttműködés kereteként szolgáló, 2005-2007. évekre vonatkozó új tervezetet. A dokumentum a szomszédságpolitika továbbfejlesztéséről szól, viszont a terv teljesítése esetén az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok ennél szorosabbá is válhatnak. A jelenlegi három évre szóló terv középpontjában a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok elmélyítése, az energetika, a közlekedés, a környezetvédelem, a külpolitika területén való együttműködés, továbbá a jogharmonizáció áll.

Február 21. A Kárpáti Igaz Szó szerkesztősége rendhagyó tanácskozást tartott, amelyen arról döntöttek, hogy szorgalmazzák a szerkesztőség felvételét a lapalapítók sorába. A szerkesztőség munkatársai elutasították Erdélyi Gábor újbóli főszerkesztői kinevezését.

Február 21. Dupka György, a MÉKK elnöke részt vett a MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete által szervezett rendezvényen, amelyen az intézet bemutatta a határon túli magyar kulturális intézmények új adattárát. Dupka ismertette a kárpátaljai kulturális intézmények adatait és elmondta, hogy a Kárpát-medencei magyarság adatbázisába mintegy 190 kárpátaljai magyar szervezet került be. A kárpátaljai adatbázis létrehozásában a MÉKK és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is részt vett.

Február 23. Ülésezett az UMDSZ elnöksége, amely a készülő ukrajnai közigazgatási reform kapcsán leszögezte, hogy a kormányzati szándékot időszerűnek, az ország európai integrációs törekvésével összhangban lévőnek tekinti, ám elfogadhatatlannak tartana minden olyan területi változást, amely hátrányosan érintené a kárpátaljai magyarságot. A szövetség megbízta Gajdos Istvánt, hogy intézzen parlamenti interpellációt az oktatási miniszterhez annak érdekében, hogy a nemzetiségi, köztük a magyar oktatási intézmények továbbra is használhassanak kétnyelvű pecséteket és névtáblákat.

Február 26. Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója négy kárpátaljai – munkácsi, ilosvai, nagyszőlősi és beregszászi – járásban kinevezte a járási közigazgatási hivatalok új vezetőit. A Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal vezetője Csizmár Béla, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének alelnöke lett.

Február 28. A KMKSZ elnökségi ülésén elfogadták annak a levélnek a tartalmát, amelyben a szervezet tiltakozik Szabó Vilmos politikai államtitkárnál amiatt, hogy a Kárpátaljai Alap támogatási összegeinek megítélésénél nem kérték ki a KMKSZ véleményét.

Március 1. Megtartotta beiktatását követő első hivatalos sajtótájékoztatóját Viktor Baloga kormányzó, aki hangsúlyozta, hogy bár folyamatban van az ország közigazgatási felosztásának reformja, Kárpátalja, mint önálló megye nem fog megszűnni. A megyei állami közigazgatás elnöke jóváhagyta a járási állami közigazgatások új elnökeinek kinevezését is.

Március 2. „Ukrajna szerepe a megújult Európában” címmel nagyszabású nemzetközi konferenciára került sor Ungváron. Ezen belül szóba került Ukrajna nemzetközi megítélése, Európában betöltött szerepvállalása és integrációs törekvései. Az Euro-Atlanti Együttműködési Intézet, az Adenauer Alapítvány és a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének Ungvári Regionális Intézete rendezésében megtartott szemináriumot Borisz Taraszjuk külügyminiszter, az Euro-Atlanti Együttműködési Intézet igazgatója nyitotta meg. A magas rangú vendégek szóltak Kárpátalja és Ungvár felértékelődött híd-szerepéről és geopolitikai jelentőségéről. A felszólalók között volt Tóth János kijevi magyar nagykövet is.

Március 2. A KMKSZ Beregszászi Alapszervezetének tisztújító közgyűlésén a 2008-ig terjedő időszakra újra elnökké választották Horkay Sámuelt. Az alelnök Tóth Géza, az alapszervezeti titkár pedig Bocskor László lett.

Március 3. Az új ukrán belügyminiszter Jurij Lucenko, a szervezett bűnözés elleni harc jegyében az egész országra kiterjedő akciósorozatot indít, továbbá az egész belügyi állományt is átvilágíttatja. A belügyminiszter Kárpátalján kezdi meg a szervezett bűnözés elleni harcot.

Március 5. A Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Társasága (KMEDT) közgyűlésén jelen lévő Csizmár Béla, a járási állami közigazgatás elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy törekedni kell az anyaországi kapcsolatok fejlesztésére.

Március 5. Nem hivatalos, villámlátogatást tett Budapesten Julia Timosenko ukrán kormányfő, aki találkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Somogyi Ferenc külügyminiszterrel és Szabó Vilmos államtitkárral.

Március 5. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlésén a küldöttek ismételten dr. Soós Kálmánt választották elnökké.

Március 7-8. A budapesti Brit Nagykövetség, a British Council és az EuroClip Közalapítvány szervezésében nemzetközi konferencia zajlott Nyíregyházán, amelynek elsődleges célja az volt, hogy támogassa a határokon átívelő szakmai kapcsolatokat Ukrajnával.

Március 8. Gajdos István képviselő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke képviselői kérdést intézett Julija Timosenko miniszterelnökhöz a Kisszelmencben tervezett ukrán-szlovák határátkelő megnyitásának felgyorsítása érdekében. Gajdos István néhány képviselőtársával (Oreszt Klimpussal és Mihajlo Markussal) egyetemben ugyancsak képviselői kérdést intézett Julija Timosenko miniszterelnökhöz a Nemzetiségi és Migrációs Állami Bizottság tervezett megszüntetése elleni tiltakozásképpen. A beadvány szerzői aggodalommal tapasztalják, hogy a meghirdetett közigazgatási reform következtében felszámolásra kerülhet az említett bizottság. Gajdos István kérdést fogalmazott meg Sztaniszlav Nikolajenko oktatási és tudományos miniszterhez is arra vonatkozóan, hogy a nemzetiségi tanintézmények pecsétjein és bélyegzőin a jövőben is jelen lehessen a magyar szövegezésű felirat. Az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium leállította annak a rendeletnek a végrehajtását, amely új szabályozást vezetett be az iskolák pecsétjeinek és bélyegzőinek kialakítására. A 2004 februárjában kelt rendelkezés szerint az új iskolai bélyegzőkön a felirat kizárólag ukrán, vagy ukrán és orosz nyelven szerepelhetett volna, magyarul nem.

Március 9. Viktor Juscsenko ukrán államfő németországi hivatalos látogatása során beszédet mondott a német parlamentben, a Bundestagban. Juscsenko megköszönte Németország és a német parlamenti képviselők szolidaritását, amelyet az ukrán narancssárga forradalom idején tanúsítottak. Juscsenko külön érintette a vízumkérdést is, amikor beszédében azt kérte, hogy „az ukrán újságírók, üzletemberek, diákok és művészek számára” tegyék lehetővé a vízumrendszer liberalizálását.

Március 10. Az Ungvári Nemzeti Egyetem történelem-karának tanszéki testülete 20 igen szavazattal (a testületnek 22 tagja van; ketten tartózkodtak) arról döntött, hogy az egyetemen magyar történelem- és európai integrációs tanszéket hoznak létre.

Március 12. A Magyar Művészeti Akadémia évi közgyűlésén úgy döntött, hogy a testületnek ezentúl határon túli magyar tagjai is lesznek. Ehhez meg kellett változtatniuk az Alapszabályt is. Négy kárpátaljai magyar képzőművész – Tóth Lajos, Erfán Ferenc, Magyar László és Horváth Anna -, Vári Fábián László és Füzesi Magda költő, Nagy Zoltán Mihály író, valamint Vidnyánszky Attila, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház főrendezője lett az Akadémia tagja.

Március 12-13. „A kárpátaljai magyar fiatalság önmegvalósításának elősegítése” címmel konferenciát szervezett Ungváron a „Gordiusz” Kárpátaljai Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség, amelyen öt fő témakör – továbbtanulási és pályázati lehetőségek, vállalkozásindítás és -fejlesztés, média, környezetvédelem, valamint falusi turizmus, mint kitörési lehetőség – megvitatására került sor.

Március 14-15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 157. évfordulója alkalmából az UMDSZ és a KMKSZ szervezésében Kárpátalja több magyarlakta településén is megemlékezéseket tartottak. Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke és Mikola Andrusz, a megyei tanács elnöke a magyar szabadságharc alkalmából közös ünnepi köszöntőben üdvözölte a magyarságot. A MÉKK ungvári koszorúzási ünnepségén, a Petőfi-szobornál Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, parlamenti képviselő mondott ünnepi beszédet. Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Bozóki András kulturális miniszter március 15-e alkalmából kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréséül József Attila-díjat adott át Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai magyar írónak, költőnek, az Együtt című irodalmi folyóirat főszerkesztőjének.

Március 16. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium szerződést kötött az UMDSZ-szel és a KMKSZ-szel, miután mindkét szervezet sikeresen vett részt az informatikai fejlesztési támogatásokra „Szülőföldön az információs társadalomba 1” elnevezéssel a tárca által – a Puskás Tivadar Közalapítvány közreműködésével – 2004 novemberében meghirdetett pályázaton.

Március 16. Az erdélyi bemutató-sorozat és a felvidéki premier után Kárpátalján is bemutatásra került Koltay Gábor „Trianon” című dokumentumfilmje. A filmet mintegy háromszázan tekintették meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola dísztermében.

Március 17-18. A kétnapos ukrajnai program keretében a kijevi miniszteri találkozók, tárgyalások, megbeszélések után első alkalommal látogattak el testületileg Kárpátaljára a magyar-ukrán parlamentközi csoport tagjai, akik találkoztak Viktor Baloga kormányzóval és Mikola Andrusszal, a megyei tanács elnökével, valamint más megyei szintű vezetőkkel.

Március 19. Nagydobronyban a Magyar Népfőiskolai Kollégium konferenciát rendezett az uniós csatlakozásról. Előadást tartott Herczog Edit, Magyarország EU-s képviselője.

Március 19. A KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlésén a 2005-2008-as időszakra a küldöttek ismét Gulácsy Gézát választották elnökké.

Március 21. „Az ukrán-magyar határtérség közös fejlesztési koncepciója” című program keretében kis- és középvállalkozók számára szervezett nemzetközi konferenciát Nagydobronyban a Kárpáti Igaz Szó az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány támogatásával.

Március 21. Együttműködési megállapodást írt alá Peter Hudik, a szlovákiai Eperjes megye közigazgatásának vezetője és kárpátaljai kollégája, Viktor Baloga a Kárpátalja és Eperjes közötti sokrétű kapcsolatrendszer továbbfejlesztése céljából. A megállapodásban rögzítették, hogy Eperjesen hamarosan megnyílik az Ukrán Kultúra Háza, Ungváron pedig a Szlovák Kultúra Háza.

Március 22. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tanácsa úgy döntött, hogy amennyiben legfőbb magyarországi támogatója, az Oktatási Minisztérium nem utalja át április elejéig a 2005. évi támogatás első tételét, akkor április 2-ától meghatározatlan időre kénytelen lesz bezárni a tanintézményt. Március 23-ai ülésén a magyar kormány jóváhagyta a főiskola támogatását.

Március 22. A Központi Kárrendezési Iroda levélben tájékoztatta a KMKSZ Elnökségét a kárpótlási folyamatról. Az iroda nyilvántartási rendszere szerint Kárpátaljáról 6.235 személyi kárpótlási kérelem érkezett az 1997. évi XXIX. törvény alapján. A kiegészítő eljárásban eddig 4.921 ügyben született határozat, ebből 4.601 került átadásra a Hadigondozottak Közalapítványához, amely egy kormányrendelet alapján gondoskodik a kifizetésekről.

Március 22. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése monitoring-bizottságának tagjai Kijevbe látogattak. A bizottság két tagja a szervezet nevében bejelentette, hogy ha a 2006-ban esedékes ukrajnai választások tisztességes és demokratikus körülmények között zajlanak, az ET megszünteti Ukrajna 1996 óta zajló monitoringját, azaz átvilágítását.

Március 24. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetői megtartották már korábban eltervezett sajtótájékoztatójukat Budapesten, a Tudósok Házában. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke bejelentette, hogy várhatóan két-három héten belül hozzájutnak a 2005. évi magyar állami költségvetési támogatáshoz. A főiskola korábban felhívásban kért segítséget a világ magyarságától, a történelmi egyházaktól, társadalmi szervezetektől, vállalatoktól és magánemberektől, hogy adományaikkal támogassák az intézmény zökkenőmentes működését. A felhívásra reagálva Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke és felesége is felajánlott egy jelentősebb összeget. A főiskola irányítói szerint hosszú távon csak az jelenthet megoldást, ha a magyar és az ukrán államtól normatív támogatásban részesül az intézmény.

Március 24. Az Ukrán Igazságügyi Minisztérium bejegyezte az UMDSZ által kezdeményezett Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP).

Március 29. Ülésezett a Kárpátaljai Megyei Tanács. Az ülésszak kezdetén Mikola Andrusz elnök bemutatta a képviselőknek Viktor Balogát a megyei állami közigazgatás régi-új elnökét, majd felolvasta a járási közigazgatások új vezetőinek nevét, valamint tájékoztatott a különböző megyei főosztályok élén történt változásokról. A képviselőtestület elfogadta a korábbi alelnök, Nuszer Ernő lemondását (a megyei állami közigazgatási elnöke a külgazdasági kapcsolatokkal, az európai integrációval és a határokon átívelő együttműködéssel foglalkozó főosztály megbízott vezetőjévé nevezte ki), s titkos szavazás útján két új alelnököt választott Ivan Misko és Petro Sztanko személyében. A képviselők döntöttek arról, hogy a megyei tanács oktatási, tudományos, kulturális, vallásügyi, ifjúságpolitikai, sport- és testnevelési állandó bizottságának elnöki tisztségét a jövőben Brenzovics László megyei képviselő, a KMKSZ alelnöke töltse be.

Március 29. A lakosság jogi ismereteinek bővítése céljából magyar nyelvű Polgári Tájékoztató Iroda nyílt Nagydobronyban. Az iroda megnyitására „Az ENSZ Fejlődési Programja Ukrajnában” elnevezésű program keretében került sor.

Március 30. A Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola körül kialakult nehéz anyagi helyzetet is érintette sajtótájékoztatóján a megyei állami közigazgatás elnöke. Viktor Baloga elmondta, hogy hivatalos úton segítséget még nem kértek tőle, de ha szükség lenne, akkor lehetőséget találnának arra, hogy legalább a jelenlegi szemeszter zavarmentesen befejeződjék.

Március 30. Az Európa Tanács jogi bizottságának elnöke háromnapos ukrajnai látogatása során megbeszélést folytatott Volodimir Litvinnel, a Legfelsőbb Tanács elnökével, valamint Jurij Lucenko belügyminiszterrel. A bizottság elkezdte a Gongadze-ügy kivizsgálását, miután az Újságírók Nemzetközi Föderációja tényfeltárást végzett és februárban átadta annak eredményeit az Európa Tanácsnak.

Március 31. Az ukrán külügyminisztériumban megnyílt az a központ, amely a külföldön élő ukrán állampolgárokat hivatott segíteni. A központ fő feladata kidolgozni a külföldön élő ukrán állampolgároknak nyújtandó jogi segélynyújtás mechanizmusát, megszervezni a szükséges felvilágosító munkát, tanácsadó szolgálatot létesíteni. A kijevi székhelyű központ szombat és vasárnap kivételével minden nap fogadja ügyfeleit.

Március 31. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Tanácsa úgy döntött, hogy a magyar kormány március 23-ai pozitív döntésének köszönhetően a főiskola folytatja oktatási tevékenységét. Az intézmény vezetői az ukrán kormány segítségét is kérni fogják, megpróbálják elérni, hogy más oktatási intézményekhez hasonlóan a magyar főiskola is kapjon kedvezményeket.

Március 31. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzatának tisztújító közgyűlésén a küldöttek szavazatai alapján megalakult a hallgatói önkormányzat egy évre szóló új elnöksége.

Március 31. Viktor Juscsenko ukrán államfő aláírta az Európai Unió tagországai és Svájc polgárai számára a vízummentességet biztosító rendeletet. Az ideiglenes vízummentesség 2005. május 1-jétől szeptember 1-jéig tart.

Április 1. Az Ungvári Nemzeti Egyetem Tudóstanácsa Mikola Vehest választotta az egyetem rektorává.

Április 2. Műholdas internet-hozzáférést biztosító korszerű berendezést kapott a Beregszászban működő katasztrófaelhárítási központ. A rendkívül modern berendezést a Miniszterelnöki Hivatal és a HTMH közbenjárásának eredményeként a magyarországi informatikai és hírközlési tárca adományozta a központnak.

Április 2. Visken tartotta soros tisztújító közgyűlését a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezete. Az ülésen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. A közelgő 2006-os parlamenti és helyhatósági választások kapcsán az elnök kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarságot képviselő KMKSZ jövőbeli politikai súlya, érdekérvényesítő szerepe nagyban függ attól, mennyi szavazatot kap az elkövetkező választásokon. A tisztújítás során a küldöttek megerősítették elnöki tisztségében Milován Jolánt.

Április 3. A KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének tisztújító közgyűlésén elhangzott, hogy a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt azokban a járásokban állíthat jelöltlistát az önkormányzati képviselői tanácsokba, amelyekben a magyarság aránya meghaladja a 3 %-ot. Ennek értelmében a szervezet a Felső-Tisza-vidéken a huszti, a técsői és a rahói járási tanácsba, illetve a huszti és a técsői városi tanácsba tud képviselőket delegálni. A Középszintű Szervezet elnökévé az elkövetkező három évre ifj. Sari Józsefet választották.

Április 4. Elnöki rendelettel megszűnt az ukrán Nemzetiségi és Migrációügyi Állami Bizottság. Az 1992-től létező állami szervezeti egység, amely az országban élő nemzetiségek kérdéseivel foglalkozott, az elmúlt évek során többször is átalakult (volt állami bizottság, különálló minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium egyik főosztálya is), de mindeddig folyamatosan működött.

Április 4. A KMKSZ elnökségi ülésén bejelentették, hogy levelet írtak a HTMH elnökének a Szülőföld Alapról szóló törvény végrehajtási rendeletével kapcsolatban. Egy másik, szintén a HTMH elnökéhez címzett levélben a szervezet vezetői az Európai Unió keretein belül megvalósítandó kishatárforgalmi megállapodással kapcsolatban is kifejtik álláspontjukat.

Április 5. A Beregszászi Városi Tanács Beregszász alpolgármesterévé választotta Orosz Géza közgazdászt.

Április 9. A KMKSZ XVI. tisztújító közgyűlésén a szervezet elnökévé Kovács Miklóst, alelnökeivé Milován Sándort és Brenzovics Lászlót választották meg. A közgyűlésen elhangzott, hogy a következő, 2006-os választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt jelöltlistát állít mindazokban a közigazgatási egységekben, ahol a magyarság aránya meghaladja a 3 %-ot.

Április 9. A Magyar Egészségügyi Társaság és a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Társasága közös szervezésében adományozással egybekötött nemzetközi orvos-konferenciát rendeztek Rahón.

Április 9-10. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) Beregszászban tartott tisztújító közgyűlésén Kincs Gábor elnök hangsúlyozta, hogy a gazdakörökön, valamint a civil szervezeteken keresztül a KMSZF megpróbálja elősegíteni az anyaországi és a kárpátaljai magyarlakta települések polgármestereinek együttműködését, az EU-s pályázatokon való részvételt. Az ülésen lemondott alelnök helyett Kuni Mihályt választották meg, valamint új – immár a huszonnyolcadik – tagszervezetként soraikba került a Beregvidéki Petőfi Sándor Nyugdíjasklub.

Április 10. Gajdos István a kisebbségi jogok védelmében interpellációt nyújtott be a Legfelsőbb Tanácsban, amelyben a nemzetiségi és migrációs állami bizottság státusának megőrzését szorgalmazta. A képviselői kérdésre Roman Bezszmertnij miniszterelnök-helyettes válaszolt, aki elmondta, hogy a nemzetiségi és migrációs állami bizottság megmarad, s továbbra is e kérdések legfőbb végrehajtó szerveként tevékenykedik, de immár az Igazságügyi Minisztérium keretén belül.

Április 11. Gajdos István interpellációt nyújtott be a Legfelsőbb Tanácsban Kárpátalja közigazgatási státusa és a Tisza-melléki járás létrehozása ügyében, amelyet a miniszteri kabinet is megvitatott. Roman Bezszmertnij miniszterelnök-helyettes válaszában kiemelte, hogy törvényelőkészítő munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata a közigazgatási reform jogi alapjainak megalkotása. A Tisza-melléki járás létrehozásának kérdése a dokumentum törvényerőre emelkedése előtt nem válik időszerűvé. A Tisza-melléki járásra vonatkozó interpelláció kapcsán Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke úgy nyilatkozott, hogy azt provokációnak tartják. Véleménye szerint az ügy idő előtti erőltetése annak hátrányára szolgálhat.

Április 11. Az UMDSZ kezdeményezésére aláírták az együttműködési szerződést az önálló magyar történelem-tanszék megnyitásáról az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Az UNE részéről Mikola Vehes rektor, az UMDSZ részéről pedig Gajdos István elnök, parlamenti képviselő látta el kézjegyével az együttműködési szerződést. A magyar történelem- és európai integrációs tanszék májusban kezdi meg működését, s szeptemberig előkészíti a feltételeket ahhoz, hogy az új tanévben elkezdődjék az oktatás.

Április 11. Kétoldalú megbeszélést tartottak Záhonyban a magyar és az ukrán vámszervek első számú vezetői. A megbeszélés egyik kiemelt témája volt a csempészet elleni közös fellépés. A magyar vámszolgálat felajánlotta ukrán vámtisztek magyarországi továbbképzésének lehetőségét.

Április 12. A MÉKK és az UMDSZ József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi gálaműsort rendezett az Ungvári Bábszínházban. Ugyanebből az alkalomból a Beregi Középiskolában került sor a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség költészetnapi szavalóversenyének megyei döntőjére.

Április 14-16. Magyar-ukrán történész-konferencia zajlott Kijevben (a Kárpátalja Alap támogatásából). Az első magyar-ukrán történész konferencia megrendezését az UMDSZ és a Magyarok Kijevi Egyesülete kezdeményezte és az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézete, a kijevi magyar nagykövetség, valamint az Ukrán Kisebbségi és Migrációs Állami Bizottság közösen szervezte. A konferencián hét ukrajnai és hét magyarországi szakember részvételével tudományos bizottság alakult. A bizottság társelnökei: Fodor István akadémikus, történész, régész (Magyarország) és Vidnyánszky István történészprofesszor (Ukrajna). A két ország történettudományi intézetei közötti együttműködési szerződés aláírására is sor került.

Április 14. A KMKSZ elnöksége levélben fordult Viktor Juscsenkóhoz, hogy a szlovák állam példáját követve az ukrán állam is mielőbb járuljon hozzá a Kisszelmenc és Nagyszelmenc közötti határátkelő létrehozásához.

Április 15. A kárpátaljai magyar turizmus 34 új szakemberrel gazdagodott, miután sikeresen elvégezték a falusi turizmus fejlesztésére irányuló tanfolyamot. A 2004-ben beindított vendéglátói tanfolyamot Visken szervezték meg. Az ünnepségen a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Új Kézfogás Alapítvány, az ungvári magyar főkonzulátus, a Falusi Agroturizmus Országos Szövetsége és a HTMH is képviseltette magát.

Április 18. „Workshop a demokráciáról és az önkormányzatiságról” címmel szemináriumot rendezett Nyíregyházán az Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda, valamint az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány.

Április 18. Roma iskola hivatalos átadására került sor Szürtén. Az intézmény ugyan már 2004. szeptember 1-jétől megkezdte működését a Szürtei Középiskola fiókintézeteként, a hivatalos átadás csak most történt meg.

Április 18. A megyei tanács ülésén a képviselők arról határoztak, hogy a Kárpáti Igaz Szó lap alapítói – a megyei tanács, a megyei közigazgatás és a KMKSZ – döntsenek a lap főszerkesztői tisztségének betöltéséről. A testület három képviselőt – D. Szidort, I. Miskót és Orosz Ildikót – delegált az alapítók ülésére. A képviselők úgy döntöttek, hogy a legközelebbi ülésszakra elkészítenek egy javaslatot arról, hogy kiket szeretnének látni a megyei tanács által lapalapítóként jegyzett két lap – a Novini Zakarpattya és a Kárpáti Igaz Szó – szerkesztőbizottságának élén.

Április 18. Csehország ideiglenes jelleggel ingyenes vízumot vezetett be az ukrán állampolgárok számára. Az ingyenes vízum 2005. május 1-jétől szeptember 1-jéig igényelhető, legfeljebb 90 napos tartózkodásra.

Április 19. „Együtt – Egymásért – Európa kapujában” címmel közös konferenciát rendezett a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma, az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, valamint az Euroclip-EuroKapocs Közalapítvány. A mezőkaszonyi rendezvényen kárpátaljai polgármesterek, civil társadalmi szervezetek képviselői gyűltek össze.

Április 20. Viktor Baloga és Mikola Andrusz közös sajtótájékoztatójukon beszámoltak a négy nyugat-ukrajnai megye – Kárpátalja, Lviv, Voliny és Csernyivci – közigazgatási vezetőinek lembergi munkaértekezletéről, amelyen a kormány képviseletében Anatolij Kinah első miniszterelnök-helyettes is részt vett. Elhangzott, hogy a megyei állami közigazgatásban 80 %-ban cserélődtek ki a vezetők, ugyanakkor a járási közigazgatásokban a hatalomváltás még nem eredményezett ekkora mértékű vezetőcserét.

Április 22. A Kárpáti Igaz Szó lapalapítóiból álló bizottság (KMKSZ: dr. Brenzovics László alelnök, megyei tanács: Ivan Misko, Dmitro Szidor és dr. Orosz Ildikó képviselők, megyei közigazgatási hivatal: Oleh Havasi elnökhelyettes) megszavazta Kőszeghy Elemér főszerkesztő felmentését. A megyei tanács oktatási és kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottsága beszámolót készített a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjének tevékenységéről és több pontban is megállapította, hogy a főszerkesztő tevékenysége szabályellenes. Az ülésen jelen volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke is. A lap szerkesztősége bejelentette, hogy jogorvoslatért folyamodik ukrajnai, magyarországi, valamint nemzetközi szervezetekhez is.

Április 22. A magyar Külügyminisztérium soron kívül berendelte állomáshelyéről az ungvári magyar főkonzulátus vezetőjét, Szabó Ottót, és fegyelmi eljárást indított ellene.

Április 23. „Az EU bővítésének hatásai az önkormányzatok partnerségi kapcsolatainak fejlesztésére” címmel rendezte meg a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása a XV. Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórumot, amelyen mintegy hatvan polgármester vett részt. A fórumon a polgármesterek öt pontból álló határozatot fogadtak el, továbbá felkérték Gajdos István parlamenti képviselőt, hogy tolmácsolja fenntartásaikat a közigazgatási reformmal kapcsolatban. A polgármesterek emellett tájékoztatást kértek a HTMH-tól új kishatárátkelők megnyitásának lehetőségeiről, levélben fordultak az OTP-hez a kárpátaljai tőkekihelyezések ügyében, illetve felkérték a KMKSZ illetékeseit, tájékoztassák a fórumot az általuk szorgalmazott Tisza-melléki járás pontos tervezetéről. A fórum résztvevői támogatásukról biztosították a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségét.

Április 25-27. Diáknapok zajlottak Ungváron a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetsége szervezésében.

Április 26. Szabó Miklós, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke látogatást tett a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban. Látogatásának fő célja az oktatási intézmény mindmáig problémás kollégiumi elhelyezésének megoldása volt. A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés ennek érdekében országos gyűjtési akciót indított el.

Április 26. Szélesebb önrendelkezést és több pénzt az önkormányzatoknak — ez volt a fő üzenete annak az országos tanácskozásnak, amelyet a helyi önkormányzatok képviselőinek részvételével április 26-án Kijevben rendeztek meg. (Ukrajnában az utóbbi másfél évtizedben nem volt hasonló jellegű fórum). A 3.200 küldött közül Kárpátalját egy 48 fős delegáció képviselte. Roman Beszmertnij miniszterelnök-helyettes ún. háromszintes közigazgatási reformot javasolt: civil közösség – járás – régió. Szavai szerint ez nem a megye határainak megváltoztatását jelenti, hanem a járások és az önkormányzatok önrendelkezésének és területének megnövekedését vonná maga után.

Április 28. Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke az előző héten találkozott Viktor Juscsenko államfővel és több miniszterrel is, s részt vett a politikai és a közigazgatási reform témakörében rendezett kijevi tanácskozáson. A közigazgatási reformmal kapcsolatban nem lesz lényeges változás az ország területi felosztásában. Marad a 24 megye, valamint a Krím Autonóm Köztársaság, mint közigazgatási egységek. Változások lesznek viszont a megyéken belül. Arról, hogy ez Kárpátalján mit jelent, a május 11-én Ivano-Frankivszkban (azaz a Kárpátokon túl) sorra kerülő tanácskozáson döntenek. A tervek szerint megszűnnének az olyan kis járások, mint például a perecsenyi vagy a volóci. Ugyanakkor két részre kívánják osztani a nagy járásokat, így például a técsői járás két közigazgatási egységgé alakulna át. Megtörténik továbbá a települések határainak újra kijelölése, illetve a kisközségi önkormányzatokat is felszámolják. (Az utóbbi elképzelést a kárpátaljai magyar polgármesterek hevesen ellenzik).

Április 29. A Beregszászi Városi Tanács foglalkozott az UMDSZ által építendő Európa – Magyar Ház vitatott építkezésével. Az építkezés helyén lévő zöldövezet védelmezői panasszal fordultak a város polgármesteréhez, aki ideiglenesen leállíttatta az építkezést. Az ügyben ügyészségi vizsgálat folyik. A földhivatal 2005 áprilisában kelt igazolása szerint a kérdéses földterület Beregszász lakóinak kommunális tulajdona. A panaszosok a napokban levelet intéztek Viktor Juscsenko államelnökhöz és Julija Timosenko miniszterelnökhöz is, kérve támogatásukat a zöldövezet megvédése ügyében.

Április 29. Az Ungvár Nemzeti Egyetem jogi karának épületében emléktáblát avattak a tragikus körülmények között egy évvel korábban elhunyt Volodimir Szlivka egykori rektor tiszteletére. Az ungvári városi tanács arról is döntött, hogy posztumusz a megyeszékhely díszpolgárává avatja Volodimir Szlivkát, és egy utcát is elneveznek róla a város Kassai kerületében.

Május 2. Viktor Juscsenko államfő beiktatta Ukrajna Katonai Doktrínájába az Észak-Atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló passzust. Ezt Borisz Taraszjuk külügyminiszter jelentette be, aki emlékeztetett arra, hogy Leonyid Kucsma egykori államfő még 2004 nyarán kiemelte ezt a tételt az említett okmányból.

Május 3. Nyelvvizsgaközpont nyílhat a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. A főiskola szerződést kötött az Euro Nyelvvizsgaközponttal egy beregszászi vizsgahely létrehozásáról a főiskola bázisán. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy a kárpátaljai fiatalok helyben tehessenek nyelvvizsgát, amelyet Magyarországon és az Európai Unió számos országában elismernek.

Május 3. Ezen a napon telik le az új ukrán vezetőség első 100 napos időszaka. Viktor Juscsenko Kijevben elmondta, hogy az új hatalom sikereket ért el a szólásszabadság, a szociális politika és a befektetések terén. Az utóbbi három hónap alatt a befektetések és kölcsönök révén Ukrajna több mint 2 milliárd euróhoz jutott, ami meghaladja az utóbbi öt év alatt befolyt pénzmennyiség összegét. Az államfő beszélt arról is, hogy az utóbbi időben nőtt Ukrajna tekintélye és mint elnök igyekszik megőrizni ezt a helyzetet.

Május 3. Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának ülésén részt vett néhány határon túli magyar szervezet és párt vezetője is. A KMKSZ-t Kovács Miklós elnök képviselte a tanácskozáson.

Május 4. Ungváron hivatalos megbeszélés keretében találkozott Pál Béla, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal turizmust felügyelő államtitkára és Valerij Cibuh, az Ukrán Állami Turisztikai Bizottság elnöke. A megbeszélés témája a két ország közötti idegenforgalom helyzete volt. Magyarország ugyanis Oroszország és Lengyelország után a harmadik legjelentősebb turisztikai partnere Ukrajnának.

Május 6. Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepelte a Csapi 2. sz. Középiskola. A jubileumi ünnepségen a jelenleg 560 tanulóval és 46 tanárral működő iskola felvette Széchenyi István nevét.

Május 11. Életének 65. évében elhunyt Fodó Sándor, a kárpátaljai magyar társadalmi élet vezéralakja, a KMKSZ örökös tiszteletbeli elnöke és az UMDSZ egyik megalapítója.

Május 11. Viktor Baloga, a megyei közigazgatás elnöke rendeletének értelmében jelentős szerkezeti változtatások történtek a megyei közigazgatás struktúrájában. Megszűntek a mezőgazdasági és élelmiszeripari, a rendkívüli helyzetekkel, a turizmussal foglalkozó, a kereskedelmi és közszolgáltatási, ipari, energetikai, közlekedési és postaügyi, kommunális gazdasági, építőipari, sajtóügyi, külpolitikai, jogrend-védelmi, valamint mozgósítási főosztályok, felszámolták a nemzetiségi és a kulturális értékek védelmével foglalkozó osztályokat. Ukrajna elnöke rendelkezésének megfelelően a felszámolt főosztályok és osztályok helyett a megyei közigazgatásban új strukturális alegységeket alakítanak.

Május 11. Viktor Baloga kárpátaljai kormányzó újságírók előtt közölte, hogy a jelenlegi 13 járás helyett 12 maradna Kárpátalján. Baloga azután nyilatkozott így, hogy Kijevben részt vett egy a politikai és közigazgatási reform témakörében rendezett országos tanácskozáson. A kormányzó jelezte továbbá, hogy a közeljövőben meg szeretné beszélni a técsői járás társadalmának széles rétegeivel a járás közigazgatási átrendezését. A több mint 200 ezer lakosú, nagy kiterjedésű járás ugyanis véleménye szerint irányíthatatlanná, kezelhetetlenné vált és azt célszerű lenne két járásra osztani. Célszerűnek tartaná továbbá a szolyvai és volóci, illetve a nagybereznai és perecsenyi járások összevonását.

Május 10. Kárpátalján tartózkodott Oleg Ribacsuk, Ukrajna európai integrációs kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettese. A miniszterelnök-helyettest Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke fogadta. A látogatás célja az volt, hogy Ribacsuk első kézből értesüljön a Kárpátalja Szabad Gazdasági Övezettel kapcsolatos aktuális kérdésekről, ugyanis a következő kormányülés egyik napirendi pontja a szabad gazdasági övezetek jelene és jövője lesz. A miniszterelnök-helyettes a találkozó után elmondta, hogy olyan áttekinthető törvényeket, szabályokat szeretnének életbe léptetni, amelyek elősegítik a hosszú távú együttműködést, a stabil üzleti tervek kidolgozását.

Május 10. Az ukrán parlament ideiglenes parlamenti bizottságot hozott létre annak kivizsgálására, hogy jogszerűen történnek-e az elbocsátások a hatalomváltás óta. Eddig országos szinten közel 50 ezer jogtalan elbocsátásról érkezett panasz, a legtöbb Kárpátaljáról.

Május 12. A Kárpáti Igaz Szó hivatalos levéllel fordult Viktor Balogához és Mikola Andruszhoz, a megyei állami közigazgatás és a megyei tanács elnökeihez, hogy zárják ki a KMKSZ-t a lapalapítók sorából, s helyére emeljék be a lap szerkesztőségét.

Május 12-13. Magyar-ukrán kormányszintű tárgyalások folynak a Felső-Tisza-vidék közös fejlesztési lehetőségeiről. Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Oleg Ribacsuk, az európai integrációs kérdésekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes egy átfogó projekt kidolgozásában egyezett meg, amelyet az Európai Unió illetékes intézményei előtt is közösen mutatnának be.

Május 14. Református gyászszertartás keretében Visken eltemették Fodó Sándort.

Május 16. Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója egy interjúban elmondta, hogy a megye 10.000 munkahelyet veszített el a miniszteri kabinetnek a szabad gazdasági övezetek és a prioritással rendelkező területek működési körét szűkítő döntése miatt.

Május 16. A regionális együttműködés elmélyítése céljából közös parlamenti közgyűlés létrehozásáról határozott Ukrajna, Lengyelország és Litvánia. A leendő közgyűlés összetételét, jogkörét és tevékenységének alapelveit alapokmány határozza meg, amelynek elfogadására a közeljövőben esedékes alakuló közgyűlésen kerül sor, Kijevben.

Május 17. Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke kerekasztal-beszélgetést folytatott történelmi egyházak vezetőivel a templomok tulajdonviszonyáról és egyéb időszerű kérdésekről. Baloga kezdeményezte, hogy a templomok – amelyek zöme jelenleg állami tulajdonban van – kerüljenek vissza az egyházközségek tulajdonába.

Május 17. A Négyhatár Vállalkozók Szövetségének beregszászi irodájában került sor arra a megbeszélésre, amelynek fő témája az INTERREG Ukrajnában történő pályáztatása volt. Kincs Gábor bemutatta az INTERREG Magyarország-Szlovákia-Ukrajna pályázati kiírás részvételi feltételeit.

Május 18. Munkácson véget ért a „Kistérségek, járások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Kárpátalja megyében” témakörben rendezett nemzetközi konferenciasorozat. A tanácskozáson szó esett a magyar-ukrán-román határ menti együttműködés lehetőségéről és az európai uniós támogatások igénybevételének lehetőségeiről is. A konferencia az EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány támogatásával valósult meg.

Május 19. Ukrajna csatlakozott a Bolognai Nyilatkozathoz. Az európai országok oktatási miniszterei május 19-én a norvégiai Berginiben találkoztak, ahol ukrán részről Sztaniszlav Nikolajenko oktatási miniszter látta el kézjegyével a dokumentumot.

Május 19. Letartóztatták Ivan Rizakot, Kárpátalja korábbi kormányzóját, az Egyesített Ukrán Szociáldemokrata Párt regionális szervezetének vezetőjét. A megyei ügyészség azért vette őrizetbe a volt kormányzót, mert bizonyítékot találtak Volodimir Szlivkának, az Ungvári Nemzeti Egyetem egykori rektorának öngyilkosságában való érintettségére, valamint hivatali hatalommal való visszaélésére.

Május 21. Az UMDSZ Beregszászban megtartott kongresszusán módosították a szövetség Alapszabályát (a szervezet belső életét szabályozó más dokumentumok módosításáról is szavaztak) és 15 tagúra bővítették az eddig 7 tagú elnökséget.

Május 22-29. Beregszászi Városnapok rendezvényeinek keretében Beregszász díszpolgárává avatták Gegesi Ferencet, Budapest IX. kerületének polgármesterét.

Május 22-31. A BMKSZ és az UMDSZ beregszászi szervezetének szervezésében tizenötödik alkalommal rendezték meg a Beregi Ünnepi Hetet.

Május 24. Az „Ukrajna területi felépítéséről” szóló törvény társadalmi vitájának keretében nagyszabású megbeszélésre került sor Ivano-Frankivszkban a Kárpátaljai, Volinyi, Ivano-Frankivszki, Lvivi, Rivnei, Ternopoli, és Csernyivci területek képviselőinek részvételével. A rendezvényen Roman Bezszmertnij közigazgatási reformért felelős miniszterelnök-helyettes ismertette a reform koncepcióját. A tervezet lengyel mintára háromszintűvé kívánja átalakítani a közigazgatást. Az önkormányzatok jogköre bővülne, a járási adminisztráció megszűnne. A nemzetiségi elv Gajdos István javaslatára a tanácskozáson elfogadott zárónyilatkozatban is helyet kapott.

Május 24. Kutatási és oktatási megállapodást írt alá a Debreceni Egyetem Földtudományi Tanszékcsoportjával a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola.

Május 24. Munkács díszpolgárává avatták Viktro Juscsenko államfőt.

Május 24. A KMKSZ Ifjúsági Szervezetének tisztújító közgyűlésén Mester András a szervezet strukturális átalakítására tett javaslatot, amely szerint ezentúl nem kell kötelezően alapszervezeteket alapítani a településeken, bárki közvetlenül beléphet a járási szintű szervezetekbe. Pethő Róbert személyében új elnöke lett a KMKSZ ISZ-nek.

Május 27-29. Európa-napok rendezvénysorozat zajlott Ungváron magas szintű ukrán, magyar, román és szlovák résztvevőkkel.

Május 27-29. Nyolc kárpátaljai magyar újságíró vett részt Szegeden a határon túli magyar újságírók találkozóján, amelyen keretegyezmény aláírásával megalapították a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvencióját.

Május 27. Kárpátaljára látogatott Habsburg György, a Magyar Vöröskereszt elnöke, és találkozott Ivan Uszicsenkóval, az Ukrán Vöröskereszt elnökével, valamint Manajló Gabriellával, a megyei szervezet elnökével. A találkozó során a felek áttekintették a két szervezet között 2000-ben megújított együttműködési megállapodás keretében megvalósult programokat és feltárták azokat az új pályázati lehetőségeket, amelyek Magyarország uniós tagsága révén EU-s forrásokat is hozzáférhetővé tesznek.

Május 27. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Esztergom termében első alkalommal került sor a Kárpátaljai Felsőoktatási Intézmények Kórustalálkozójára. A rendezvényből szeretnének hagyományt teremteni.

Május 30-31. Gajdos István, az UMDSZ elnöke részt vett az „Integrációs törekvések és a kisebbségben élő magyarság” címmel Szatmárnémetiben rendezett nemzetközi kisebbségi konferencián, amelyre az Európai Unió, Magyarország, Románia, Ukrajna és Szlovákia képviselői (politikusok és szakértők) kaptak meghívást. Gajdos István felszólalásában az ukrán kisebbségi törvényről és módosításának szükségességéről számolt be.

Június 1. Magyarország és Ukrajna közös árvízvédelmi fejlesztési tervet készít a régió környezeti biztonságának megteremtésére — erről állapodtak meg Nyíregyházán a két ország vízügyi kormánymeghatalmazottai. A tervek kidolgozásának költségeire (1,5 millió euró) a két fél az Európai Unió Interreg Program Alapjára nyújt be támogatási pályázatot.

Június 2. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Georgia Állami Egyetem Carl Vinson Államigazgatási Intézetének hallgatói Kárpátalján jártak és a KMKSZ ungvári székházát is felkeresték, ahol fogadta őket Kovács Miklós, a szervezet elnöke. A vendégek meglátogatták az Ungvári Nemzeti Egyetem Jogi és Orvosi Karát, az Államigazgatási és Regionális Fejlesztési Intézetet, valamint a Megyei Közigazgatási Hivatalt és az ungvári városházát is.

Június 4. Trianonra is emlékezve zarándokmenetet rendezett az UMDSZ, a MÉKK és a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége (MÚKSZ) Pós Alajos mártírhalált halt újságíró ungvári sírjához. Az UMDSZ és a MÚKSZ az újságírói teljesítmények elismerésére 2004-ben nívódíjat nevezett el a mártírról.

Június 5. Ünnepi istentisztelet keretében megnyitotta kapuit a felújított benei református templom. A munkálatokat a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatta.

Június 5. Dupka György, a MÉKK elnöke és dr. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató együttműködési megállapodást kötött arról, hogy ezentúl az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjtőrendszerébe kerül az Együtt c. irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat digitális változata.

Június 6. Támogatásukról biztosították Ukrajnának az Európai Unióhoz és a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) történő csatlakozását a Visegrádi Csoport négy országának jobbközép pártjai. Az erről szóló nyilatkozatot június 6-án írta alá Prágában a négy párt vezetője, valamint Roman Bezszmertnij ukrán kormányfőhelyettes.

Június 6. Az újságírók ünnepe alkalmából Viktor Baloga, a megyei állami közigazgatás elnöke kitüntette a Kárpáti Igaz Szó hét munkatársát. Az újságírók összesen kilenc elismerő oklevelet vehettek át.

Június 7. Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság új elnökének megválasztása alkalmából Budapesten tartózkodott és meghívottként más határon túli magyar szervezetek vezetőivel együtt Gajdos István UMDSZ-elnök, valamint Kovács Miklós KMKSZ-elnök is jelen volt az Országházban zajló választáson és eredmény-kihirdetésen.

Június 7. Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke szervezésében ülést tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Előkészítő Bizottsága. Az ülésen Kárpátaljáról Dupka György UMDSZ-alelnök és Brenzovics László KMKSZ-alelnök vett részt.

Június 7. A Teleki László Alapítvány – amely „A határon túli magyar épített örökség kutatása és megóvása” címmel programot indított a határon túli magyar egyházi és világi épületek megmentésére – műemlékvédelmi konferenciát szervezett Budapesten, Visken és Huszton. Magyarországról a Teleki László Alapítvány igazgatóján kívül Fejős Zoltán, a Magyar Néprajzi Múzeum főigazgatója is jelen volt. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke elmondta, jelenleg a huszti református templom az Alapítvány legkiemelkedőbb akciója.

Június 8. Egynapos hivatalos látogatás keretében Viktor Baloga megyei állami közigazgatási elnökkel tárgyalt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A megbeszélés fő témája a határ menti együttműködés elmélyítése és az infrastruktúra kiépítése volt a határ mindkét oldalán. Emellett Viktor Baloga felvetette a Vereckei-hágónál lévő emlékmű sorsának rendezését, továbbá kimondottan kívánatosnak tartotta, hogy a munkácsi vár belső udvarát elsősorban magyarországi vállalkozókkal tegyék rendbe és hasznosítsák.

Június 8. A MÁÉRT Európai Integrációs Szakbizottságának ülésén Kárpátaljáról Gulácsy Géza, a KMKSZ elnökségi tagja és Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke vett részt. A tanácskozáson különös hangsúlyt kapott a szomszédos országok fejlesztési elképzeléseinek egyeztetése, a nemzeti fejlesztési tervek és a regionális programok összehangolása, különös tekintettel a határ menti együttműködés erősítésére.

Június 9. Az iskolai év befejeződése alkalmából Herczog György, a megyei oktatási és tudományos főosztály vezetője elmondta, hogy az általános iskolákat az idén 19.372 tanuló fejezi be, vagyis csaknem négyszázzal kevesebb, mint tavaly. Az érettségizők száma 15.314. A jövő tanévben 15 ezer első osztályos ül az iskolapadba, míg alig öt évvel ezelőtt ez a szám még meghaladta a 20 ezret.

Június 9. Viktor Baloga, Kárpátalja kormányzója és Marinel Kovac, Máramarossziget polgármestere Romániában megbeszélést folytatott az Aknaszlatina és Máramarossziget között közúti híd formájában megépülő közös határátkelő megnyitása ügyében. Kárpátaljai oldalról első beruházásként 5 millió hrivnyát irányoztak elő.

Június 9. Az UMDSZ elnökségi ülésén kijelölték a szervezet küldöttségét a tervezett KMKSZ-UMDSZ megbeszélésekre. Az UMDSZ felkérte a KMKSZ elnökségét, hogy elnökségi döntéssel jelölje meg a leendő tárgyalások helyszínét és időpontját, illetve a delegált személyek névsorát.

Június 10. Kárpátalját nem csatolják semmilyen más közigazgatási egységhez az ukrajnai közigazgatási reform során — jelentette ki ungvári sajtókonferenciáján Jevhen Olijnik, a területi közigazgatási reformot előkészítő megyei munkacsoport vezetője. Egyúttal cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint megyéket vonnának össze.

Június 10. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke a Beregszászi Járási Bírósághoz nyújtott be keresetet az ellen tiltakozva, hogy saját, illetve felesége érdekében cselekedett volna, amikor az Igaz Szó főszerkesztőjének tevékenysége ellen emelt szót. Brenzovics ötezer hrivnyát és helyreigazítást követel az Ukrajnai Magyar Krónika című laptól.

Június 10. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke részt vett a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának bécsi ülésén.

Június 11-12. A visegrádi négyek lengyelországi csúcstalálkozójának plenáris ülésén nem vett részt, de meghívottként jelen volt a csúcshoz kapcsolódó többi rendezvényen Julia Timosenko ukrán kormányfő is, és azt remélik, hogy Ukrajna és Magyarország miniszterelnökeinek találkozója új lendületet adhat a két ország kapcsolatainak.

Június 13. A Nyíregyházán megrendezett XV. Kelet-Nyugat Nemzetközi Kiállításon és Vásáron számos kárpátaljai magyar cég is képviseltette magát. A kiállítás keretében sor került a Határon Túli Magyar Vállalkozók Találkozójára is. A kárpátaljai kiállítók standját Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet is megtekintette, aki elismeréssel szólt a kárpátaljai magyar üzleti élet fejlődéséről.

Június 14-15. Luxemburgban Ukrajna és az Európai Unió tanácsának kilencedik ülésszakán Oleg Ribacsuk európai ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes képviselte Ukrajnát. Az Európai Tanács őszre tűzte napirendre a piacgazdasági státus megadásának kérdését.

Június 15. Milan Sasik, a Munkácsi Görög-Katolikus Egyházkerület apostoli kormányzója szerint a kárpátaljai görög-katolikusoknak hamarosan visszaszolgáltatják ungvári püspöki székhelyüket. A püspök azt követően nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Mikola Vehessel, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektorával a háború után elkobzott és a felsőoktatási intézménynek könyvtár céljára átadott püspöki rezidencia sorsáról. A rektor elmondta, hogy a könyvtárat az egyházi ingatlanból az egyetem főépületébe fogják költöztetni.

Június 16. Kijevbe érkezett Piotr Walczyk, az Európa Tanács migrációügyi titkárságának vezetője, Rudolf Colevinsky brit professzor, Henry de Liére, a Nemzetközi Francia Intézet igazgatóhelyettese, valamint Pedro Carreira, a Portugál Bevándorlási Hivatal vezetője. A parlamentben megrendezett munkaértekezlet legfőbb célja az volt, hogy együtt elemezzék a migrációs politikát szabályozó ukrán törvénytervezetet, amelynek egyik kidolgozója Gajdos István. A tanácskozáson részt vett Hennagyij Udovenko, a parlament emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségi kapcsolatok bizottságának elnöke, egykori külügyminiszter is.

Június 16. A Razumkov Központ és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által készített felmérés eredményei szerint a 11 ezer megkérdezett közül 54 % támogatná Ukrajna és Oroszország között a kettős állampolgárság intézményének bevezetését, míg 32,7 % ellenezné. A megkérdezettek 56 %-a támogatná az orosz nyelv állami rangra történő emelését és 24 %-a ellenezné.

Június 17. A Kárpátaljai Vámhivatal által a vámszabályok tervezett módosításáról Nagyszőlősön rendezett konferencián Ivan Palesnik, a Kárpátaljai Vámhivatal vezetője elmondta: jelentősen egyszerűsödnek a vámszabályok és infrastrukturális fejlesztések is várhatók. E célok megvalósításának érdekében fontos a vámhivatalok modernizálása. A konferencián részt vett Nuszer Ernő, a külgazdasági, európai integrációs és határokon átívelő együttműködési megyei főosztály vezetője is.

Június 17. A KMKSZ soros választmányi ülésén a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt szervezésével (a párt országos bejegyzését követően most teljes erővel folyik a megyei és helyi szervezetek hálózatának kialakítása) összefüggő kérdéseket vitattak meg. Az anyaország és a KMKSZ kapcsolatait illetően Kovács Miklós megelégedéssel konstatálta, hogy némi javulás tapasztalható a magyar kormány és a KMKSZ viszonyában, ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az áttörés még várat magára. A szövetség választmánya levélben fordul az ukrán miniszteri kabinethez, amelyben kéri, hogy országos szinten foglalkozzanak a Premix-ügy megoldásával.

Június 17. Debrecen adott otthont annak a konferenciának, amely egy határokon átnyúló kulturális régió létrehozását kezdeményezte. E célból a kelet-magyarországi régió településeinek vezetői mellett erdélyi, felvidéki és kárpátaljai résztvevőket is meghívtak. A résztvevők aláírtak egy zárónyilatkozatot, amelyben csatlakoztak a Debrecen város által kezdeményezett kulturális euro-régió létrehozására hivatott Városok, Falvak Szövetsége egyesülethez.

Június 17. A Beregszászi Járási Jótékonysági Alapítvány, a Beregszászi Nyugdíjasok Petőfi Sándor Egyesülete, valamint a Vérke-parti öregdiákok szervezésében hagyományőrző-kapcsolatfejlesztő találkozóra került sor. A rendezvény jótékonysági célokat szolgált: minden adomány, felajánlás a Beregszászban létesülő idősek otthonát segíti majd.

Június 17-19. Budakalásziban megrendezték a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek V. Fórumát. A fórum munkájában Kárpátaljáról részt vett Dupka György, a MÉKK elnöke, Horváth Sándor, az UMDSZ Országos Tanácsának alelnöke, Musz Antal, a MÉKK Ifjúsági Tagozatának elnöke, akik helyzetjelentést adtak az általuk képviselt szervezetek szerteágazó tevékenységéről, illetve a kárpátaljai magyarságot érintő aktuális kérdésekről. Ezenkívül a KMKSZ és a KMKSZ Ifjúsági Szervezete képviseletében megjelent Hutterer Éva, Sín János, valamint Nagyné Fekete Zsuzsanna.

Június 18. Egy római katolikus és egy görög-katolikus ikertemplom alapkövének lerakására és megszentelésére került sor Ungváron. Az erre irányuló kezdeményezés 1991-re vezethető vissza.

Június 20. A Hadisírgondozó és Hagyományőrző Iroda munkatársaival Kárpátalján járt a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, dr. Holló József tábornok. A látogatás során a beregszászi és huszti magyar katonai temetők állapotát mérték fel.

Június 21. A Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal megszüntette a járási közoktatási osztályt és helyette a megyei vezetés javaslatára létrehozta a közoktatás, a vallás és a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó osztályt. A járási közoktatási osztály teljes szakembergárdáját menesztették és egyiküknek sem kínáltak állást az újonnan létrehozott struktúrában.

Június 21. Példátlan mértékű terjeszkedéssel vádolta meg az ungvári görög-katolikus egyházközséget Dmitro Szidor protopópa, megyei képviselő, a szocialista frakció tagja, a kárpátaljai megyeszékhely Szent Kereszt Felmagasztalása pravoszláv székesegyházának papja. Szerinte a görög-katolikus térnyerés Ungváron a hatalmi szervek támogatásával történik.

Június 22. Lemondott Olekszij Ivancso, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese. Viktor Baloga kormányzó a lemondást elfogadta, és Joszip Kull személyében új helyettest nevezett ki.

Június 26. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen megtartotta alakuló gyűlését a magyar történelem- és európai integrációs tanszék, amelyen részt vett Mikola Vehes, az UNE rektora és Volodimir Fenics, a történelem-kar dékánja. A tanszéken a tervek szerint szeptemberig megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az új tanévben már zökkenőmentes legyen az oktatási folyamat. A magyar történelem- és európai integrációs tanszékre 20 célvezényléses (ösztöndíjas) helyet biztosítanak, túljelentkezés esetén pedig az egyetem szabályzatának megfelelőn 19-en élhetnek a tandíjas oktatás lehetőségével. Mikola Vehes kiemelte: a diákoknak első ízben nyílik lehetőségük arra, hogy anyanyelvükön felvételizzenek, hiszen a vizsgatesztek kérdéseit lefordították magyar nyelvre. A fő vizsgatárgy a történelem és a magyar nyelv, emellett a felvételizők egy beszélgetésen is átesnek ukrán nyelvből. A felvételt nyert diákok néhány kötelező szaktantárgyon kívül minden tantárgyat magyar nyelven fognak tanulni. Az előadók nagy része a történelem-kar olyan tanáraiból áll, akik beszélnek magyarul.

Június 27. Beregszászban leégett a volt úri kaszinó műemlék-épülete, amelyben jelenleg étterem és (Arany páva néven) szálloda működik.

Június 26. – Július 2. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma és a KAMOT szervezésében Ungváron rendezték meg a IV. Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivált. Az egyhetes találkozó résztvevői megismerkedhettek Kárpátalja nevezetességeivel, felkeresték Kisszelmecet is, ahol élőláncot alkotva fejezték ki tiltakozásukat a lezárt határ ellen. A megnyitót megtisztelte jelenlétével Bársony András, a magyarországi külügyi tárca politikai államtitkára.

Július 1. Az ukrán parlament módosította a parlamenti választási törvényt, amelynek értelmében a parlamenti választások arányos rendszerben, a pártok és választási tömörülések jelöltjeinek választási névsora szerint zajlanak. A törvény október 1-jétől lép hatályba, kivéve a 38. és 39. cikkelyeket, amelyek a választók névsorának összeállítására vonatkoznak és már július 1-jétől érvényesek.

Július 1. A Beregszászi Művelődési Házban megrendezett romakonferencián Beregszászból és a járás más részeiből érkezett küldöttek vettek részt, hogy a roma szervezetek vezetőivel együtt közösen megbeszéljék az őket érintő problémákat, kérdéseket. A konferencián felszólalt Ádám József, a Megyei Roma Szövetség elnöke, aki biztosította a jelenlévőket arról, hogy a Szövetség a jövőben is mindent el fog követni érdekeik védelmében.

Július 4. A KMPSZ szervezésében negyedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia. Első alkalommal az ukrán szakosok számára is szerveztek tanfolyamot. A megnyitón dr. Orosz Ildikó hangsúlyozta: az oktatás színvonalának javítása érdekében szükség van az együttgondolkodásra és a korszerű módszerek megismerésére.

Július 4. Egy magyar katonai emlékpark létesítéséről tartottak tanácskozást a beregszászi katonatemetőben a civil szervezetek és a Beregszászi Polgármesteri Hivatal képviselői. A közel félhektáros, jelenleg elhanyagolt katonatemetőben 89 hősi halott nevét tartalmazó szabványos magyar katonai keresztet állítana fel a magyarországi Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Dr. Holló József vezérőrnagy, az intézmény főigazgatója a helyi magyar szervezetek és a városi tanács támogatását kérte az emlékpark létrehozásához, amelynek avatására a tervek szerint 2006 májusában kerülne sor.

Július 4. Egy kijevi bíróság nyolc képviselőt – köztük Viktor Balogát is – megfosztott parlamenti mandátumától, mivel alkotmányellenes módon a végrehajtó államhatalmi szervekben is vezető tisztséget töltöttek be. Viktor Baloga még ezt megelőzően lemondott parlamenti képviselői mandátumáról.

Július 5-6. Első ízben tartott ülést Kárpátalján a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága. A kárpátaljai tanácskozás színhelye a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint az ungvár-radvánci magyar kollégium, fő témája pedig a kisebbségi körülmények között végzendő tehetséggondozás volt. Berényi Dénes, a bizottság elnöke Arany János emlékéremmel tüntette ki dr. Orosz Ildikót, a beregszászi magyar főiskola elnökét azért a tevékenységéért, amelyet a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatás és tudományos munka lehetőségeinek biztosítása érdekében kifejtett.

Július 6. Együttműködési megállapodást kötött a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE). Az aláírt megállapodás lehetőséget biztosít többek között a két tanintézmény közötti tanár- és diákcserére, a közös tudományos kutatásokra és publikációkra, illetve a tudományos információk cseréjére. A beregszászi főiskola felajánlotta az ungvári egyetemnek, hogy térítésmentesen vállalja az egyetemi felvételi tesztek magyar nyelvre való fordítását.

Július 8. Először rendeztek felvételi vizsgát az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar történelem- és európai integrációs szakán. A 20 államilag finanszírozott helyre 38 diák nyújtotta be felvételi kérvényét.

Július 9. Az UMDSZ szervezésében megemlékezést tartottak a II. Rákóczi Ferenc vezette 1703-1711-es kuruc szabadságharc első csatájának színhelyén, Dolhán. Az eredetileg 1903-ban felállított turulmadaras emlékművet 2003-ban, a dolhai csata 300. évfordulója alkalmából újraavatták.

Július 9-10. A Pro Minoritate Alapítvány tizenharmadik alkalommal rendezte meg Felsőszinevéren a Kárpátaljai Magyar Szabadegyetemet. A társszervező KMKSZ és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség politikusai a KMKSZ-nek az ukrán politikában és a magyar-magyar kapcsolattartásban játszott szerepét, a Fidesz szövetséggé alakulásának hátterét és a nemzetpolitika kérdéseit vitatták meg.

Július 11. Gajdos István módosítási javaslatot nyújtott be a parlamenthez az Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa képviselőinek megválasztásáról szóló törvényhez. A módosítási javaslat arra irányul, hogy a törvény biztosítson lehetőséget az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvükön történő tájékozódásra.

Július 12. Palágykomoróci lakosok aláírásgyűjtést szerveztek Illár József, Palágykomoróc és társközsége, Kisszelmenc polgármesterének visszahívására. Az aláírók elégedetlenek a polgármester eddigi tevékenységével, és beadvánnyal fordultak Anatolij Kolibabához, az Ungvári Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökéhez, amelyben a polgármester tevékenységének kivizsgálását és visszahívását kezdeményezték.

Július 12. A V4 kibővített budapesti találkozóján – Borisz Taraszjukkal, az ukrán diplomácia vezetőjének részvételével – kiemelt helyen szerepelt Ukrajna európai integrációjának kérdése. A július 1-jétől kezdődő egy éves magyar elnökség ideje alatt a V4 komoly figyelmet kíván fordítani arra, hogy az EU szomszédságpolitikájában erősödjön a „keleti lobbi”, elsősorban Ukrajna európai perspektívája. A visegrádi együttműködésben részt vevő négy ország, valamint Ausztria és Szlovénia (V4+2) egyaránt elkötelezett abban, hogy a maga eszközeivel támogassa Ukrajna európai közeledését.

Július 13. Diplomaosztó rendezvényre került sor Visken a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a helyi Zöld Falusi Turizmus Egyesület szervezésében. Összesen 32 hallgató vehette át a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának bizonyítványát.

Július 13. A Viktor Pogorelov ungvári polgármester vezette Ukrajnai Városok Asszociációja megyei civil szervezet tagjai közül tíz városi és három községi polgármester vett részt a megyei állami közigazgatás elnökével rendezett találkozón. Viktor Baloga a megbeszélésen fontosnak mondta egy, a megye vezetőiből és polgármesterekből álló koordinációs tanács létrehozását.

Július 13-14. Borisz Taraszjuk, az ukrán diplomácia vezetője, Budapesten találkozott Somogyi Ferenc külügyminiszterrel, és előadóként részt vett a magyar nagyköveti konferencián. Borisz Taraszjuk magyar kollégájának kiemelte: kormánya mindent megtesz annak érdekében, hogy a készülő ukrán kisebbségi törvénytervezet majdani elfogadásával ne csorbuljanak az Ukrajnában élő kisebbségek jogai.

Július 14. Hivatalosan kihirdették az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar történelem- és európai integrációs szakának első felvételi vizsgaeredményeit.

Július 14. Dr. Petőfi László, a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) gazdasági helyettes államtitkára Benén átadta az IHM támogatásával létrejött és az UMDSZ által üzemeltetett első ukrajnai eMagyar pontot, amelyet a tervek szerint az év végéig még 17 követ Kárpátalján és a hágón túl is. Az átadási ünnepséget Kincs Gábor, az UMDSZ alelnöke, a program ukrajnai lebonyolítója nyitotta meg.

Július 15. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kilencedik tanévzáró és egyben hatodik diplomaosztó ünnepségére került sor a beregszászi református templomban. A különböző képzési formákban 101 diák jutott oklevélhez. Az ünnepség résztvevőit levélben köszöntötte Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság leköszönő elnöke.

Július 16. A Bereg-vidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ) és a Rákóczi Szövetség közös emlékező ünnepséget tartott a Rákóczi szabadságharc évfordulója alkalmából. A rendezvényre Beregszászban, az Esze Tamás-emléktáblánál, valamint II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen emléktáblájánál került sor. A megemlékezés Dolhán, a kuruc-emlékműnél ért véget.

Július 16. Tiszapéterfalván tartotta soros, első kibővített elnökségi ülését az UMDSZ. A tanácskozáson a járási, városi, illetve a hágón túli szervezetek képviselői (utóbbi szervezetek képviselőivel bővült az elnökség) a küldöttgyűlés (május 21.) óta eltelt időszak tapasztalatairól számoltak be. Megállapították, hogy az UMDSZ tagsága tovább növekedett és a helyi szervezetek mindinkább aktivizálódnak.

Július 17. Tiszaújlak határában, a Turul-emlékműnél tizenhatodik alkalommal emlékezett a KMKSZ a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájára. Ünnepi beszédet mondott Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke.

Július 19. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője egynapos látogatást tett Kijevben, és kijelentette, hogy az utóbbi fél esztendő során az Európai Unió és Ukrajna kapcsolatai lényegesen kiszélesedtek és elmélyültek.

Július 25. Az UMDSZ levélben fordult a KMKSZ-hez, helyszínt és időpontot ajánlva a két szervezet közötti tárgyalások megkezdéséhez. A javasolt tárgyalási témák között szerepel az 1944-es elhurcoltak rehabilitációjáról, az Ukrajna territoriális berendezkedéséről és a kisebbségekről szóló törvénytervezet, valamint az ukrajnai magyar internet-rendszer közös kiépítése és a helyhatósági választásokon való együttműködés is.

Július 26. Sziklavári Vilmost nevezték ki Magyarország új ungvári főkonzuljává. A főkonzul nem hivatalos látogatást tett Ungváron, ahol találkozott a megyeszékhely polgármesterével, valamint az UMDSZ, a KMKSZ és a MÉKK vezetőivel.

Július 26. A Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének munkatársai levélben fordultak Viktor Baloga megyei kormányzóhoz, amelyben nem hivatalos forrásra hivatkozva felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy a lapalapítók vélhetően megállapodtak egy új lapfőszerkesztő személyében. Levelükben a lap munkatársai kiállnak Kőszeghy Elemér jelenlegi főszerkesztő mellett, és egyetértenek abban, hogy vezetése alatt a lap szakmai, anyagi és szellemi háttere megerősödött.

Július 28. Megalakult a Szülőföld Alap Tanácsa, amelyben Kárpátalját az UMDSZ alelnöke, Kőszeghy Elemér képviseli.

Július 29. Az UMDSZ, a MÉKK és az ungvári Duhnovics Társaság koszorúzási ünnepséget szervezett a mártírhalált halt egykori kárpátaljai miniszterelnök, magyar parlamenti képviselő Bródy András tiszteletére. Az alkalomból szervezett emlékkonferencián elfogadtak egy határozatot, miszerint kezdeményezik egy emléktábla elhelyezését az Ungvári Hungarológiai Központ, az egykori Bródy-villa falán.

Július 30. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ támogatásával Csetfalván tartja éves összejövetelét a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása. A kárpátaljai polgármesterek immár tízéves múltra visszatekintő vándorfórumának programjában sor kerül Széchenyi István emléktáblájának megkoszorúzására, tájékoztatót tart Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul és több előadás is elhangzik.

Július 30. Ukrán-magyar Jószomszédsági Napok zajlanak Tarpán. A programra a július 28-a és augusztus 7-e között megrendezésre kerülő „Jeles Napok a Beregben” című rendezvénysorozat keretén belül kerül sor, amelynek fővédnöke a Falusi és Agroturizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezete.

Július 30. Nem jelent meg a Kárpáti Igaz Szó — újságírók így fejezték ki tiltakozásukat a lapalapítók július 22-ei határozata ellen, amellyel Erdélyi Gábort nevezték ki a lap új főszerkesztőjének. Az újságírók és a lapalapítók kompromisszumos megállapodása szerint a 30-ai lapszámon a főszerkesztő neve helyett a Szerkesztő Bizottság szerepelt volna. (A következő két szám sem jelent meg hasonló okok miatt.) Augusztus elején a lapnak gyakorlatilag két „verziója” jelent meg párhuzamosan: az interneten a „régi” szerkesztőség által jegyzett újság volt olvasható, míg az Erdélyi-féle kiadás közvetlen terjesztés útján jutott el az érdeklődőkhöz.

Július 30-31. A Tarpán (Magyarország) megrendezett IV. Kuruc Fesztiválon először vettek részt határon túli magyarok is. A rendezvény kárpátaljai szervezője Tarpai József, az Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda igazgatója volt.

Július 31. Negyedik alkalommal rendezték meg a kárpátaljai nemzeti kisebbségek folklórfesztiválját Aknaszlatinán.

Augusztus 1. Kijevből megküldték Kárpátaljára az ukrán kormány rendeletét a Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelőhely építésének azonnali elkezdéséről. A rendelkezés értelmében az átkelő ukrajnai részének szeptember 10-éig el kell készülnie.

Augusztus 2. Az ukrán határőrök átvágták a Kisszelmencet (Ukrajna) és Nagyszelmencet (Szlovákia) elválasztó szögesdrótkerítést és ukrán oldalon elkezdődtek az átkelőhely építésének előkészületei. A határőrök és vámosok szolgálati épületének elkészítésére a kijevi kabinet 600 ezer hrivnyát (mintegy 120 ezer dollárt), az út korszerűsítésére pedig kétmillió hrivnyát utalt ki.

Augusztus 3. Az ukrán külügyminisztérium diplomáciai jegyzéket küldött Szlovákiának az ideiglenes vízummentesség meghosszabbításáról. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiából továbbra sem lenne szükség beutazási engedélyre Ukrajnába.

Augusztus 7. Szoboravatási ünnepségre került sor II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelemmé választásának közelgő 300. évfordulója alkalmából Tiszabökényben. A rendezvény szervezője a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Péterfalvai Polgármesteri Hivatal volt.

Augusztus 7. Rákóczi-szobrot avattak Tiszabökényben a nagyfejedelem megválasztásának 300. évfordulóján. A szobor Frech’ Ottó budapesti szobrász alkotása, amelynek elkészítését a MÉKK, az Illyés Közalapítvány, illetve a helyi lakosok támogatták anyagilag. Az ünnepségen beszédet mondott Dupka György, Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány és az Anyanyelvi Konferencia elnöke, valamint Mecseki Zoltán, az ungvári magyar főkonzulátus vezető konzulja. Az egybegyűlteket köszöntötte Magyar László, a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának elnöke.

Augusztus 10. Beregszászban találkozott a kárpátaljai magyar gazdákkal Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. A tanácskozáson felmerült egy magyar agrár-érdekképviselet megszervezése Kárpátalján. Az eseményen jelen volt Pálfi István európai parlamenti képviselő. A beregszászi tanácskozást követően Jakab István és Pálfi István Ungvárra utazott, ahol találkoztak Kovács Miklóssal, a KMKSZ elnökével és Brenzovics László alelnökkel.

Augusztus 11. A megyei tanács jóváhagyta egy megyei tévé- és rádióhálózat kiépítését és elfogadta annak költségvetési támogatását is.

Augusztus 11-14. Benében, a Borzsa-parton került sor a KMKSZ ISZ szervezésében megrendezett Aréna fesztiválra.

Augusztus 12. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2004-ben indított „Szülőföldön az információs társadalomba” programjának keretében átadták a soron következő eMagyar Pontot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

Augusztus 12. Dupka György, az Együtt című kulturális folyóirat felelős kiadója szerkesztő bizottsági ülést tartott, amelyen tájékoztatta az egybegyűlteket arról, hogy a folyóirat anyagait immár az Országos Széchényi Könyvtár nemzeti elektronikus könyvtára őrzi. A lap szerkesztői úgy döntöttek, hogy a növekvő olvasói igényeknek megfelelően a folyóirat példányszámát a továbbiakban ötszázról hétszázra növelik.

Augusztus 15. Szolyván a helyi római katolikus templom felszentelésének 100 éves évfordulója alkalmából tartott egyházi ünnepségen az ünnepi misét Majnek Antal püspök celebrálta.

Augusztus 15. Magyarországi (NKÖM-) pályázatot nyert a Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum, ismertebb nevén az ungvári skanzen. A falusi házak rekonstrukciója kategóriában elnyert összeget a viski magyar ház felújítására fogja fordítani az intézmény.

Augusztus 15-16. Észak-Komáromban rendezték meg a jubileumi X. Anyanyelvi Konferenciát, amelyen sor került a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság tisztújító közgyűlésére is. A Társaság újból Pomogáts Bélát választotta elnöknek, Komlós Attilát ügyvezető elnöknek, míg a tizenhárom tagú elnökség tagja lett ismét Dupka György, a MÉKK elnöke. Dupka György levelet nyújtott át a rendezvényen részt vevő Csáky Pálnak, Szlovákia miniszterelnök-helyettesének, amelyben a kárpátaljai magyarság nevében üdvözli a Kisszelmenc és Nagyszelmenc között megépülő határátkelő munkálatainak megkezdését, és elismerően szól a szlovákiai magyar politikus ez ügyben eddig kifejtett tevékenységéről.

Augusztus 16. Az ungvári magyar főkonzulátus beregszászi ügyfélszolgálati irodájának vízumforgalma jelentősen megnőtt tavalyhoz képest: míg 2004 júliusában 5.900 „C” típusú vízumot adtak ki, addig 2005 júliusában 7.400-at. A megnövekedett forgalom azzal magyarázható, hogy az útlevélosztályok meggyorsították az úti okmányok kiállítását. A vízumok megnövekedett száma vonatkozik mind a „C”, mind pedig a „D” típusú munkavállalói okmányokra is.

Augusztus 17. Ungváron találkozott Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul és Viktor Baloga, a megyei közigazgatási hivatal vezetője. Sziklavári Vilmos a találkozón hangsúlyozta, hogy az ungvári konzulátus tevékenységének nem csak a vízumok kiadásában kellene kimerülnie, hanem ezzel együtt a két ország közötti diplomáciai viszony ápolására is hangsúlyt kell fektetni. A találkozón szó esett még a Csap-Záhony határátkelő hídjáról, pontosabban egy új – nagyobb áteresztőképességű – hídról. A két fél megegyezett abban, hogy az új hidat a két országnak közösen kellene építenie.

Augusztus 18. Az UMDSZ ifjúsági és sport-szakbizottsága a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének közreműködésével Kárpátaljai Ifjúsági Médiatanfolyamot indított hirdetett 17 és 28 év közötti fiatalok részére. A rendezvény fő támogatója a magyarországi Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium.

Augusztus 19. A BMKSZ és az UMDSZ szervezésében koszorúzással egybekötött megemlékezésre kerül sor Szent István szobránál a beregszászi római katolikus templom udvarán. A Beregszászi Művészeti Iskolában részletek hangzanak el az „István, a király” című rockoperából.

Augusztus 20. A Magyar Államiság Napja alkalmából az UMDSZ és a BMKSZ Beregszászban, a MÉKK Ungváron, a KMKSZ pedig Aknaszlatinán tartott megemlékezést. Sólyom László magyar államfő Magyar Bálint oktatási miniszter előterjesztése alapján az államalapítás évfordulója alkalmából kimagasló szakmai munkája elismeréseként a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést adományozta Vidnyánszky Attilának, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas főrendezőjének.

Augusztus 21. Időközi polgármester-választást tartottak a beregszászi járási Nagyberegen. A település választópolgárainak többsége Orosz Mártára, az UMDSZ helyi alapszervezetének elnökére szavazott.

Augusztus 22. A Kárpáti Igaz Szó munkatársai az ungvári Sajtóklubban tájékoztatót tartottak az utóbbi hetekben a lapot ért támadásokról és a szerkesztőségben kialakult helyzetről. Kőszeghy Elemér, a Kárpáti Igaz szó főszerkesztője peres útra terelte az ügyet.

Augusztus 23. A beregszászi magyar főiskola meghirdette, hogy magyar nyelvtanfolyamot szervez nem magyar anyanyelvű ukrán állampolgárok számára, akik az előzetes felmérések szerint családi okok miatt (vegyes házasság) vagy munkájuk hatékonyságának növelése érdekében (magyar nemzetiségű ügyfelek kiszolgálása) szeretnék elsajátítani a magyar nyelvet.

Augusztus 24. Tóth Mihály elnök vezetéséve a Szolyvai Emlékparkbizottság megtartotta hagyományos nyárvégi szemléjét a Szolyvai Emlékparkban. A park karbantartási munkálatairól Vass István számolt be. Kincs Gábor építész a legfontosabb teendők közé sorolta a siratófalat szegélyező, téglával kirakott körlépcsők felújítását még a tél beállta előtt. A bizottság tagjai a fontosabb tennivalók között említették a márványfeliratos táblák karbantartását is. Többek között döntés született arról, hogy a hagyományos szolyvai koszorúzási ünnepségre és ökumenikus gyászszertartásra november 19-é,n a délelőtti órákban kerülne sor.

Augusztus 26. Magyar-ukrán államfői találkozóra került sor Gdanskban, a lengyel Szolidaritás fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, ahol a két államfő érintette a két országban élő magyar, illetve ukrán nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket is. Juscsenko leszögezte, hogy az ukrajnai kisebbségi törvény tervezett módosítása nem lesz kedvezőtlen hatással egyetlen kisebbségre sem. Sólyom László magyarországi látogatásra hívta meg az ukrán elnököt.

Augusztus 27. Dercenben tartotta soros ülését az UMDSZ elnöksége. A résztvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a nemzeti felelősség öt pontjáról, a határon túli magyar szervezetek vezetőinek közelgő budapesti találkozójáról, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumához. Ezekben az UMDSZ szorgalmazza, hogy fokozottan vegyék figyelembe az ukrajnai, ezen belül a kárpátaljai magyarság sajátságos helyzetéből fakadó elvárásokat. Az UMDSZ üdvözölte a magyar kormánynak azokat a lépéseit, amelyek lehetővé teszik a határon túli magyarok akadálytalan beutazását Magyarországra, illetve az egymással történő kapcsolattartást. Ezeket – többek között a „görög típusú” személyi igazolványok kiadását – fontos lépésnek tekinti, ám az UMDSZ álláspontja szerint a végső cél továbbra is a kettős állampolgárság.

Augusztus 27. – szeptember 4. A 74. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon Budapesten az idén először sor került a határon túli magyar gazdák találkozójára is, amelyen a Kárpátaljai Magyar Agrárvállalkozók Szövetsége, valamint az UMDSZ szervezésében kárpátaljai magyar gazdák is részt vettek.

Augusztus 29. Kibővített kollégiumi ülést tartott a megyei állami közigazgatási hivatal közoktatási és tudományos főosztálya Ungváron. Az ünnepi ülésen jelen voltak a járási és városi közoktatási osztályok vezetői, a pedagógus-szakszervezetek képviselői, a megyei felsőoktatási intézmények vezetői. Herczog György, a közoktatási és tudományos főosztály vezetője beszámolójában elmondta: a megyében 151 elemi, 235 általános, 261 középiskola, valamint 12 gimnázium és 10 líceum működik. A Beregszászi járás pedagógusai augusztus 25-én tartottak tanévnyitó ünnepi gyűlést.

Augusztus 31. A Szülőföld Alap Tanácsának második ülésén egyetértés született arról, hogy a Vajdaság és Kárpátalja kiemelt támogatást kap.

Szeptember 1. Az új tanévben Kárpátalján 183 ezer tanuló, köztük 14.800 első osztályos kezdte meg tanulmányait.

Szeptember 1. Az Európai Unió egyszerűsítette vízumrendszerét az ukrán állampolgárok számára, amiről még júniusban határozott az Európai Tanács luxemburgi ülése.

Szeptember 1. Az UMDSZ elnöksége beregszászi rendkívüli ülésén döntés született arról, hogy a szervezet gyűjtést, segélyakciót indít a Székelyföld árvízkárosultjainak megsegítésére.

Szeptember 3. Több hetes bizonytalanság után újra megjelent a Kőszeghy Elemér főszerkesztővel fémjelzett Kárpáti Igaz Szó. A régi-új lap valójában az első országos bejegyzésű magyar nyelvű lap Ukrajnában. (A lap eddig megyei bejegyzésű volt és a hivatalos bejegyzés a cirill betűs Kарпатi Iгаз Со-ra vonatkozott). „Az igazi” névvel fémjelzett lap előreláthatólag hetente kétszer – kedden és szombaton – jelenik meg.

Szeptember 5. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megbeszélést folytatott tíz határon túli magyar vezetővel, köztük Gajdos István UMDSZ- és Kovács Miklós KMKSZ-elnökkel a kormány öt pontos Nemzeti Felelősség Programjáról. A december népszavazást követő első ilyen jellegű találkozón a kormányfő a meghívott tíz szervezet vezetőjének beszámolt a Nemzeti Felelősség Program öt pontjának eddigi eredményeiről. A kormányfő három pontos javaslatot is tett a határon túli magyarok személyi igazolványának bevezetésére, közjogi státuszuk alkotmányos szabályozására és a határon túli magyarsággal foglalkozó új állandó parlamenti bizottság felállítására.

Szeptember 6. Lamperth Mónika belügyminiszter Debrecenben egy felújított tűzoltó-gépjárművet adományozott a kárpátaljai Dercen községnek. A járművet Tatabánya Város Önkormányzata ajánlotta fel, és annak felújítását – mintegy 2,5 millió forint értékben – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága finanszírozta.

Szeptember 8. Viktor Juscsenko ukrán államfő leváltotta Julija Timosenko kormányfőt. Az ukrán kormány menesztésével együtt az államfő Jurij Jehanurovot, Dnyipropetrovszk megye kormányzóját nevezte ki ügyvezető miniszterelnöknek. Az ukrán államfő Petro Porosenkót, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjét is leváltotta.

Szeptember 8. Az ukrán parlament elfogadta a helyi tanácsok mentelmi jogáról szóló törvényt, amelyet Viktor Juscsenko államfő is aláirt. A törvény értelmében a mentelmi jog kiterjed a megyei, járási és helyi tanácsok képviselőire is. A jogszabály szerint a képviselők csak azt követően vonhatók bűnvádi vagy adminisztratív felelősségre, ha a képviselőtestület megfosztja őket a mentelmi jogtól. Jurij Lucenko ukrán belügyminiszter tiltakozott az ukrán elnök jóváhagyása ellen.

Szeptember 9. Közgyűléssel megalakult a Kárpátaljai Írók, Költők, Művészek Alkotó Közössége (KIKMAK). A közösség célja a nemzettudat ébrentartásának elősegítése az anyaországba áttelepült kárpátaljai írók, költők, képző-, ipar- és előadóművészek között. A közösség a Kárpátaljai Szövetség társszervezeteként működne. A KIKMAK elnökévé Lator László Kossuth-díjas költőt, társelnökévé pedig S. Benedek András írót, költőt kérték fel.

Szeptember 9-11. A Magyarországon élő kárpátaljai magyar származásúakat magába tömörítő Kárpátaljai Szövetség Balatonföldváron tartotta hagyományos találkozóját és éves közgyűlését. A szövetség munkájáról dr. Katona Tamás elnök számolt be. A szövetség anyagi támogatást nyújtott a munkácsi könyvtárnak, az ungvári magyar gimnáziumnak, több esetben juttatott segélyadományokat a kárpátaljaiaknak.

Szeptember 10. Elmaradt a Kisszelmenc és Nagyszelmenc közötti határátkelő eredetileg erre a napra tervezett megnyitása.

Szeptember 10. A II. Rákóczi Ferenc Főiskolán a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom „Merjünk magyarok lenni” című rendezvényén tartott előadást dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagja. Az előadó a kettős állampolgárság és autonómia kérdéseiről beszélt, s példaként említette a Finnországhoz tartozó svéd autonóm területeket.

Szeptember 10-11. Kárpátaljára látogatott a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Gazda Tagozatának elnöke és alelnöke. Faludi Sándor és dr. Zöld Sándor beregvidéki és nagydobronyi gazdákkal találkozott a Terra Dei Alapítvány közreműködésével, és szeptember 17-én részt vett a KMKSZ választmányi ülésén.

Szeptember 12. A KMKSZ ungvári elnökségi ülésén Fodó Sándor-ösztöndíj létrehozásáról döntöttek a kárpátaljai felsőoktatási intézményekben tanuló olyan diákok tevékenységének elismeréséül, akik a szövetség alapító elnöke szellemi örökségének jegyében aktív közösségi szervezőmunkát fejtenek ki a magyarság érdekében.

Szeptember 13. Viktor Juscsenko államfő, Jurij Jehanurov ügyvezető miniszterelnök, Volodimir Litvin házelnök és a parlamenti frakciók vezetői aláírták az „Ukrajna jövőjét biztosító együttműködési és egyesülési megegyezést”. A megállapodás leszögezi, hogy az államhatalom képviselőinek és a politikusoknak elsődleges feladata az ukrán nép érdekvédelme, a társadalom konszolidációja, továbbá Ukrajna nemzetközi tekintélyének növelése kell, hogy legyen. A dokumentum aláírására nem hívták meg a szociáldemokrata és kommunista frakciókat, ezen kívül Julija Timosenko Tömbjétől, az „Egységes Ukrajna” és a „Reformok és Rend” pártok képviselői sem írták alá a megegyezést.

Szeptember 16. Másodízben került sor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma csúcstalálkozójára Budapesten, amelyen az ukrajnai magyarság képviseletében Gajdos István parlamenti képviselő és UMDSZ-elnök, Dupka György alelnök, valamint Brenzovics László, a megyei tanács képviselője, a KMKSZ alelnöke vett részt.

Szeptember 16. A beregszászi református templomban tartotta tanévnyitóját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Dr. Orosz Ildikó elnök a főiskola nevében elbúcsúzott az oktatástól visszavonuló Gulácsy Lajos nyugalmazott református püspöktől, aki a tanintézményt megalakulása óta tevékenyen támogatta. A tanévnyitón jelen voltak a történelmi egyházak, a KMKSZ, a magyar főkonzulátus, valamint a megyei tanács képviselői. Magyarországról a főiskolát támogató valamennyi város, kerület (Esztergom, Budaörs) és felsőfokú tanintézmény (Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola), továbbá a HTMH képviseltette magát. A diákok idén 22 szakra jelentkezhettek.

Szeptember 16. Olga Bizilja, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás első elnökhelyettese az ungvári Szribna Zemlja Feszt című hetilapnak nyilatkozva helytelennek tartotta, hogy a magyar állam oktatási-nevelési támogatásban részesíti a kárpátaljai magyar nyelvű oktatási intézményekben tanuló diákokat. A magas beosztású köztisztviselő szerint a problémát a két ország – azaz Magyarország és Ukrajna – között legfelső szinten kell rendezni.

Szeptember 17. KMKSZ Técsőn tartott választmányi ülésének vendége volt Faludi Sándor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Gazda Tagozatának elnöke. A Kárpáti Igaz Szó ügyéről Brenzovics László alelnök elmondta, hogy Kőszeghy Elemért április 22-én váltották le a lap főszerkesztői tisztségéről és az új főszerkesztő kinevezése sokáig húzódott. A szerkesztőség vagyonát nem vették nyilvántartásba, és hivatalosan nem adták át az új főszerkesztőnek. Az ügyben perek folynak mind a volt, mind az új főszerkesztő keresete nyomán. A választmány megvitatta az UMDSZ-szel kapcsolatos álláspontját és ezek szerint a KMKSZ nem kíván eleget tenni az UMDSZ tárgyalásokra szóló meghívásának.

Szeptember 19. Budapesten került sor a II. Magyarság az Információs Társadalomért Konferenciára, amelyen Kárpátalját az UMDSZ informatikai szakbizottságának vezetője, Makuk János képviselte. Makuk a kárpátaljai eMagyar pontok tapasztalatát ismertette. Elmondta, hogy a vállalkozók körében még nem igazán terjedtek el az informatikai ismeretek.

Szeptember 20. Az ukrán kormány szeptember 8-ai menesztése után a parlament megszavazta az új ukrán kormányt. A parlament (Ukrán Legfelsőbb Tanács) elfogadta Viktor Juscsenko államfő-jelöltjét a kormányfői posztra, így az ország új miniszterelnöke Jurij Jehanurov lett, aki eddig ügyvezető miniszterelnök volt. Az új miniszterelnök megválasztása nem volt zökkenőmentes, az első próbálkozás ugyanis napokkal korábban sikertelennek bizonyult: mindössze 3 szavazat hiányzott. Jurij Jehanurov korábban Dnyipropetrovszk megye kormányzója volt.

Szeptembert 23. Ülésezett a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF). Kincs Gábor elnök beszámolt arról, hogy a magyar civil élet Kárpátalján nagy lehetőségek előtt áll. Hangsúlyozta a magyarországi (főként az Új Kézfogás Közalapítvány) és az Európai Uniós (INTERREG) pályázatok nyújtotta lehetőségek kiaknázásának fontosságát. Az ülésén a KMSZF elnöksége nyilatkozatot fogadott el arról, hogy a kárpátaljai magyarok családi és keresztneve a magyar helyesírás és használat alapján kerüljön be az anyaország által kibocsátott okmányokba, nem pedig az ukrán útlevélben szereplő latin betűs átirat szerint, elferdítve (pl. György = Dyerdy).

Szeptember 23. Nagyszelmenc és Kisszelmenc kérdése is szóba került Borisz Taraszjuk ukrán és Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter találkozóján New York-ban, az ENSZ-közgyűlés keretében. A magyar-ukrán külügyi tárgyalások tárgya egyrészt az ukrán belpolitikai helyzet volt, másrészt pedig Taraszjuk külügyminiszter közölte: Ukrajna kész a határ megnyitására Kisszelmenc és Nagyszelmenc között.

Szeptember 24. Elmaradt az UMDSZ által kezdeményezett vezetői szintű találkozó a KMKSZ-szel.

Szeptember 25. Az UMDSZ, a megyei állami közigazgatás művelődési főosztálya és a Nagydobronyi Polgármesteri Hivatal Nagydobronyban megrendezte a XVI. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivált.

Szeptember 26. Kulin Zoltánt nevezték ki a Kárpátaljai Megyei Állami Rádió- és Televíziótársaság vezérigazgató-helyettesévé. A magyar főszerkesztőség élére egyelőre nem került új irányító, mert Kulin – aki 2004 őszén, Ivan Rizak kormányzósága idején már betöltötte egyszer a vezérigazgató-helyettesi munkakört – egy személyben látja el mindkét tisztséget..

Szeptember 26. Ungváron rendezték meg azt a konferenciát, amelyen a Kárpátalján élő ruszinok azt követelték Ukrajna vezetőitől, hogy ismerjék el őket különálló nemzetiségként. A „Karpatszka Rusz – szellemiség és kultúra” konferencia főszervezője Dmitrij Szidor apát volt. A ruszinokat már 15 éve nem ismerik el különálló nemzetiségként. A konferencia munkájában közel 50 tudós, politológus, jogász, valamint az Ukrán Pravoszláv Egyház képviselői vettek részt Ukrajnából, Oroszországból, Csehországból, Lengyelországból és Szlovákiából.

Szeptember 27. Dr. Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója az ungvári magyar főkonzulátussal együttműködve megkoszorúzta az ungvári magyar katonai temetőben elhelyezett emlékművet.

Szeptember 27. Az ukrán kormányfő kinevezte Viktor Baloga kárpátaljai kormányzót a Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának élére.

Szeptember 28. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem képviseletében munkatársakból és egyetemi hallgatókból álló küldöttség érkezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára. A két intézmény képviselői együttműködési szerződést írtak alá.

Szeptember 29. A Magyar Emlékekért a Világban Egyesület közel 600 képet tartalmazó, 55 tablóból álló kiállítást rendezett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a II. Rákóczi Ferenc fejedelemhez és az általa vezetett szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyekről.

Szeptember 30. Magosligeti dr. Hagara Viktor, a nagyszőlősi kerület egykori országgyűlési képviselője, az Interparlamentáris Unió magyar alapító tagja, Bereg vármegye főispánja emlékére emléktáblát avatott fel Beregszászon az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja valamint az Ukrán Nemzeti Csoport. Az ünnepséget megelőzően a két delegáció találkozott a járási vezetőkkel, és a két tagozat is megtartotta ülését. Az ünnepséget követően a magyar parlamenti képviselők találkoztak Kárpátalja megye kormányzójának helyettesével, továbbá megbeszélést folytattak az UMDSZ és a KMKSZ képviselőivel.

Október 1. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen ünnepélyes keretek között felavatták a Magyar Történelem- és Európai Integrációs Tanszéket. Az Ungvári Nemzeti Egyetem idén októberben ünnepelte megalapításának 60. évfordulóját. A Kárpát-medencében egyedülálló magyar-tanszék alapítását 2003-ban a Magyar-Ukrán Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság XII. ülésén irányozták elő. A magyar történelem- és európai integrációs tanszék irányítója Vidnyánszky István, a Kijevi Történelemtudományi Intézet külkapcsolatok osztályának vezetője lett.

Október 1. „Nemzetiségi politika Ukrajnában a választások előtt” címmel Kijevben kerekasztal-beszélgetésre került sor az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségi Szervezetek Egyesületének szervezésében. A rendezvényre az ukrajnai politikai pártok képviselői, ismert ukrán politológusok, valamint a nemzetiségi szervezetek vezetői kaptak meghívást. A beszélgetésen elhangzott, hogy amennyiben a kisebbségek meghatározó politikai tényezőként kívánnak részt venni a jövő évi ukrán választásokon, a hatályos ukrán törvények alapján vagy saját pártot kell alapítaniuk, vagy valamelyik politikai tömörülés védőernyője alá kell állniuk. A beszélgetésen követendő példaként említették az UMDSZ által bejegyzett magyar pártot.

Október 1. A HTMH közreműködésével szélessávú internet-bázist avattak a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban. Az ünnepségen jelen volt Szabó Vilmos politikai államtitkár, Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul, dr. Zilahi László, a magyarországi oktatási tárca főosztályvezetője, Gajdos István, az UMDSZ elnöke, Kocsis Mária, a KAMOT Jótékonysági Alapítvány elnöke és Medvigy István, a Kárpátaljai Oktatásért Alapítvány elnöke.

Október 2. Ungváron találkozott a KMKSZ vezetőivel Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A találkozón megvitatták a kárpátaljai magyarság helyzetét. Napirendre kerültek Avarkeszi Dezső kormánymegbízott alkotmánymódosító javaslatai, Magyarország támogatáspolitikája. A résztvevők kitértek az anyaországgal való kapcsolattartás nehézségeire, különös tekintettel a bevezetendő schengeni rendszerre.

Október 2. A helyi községi tanács és a KMKSZ Salánki Alapszervezetének közös rendezésében Mikes Kelemen-szobrot avattak Salánkon, a helyi emlékparkban. A salánki emlékparkot 2003-ban hozták létre, ahol még abban az évben II. Rákóczi Ferencnek, 2004-ben pedig Szent Istvánnak állítottak emlékművet.

Október 3. Megalakulásának hatvanadik évfordulóját ünnepelte a kárpátaljai megyei könyvtár, amely „A kultúra megőrzésére” elnevezésű program keretén belül húszezer hrivnyát kapott a megyei vezetéstől időszaki kiadványok előfizetésére és könyvvásárlásra. Az évforduló alkalmából a megyei állami közigazgatás oklevelét vehette át Horváthné Somogyi Ilona, a magyar és idegen nyelvű osztály vezetője.

Október 3. Megkezdődött az oktatási-nevelési támogatások kifizetése Kárpátalján.

Október 4. Viktor Juscsenko államfő egy televíziós interjúban bejelentette, Ukrajnának reális esélye van arra, hogy 2005 decemberében csatlakozzon a Világkereskedelmi Szervezethez (WTO). Juscsenko az interjúban elmondta, hogy a WTO-hoz való csatlakozáshoz szükséges törvénytervezetek 60 %-át már elfogadta a Legfelsőbb Tanács.

Október 4. A rendkívüli helyzetek minisztériumának munkatársai elszállították a Kárpátalja több pontján felhalmozott, Magyarországról behozott „Premix” nevű veszélyes hulladék első 30 tonnáját. A veszélyes anyagot vasúton szállították Ivano-Frankivszk és Szumi megyékbe, ahol átalakították és megsemmisítették azt.

Október 5. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén határozatot fogadtak el, amely szerint a 2006. március 26-ai választások „megmutatják majd, vajon Ukrajna ténylegesen elkötelezte-e magát, méghozzá visszafordíthatatlan módon egy olyan folyamat mellett, amely az országot a jogállamiság által irányított európai állammá változtatja”. A parlamenti közgyűlés tagjai annak a véleményüknek adtak hangot,hogy a júliusban elfogadott ukrán választójogi törvény bizonyos esetekben akár bírói ítélet nélkül is lehetővé teszi a média munkájának felfüggesztését, ami visszaélések forrása lehet.

Október 5-6. Lehoczky Tivadar, a kárpátaljai régészet egyik fő alapítója születésének 175. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát szervezett a KMKSZ és a megyei Honismereti Múzeum Ungváron.

Október 6. A KMKSZ nyilatkozatott adott ki a magyar kormány határon túli ügyekre vonatkozó legutóbbi kezdeményezéseiről. A nyilatkozat szerint a KMKSZ támogatja azokat a törekvéseket, amelyek azt célozzák, hogy a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos kérdések az azokat megillető súllyal szerepeljenek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló törvényben. Az ukrajnai magyar szervezetek közül egyébként elsőként az UMDSZ fogalmazta meg véleményét a magyar kormány ajánlásairól. Az UMDSZ ezek szerint támogatja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmánya külön fejezetben foglalkozzon a határon túli magyarság jogállásának kérdéseivel, továbbá támogatja a nemzeti vízum és a határon túli magyarok személyi igazolványának bevezetését is. Mindkét szervezet továbbra is a kettős állampolgárság intézményét tartja a legcélravezetőbbnek.

Október 6. Az 1948-49-es magyar forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékeztek Kárpátalján. A MÉKK Ungváron, a BMKSZ Beregszászon, a KMKSZ pedig Nagyszőlősön tartotta rendezvényét.

Október 7. Viktor Juscsenko államfő Oleg Havasit bízta meg Kárpátalja kormányzói tisztségével. Havasi korábban a megyei közigazgatási hivatal helyettes vezetője volt, Viktor Baloga korábbi kormányzó miniszterré való kinevezése után pedig ügyvezető kormányzóként tevékenykedett.

Október 7. A Beregszászi Járási Tanács ülésén az oktatási, kulturális, sport- és ifjúsági állandó bizottság magyar tagjai beadvánnyal fordultak az oktatási és tudományos miniszterhez, a megye kormányzójához, illetve a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökéhez, amelyben nyugtalanságuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy egyes médiumok ki szeretnék élezni a nemzetiségek közötti kapcsolatokat Kárpátalján. Nemrégiben ugyanis Olga Bizilja, a járási állami közigazgatási hivatal első elnökhelyettese a Feszt című lapnak adott interjújában kifogásokat emelt az oktatási-nevelési támogatásokkal kapcsolatban. A beadványban szó esik arról, hogy az oktatási-nevelési támogatás folyósításához az ukrán fél hivatalosan is hozzájárult, amikor Hennagyij Moszkal, a nemzetiségi és migrációs állami bizottság vezetője 2003. szeptember 26-án aláírta az Ukrán-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság 12. ülésének jegyzőkönyvét.

Október 7. A madárinfluenza miatt éjféltől szigorított és tételes vámvizsgálatot vezettek be az ukrán-magyar és a román-magyar határszakaszon.

Október 8. A Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma Marosvásárhelyen megrendezett tanácskozásán az ukrajnai magyarság képviseletében a KMKSZ teljes jogú tagként, míg az UMDSZ konzultációs jogú tagként vett részt. A HTMSZF tagjai szavaztak az UMDSZ teljes jogú tagfelvételéről, de azt a KMKSZ megvétózta. Az UMDSZ megdöbbentőnek és felháborítónak tartotta a KMKSZ magatartását. A HTMSZF két határozatát és a zárónyilatkozatot így csak a KMKSZ írhatta alá.

Október 9. A KMKSZ helyi alapszervezetének szervezésében Visken a római katolikus templom mellett felavatták a koncepciós perek áldozatainak emlékművét.

Október 10. Viktor Janukovics egykori kormányfő, a Régiók Pártjának elnöke bejelentette, hogy a 2006-os parlamenti választások után kezdeményezni fogja Ukrajna föderatív állammá való átalakítását. Korábban a pártelnök már jelezte, hogy a szövetségi államforma kérdése mindenképpen a párt választási kampányának része lesz.

Október 13. Alapítványi segítséggel négy helyreállított magyar katonai temető felszentelésére került sor Ukrajnában. Nadworna, Tatarív, Vorokta, illetve Koszív-Horod sírkertjeiben az I. és II. világháború áldozatai nyugszanak (711 katona). Hasonló módon 2004 őszén is felszenteltek négy magyar katonai temetőt, köztük a központi ungvárit. A rendbe tett temetőkben lerótta kegyeletét a Magyar Honvédség küldöttsége, amelyet Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Múzeum és Könyvtár főigazgatója vezetett.

Október 13-14. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közös szervezésében az „EU házhoz jön” címmel kétnapos rendezvénysorozat zajlott Nagydobronyban és Ungváron a Szülőföld Program témakörében.

Október 14. A Beregszászi Római Katolikus Egyházközség vezetőinek ingatlanügyi kérdésekkel foglalkozó sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy az egyházközség évtizedekkel ezelőtt számos ingatlannal rendelkezett, ám 1946 után ezeket egytől egyig államosították. Ukrajna függetlenné válását követően ugyan visszaigényelték ingatlanjaikat, de a mai napig csupán egyet tudtak használatba venni, 2001-ben.

Október 16. Ünnepi megemlékezést tartottak a tiszacsomai honfoglalási emlékparkban.

Október 17. A KMKSZ elnökségi ülésének határozata szerint az elnökség levélben fordul dr. Szabó Bélához, a HTMH megbízott elnökéhez, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a családtámogatás kifizetését végző UMDSZ a támogatás átadását kampánycélokra használja fel, továbbá a KMKSZ levélben tiltakozott Kiss Elemér miniszternél amiatt, hogy a Szülőföld Alap felhasználására megállapított prioritások hátrányosan érintik a határon túli magyar felsőoktatási intézményeket. Az elnökség döntött arról is, hogy az alapszervezeti elnökök konferenciájára november 26-27-én Ungváron kerül sor.

Október 18. Az Ungvári Nemzeti Egyetem fennállásának 60. évfordulója alkalmából Mikola Vehes rektor 21 oktatónak díszdoktori címet nyújtott át. A kitüntetettek sorában volt Lizanec Péter, a magyar filológiai tanszék vezetője is.

Október 19. A Kijevi Magyar Napok keretében megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom 49. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat – amelynek főszervezője a kijevi magyar nagykövetség és az UMDSZ volt – keretében fogadást adott a kijevi magyar nagykövetség. A résztvevők megkoszorúzták a kijevi Magyar Dombon lévő millecentenáriumi emlékjelet, majd az értéktőzsde épületén elhelyezett Liszt Ferenc-emléktáblát.

Október 19-20. „Ismeretlen szomszédunk: Ukrajna” címmel kétnapos konferenciára került sor Budapesten, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának tanácstermében. Az egyetem vendégül látta a kijevi Sevcsenko Egyetem oktatóit. A konferencia résztvevői kifejezték abbéli reményüket, hogy a két egyetem kapcsolata elősegíti a magyar és az ukrán felsőoktatási intézmények mind szélesebb körű együttműködését, a két szomszédos ország népeinek közeledését, Ukrajna európai integrációját.

Október 20. Közösen méltatta az 1956-os forradalom 49. évfordulóját a MÉKK és az Ungvári Művészeti Iskola.

Október 20. Az UMDSZ szervezésében megkoszorúzták a mártírhalált halt Gecse Endre református tiszteletes sírját a gálocsi temetőben.

Október 21-22. A Lembergi Magyar Kulturális Napok rendezvényein megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom 49. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat részeként megnyílt Ilku Marion József (a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség első, azóta elhunyt elnöke) és Ilku Zoltán festőművészek kiállítása, amelynek a magyar-lengyel barátság jegyében a Lembergi Lengyel Kulturális Szövetség galériája adott otthont.

Október 22. A Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának Beregszászon megtartott X. közgyűlésén Kincs Gábor, a KMSZF elnöke HTMH-oklevelet és UMDSZ elismerő oklevelet kapott.

Október 23. Az 1956-os forradalomra emlékező nagygyűlést tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, amely a kárpátaljai ’56-os megemlékezések központi ünnepsége volt. A KMKSZ által szervezett rendezvény vendége volt Pozsgay Imre, egykori államminiszter, egyetemi tanár. Szintén október 23-án Péterfalván is megemlékeztek az 56-os eseményekről, ahol a Móricz Zsigmond Kulturális Szövetség tagjai Kiss Ferenc emléktábláját koszorúzták meg.

Október 24. Megtartotta alakuló és egyben szakmai tanácskozással egybekötött ülését a Szülőföld Alap kilenctagú oktatási, művelődésügyi kollégiuma. A tanácskozás kárpátaljai képviselője Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke volt.

Október 24. A Tiszacsoma határában feltárt honfoglalás kori temető helyén kialakított emlékparkban honfoglalási emlékünnepséget tartottak a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének szervezésében. Bakancsos László, a szervezet elnöke az ünnepségen javasolta, hogy a magyar országgyűlés alkosson törvényt a honfoglalás dátumának határon inneni és túli hivatalos megünnepléséről.

Október 25. A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög-Katolikus Líceum megkapta az ukrán állami engedélyt az államilag elismert érettségi bizonyítványok kiállítására. A négy éve működő tanintézmény jövőre érettségiző diákjai lesznek az elsők, akik államilag elismert érettségi bizonyítványt kapnak.

Október 25. Oleg Havasi kárpátaljai kormányzó aláírta azt a rendelkezést, amely szerint a szólásszabadság garantálása, az állami kontroll és befolyás megszüntetése érdekében a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal kiválik a Kárpáti Igaz Szó lapalapítói közül. Jogait és kötelezettségeit, valamint az alaptőke rá eső 38 %-át a Megyei Tanács melletti másik lapalapítóra, a KMKSZ-re ruházza át. A Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének kollektívája felháborodással fogadta a döntést.

Október 26. Kocsis Mária, a KAMOT Jótékonysági Alapítvány elnöke elmondta, hogy a legfrissebb adatok szerint 4.998 kárpátaljai pályázóhoz juttatta el a KAMOT az oktatási-nevelési támogatásokat.

Október 27. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola könyvtárának avatóünnepségén a könyvtár Apáczai Csere János nevét vette fel. A könyvtár termei Nógrád, Pest, Vas megye illetve Szeghalom nevét viselik. Az ünnepségen dr. Soós Kálmán rektor reményét fejezte ki, hogy a főiskola könyvtára hamarosan a kárpátaljai magyarság leggazdagabb, legjobban felszerelt könyvtárává válik.

Október 27. Az UMDSZ elnökségi ülése kifogásolta határon túli magyaroknak szánt támogatásoknak a 2006-os magyar költségvetésben tervezett csökkentését, sürgette a Szülőföld Alap támogatásainak célba érését, továbbá követelte a kárpátaljai megyei állami közigazgatás azon döntésének visszavonását, amellyel a KMKSZ-nek adta át a Kárpáti Igaz Szó lapban eddig meglévő lapalapítói részesedését.

Október 27. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke részt vett a Fidesz Komáromi Szervezetének lakossági fórumán, amelynek meghívott előadója volt többek között Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a szlovák parlament alelnöke, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

Október 27-30. Kárpátalján megrendezték a VII. Nemzetközi Televíziós és Rádiós Fesztivált, amelynek idén a szolyvai járási Szolocsin adott otthont. A programban több mint 30 pályamű szerepelt, köztük Kulin Zoltán (az Ungvári Rádió és Televízió elnökhelyettese, egyben a magyar nyelvű adások szerkesztőségének főszerkesztője) rendezésében egy dokumentumfilm, amely a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház hétköznapjait mutatja be. A produkció operatőre Vass Tamás volt, aki a fesztiválon különdíjban részesült.

Október 28. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke részt vett a Fehérvári Polgári Védegylet által szervezett „A Kárpát-medencei magyarság jelene és jövője” című konferencián Székesfehérvárott.

November 2. Megtartotta első sajtótájékoztatóját Oleg Havasi, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nemrégiben kinevezett elnöke, aki vázolta a megye vezetése előtt álló fontosabb feladatokat: az árvízvédelmi munkálatok folytatását, a turizmus, ezen belül az idegenforgalmi-gyógyüdültetési ágazat fejlesztését, az új munkahelyek létrehozását és a befektetői légkör javítását. A kormányzó elmondta, hogy egyelőre nem lesznek személycserék a megye és a járások élén.

November 4. Ülésezett Kárpátalja megyei tanácsa, amelyen a képviselőtestület köszöntötte Oleg Havasit, a Megyei Állami Közigazgatási Hivatal új elnökét. Mikola Andrusz megyei tanácsi elnök ismertette a frissen kinevezett közigazgatási vezetők neveit. Elhangzott, hogy a nemzeti kisebbségi és vallásügyi főosztályt a jövőben Jevcsák Judit vezeti. Jevhen Zsupan képviselő tájékoztatta a testületet, hogy a napokban Munkácson megalakult a Kárpátaljai Ruszinok Népi Tanácsa. Nem került napirendre, így a testület nem tárgyalta lapalapítói részesedésének felmondását a Kárpáti Igaz Szó című megyei lapban. A megyei tanács így továbbra is lapalapító maradt a KMKSZ mellett. A képviselők ugyanakkor visszavonták azt a 2003-ban kelt határozatot, amelyben Kőszeghy Elemért nevezték ki a lap főszerkesztőjévé.

November 8. A HTMH-ban megtartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Regionális és Önkormányzati Együttműködési Kollégiuma, amelyen Dupka György, az UMDSZ alelnöke tanácskozási joggal vett részt.

November 9. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium „A Magyar Informatikáért” Szakmai Éremmel tüntette ki Pallay Ferencet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Informatikai Központjának vezetőjét. A kitüntetéssel a főiskola tanárának kimagasló színvonalú szakmai tevékenységét ismerte el az informatikai miniszter.

November 12. Az UMDSZ szervezésében Ungváron került sor arra a konferenciára, amelyen az 1944-46-ban nemzetiségük miatt elhurcoltak rehabilitációjáról volt szó. A rendezvényen Gajdos István UMDSZ-elnök ismertette az ezzel kapcsolatban kifejtett képviselői tevékenységét. Gajdos elmondta, hogy először módosító indítványt nyújtott be a politikai repressziók áldozatainak rehabilitálásáról szóló törvényhez, amelyet a Legfelsőbb Tanács nem támogatott, majd törvénytervezetet is előterjesztett, amely mind erkölcsi, mind anyagi kárpótlást irányoz elő az érintetteknek. A fórum résztvevői felhívással fordultak Viktor Juscsenko államfőhöz, Volodimir Litvin parlamenti elnökhöz, illetve Jurij Jehanurov miniszterelnökhöz, amelyben szorgalmazzák: járjanak el annak érdekében, hogy a törvényhozás mihamarabb fogadja el a törvényjavaslatot. A magyar kisebbség képviselőin kívül a német és a ruszin kisebbség megyei szervezetei is képviseltették magukat, illetve támogatták Gajdos István képviselői kezdeményezését.

November 12. Beregszászon megtartotta XIII. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Pedagógus-szövetség (KMPSZ). Orosz Ildikó elnöki beszámolójában többek között arra szólította fel a pedagógusokat, hogy a közelgő választási kampányra való tekintettel válasszák külön az intézmények szakmai tevékenységét és a kampányrendezvényeket. A szövetség elnöke csalódottságának adott hangot a Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Médiakollégiumának pályázatai kapcsán, nehezményezve azt, hogy az ukrajnai kiírás – ellentétben a többi régióval – nem ad pályázati lehetőséget a magyar felsőoktatási intézményeknek.

November 12. Csapon rendezték meg a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Társaságának 10. jubileumi nemzetközi konferenciáját.

November 12-13. Az Ungvári Központi Információs Iroda munkatársaival és a hálózat képviselőivel tartott eszmecserét Sipos László, a magyarországi oktatási tárca főosztályvezetője. Október 7-én az OM forráshiányra utalva felfüggesztette a szakkönyvvásárlási támogatást. A főosztályvezető ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az iroda munkatársait, hogy 2006 januárjától újra igénybe lehet venni az elmaradt, 2004-2005-ös és 2005-2006-os tanévre szóló szakkönyv-vásárlási kedvezményt.

November 15. „Határ menti szakmai kapcsolatok bővítése – Területfejlesztők Napja” címmel konferencia zajlott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat és az Ukrán-Magyar Területfejlesztési Iroda szervezésében Záhonyban.

November 15. A magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, az UMDSZ Országos Gazdasági Szakbizottsága és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ (KVK) közös szervezésében másodszor indult vendéglátói, falusi turizmus tanfolyam Kárpátalján, ezúttal a beregszászi járási Csetfalván.

November 18. Beregdédán a sztálinizmus, a „malenkij robot” áldozataira emlékeztek.

November 19. A sztálini elhurcolások 61. évfordulójának alkalmából az UMDSZ és a Szolyvai Emlékparkbizottság szervezésében a Szolyvai Emlékparkban került sor a központi megemlékezése.

November 19-20. Koszorúzással egybekötött megemlékezés keretében tisztelegtek a sztálinizmus áldozatai, valamint a II. világháborúban elhunyt honvédek emléke előtt.

November 20. A „narancsos forradalom” első évfordulójára emlékeznek Ukrajnában.

November 22. Bejelentette lemondását Roman Bezszmertnij, a miniszterelnök regionális politikáért felelős helyettese. Döntését azzal indokolta, hogy az elkövetkezendőkben a Mi Ukrajnánk Népszövetség választási kampányát fogja irányítani.

November 26. Ukrajna országos gyásznapján a terror és az ukrajnai éhínség áldozataira emlékeztek, az UMDSZ kopjafákat állíttatott Ungváron és Beregszászon a sztálinizmus magyar áldozatainak emlékére.

November 26-27. A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek konferenciája Ungváron.

November 30. Az ukrán kormány határozatot fogadott el a Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelő megnyitásáról. Ezzel kapcsolatban Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes – aki egy, a demokráciáról szóló nemzetközi konferencián vett részt Ukrajnában – úgy fogalmazott, hogy jó lenne, ha a lakosok már karácsonykor használhatnák a határátkelőt.

December 1. Leváltották Csizmár Bélát, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnökét, mert „képtelen volt megbirkózni a Bereg-vidék problémáival”. A Kárpátaljai Megyei Tanács a Szolyvai járás éléről Jevhen Udvarhelyit is leváltotta.

December 1. Sziklavári Vilmos ungvári magyar főkonzul tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy 2005. január 1-je és december 1-je között összesen 147,9 ezer „C” típusú és 4,8 ezer „D” típusú vízumot állítottak ki az ungvári és beregszászi konzuli irodákon.

December 2. Szabó Dezső, a 60 éve elhunyt író tiszteletére emlék-ülést rendeztek az ungvári Hungarológiai Központban. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság elnöke. Dupka György, az emlékülés társrendezőjének, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke elmondta: összeállították Szabó Dezső Ungváron töltött éveinek kronológiáját.

December 3. Szegeden, a népszavazás egyéves évfordulója alkalmából rendezett konferencián Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke kifejtette: „A kettős állampolgárságról tartott tavaly december 5-ei népszavazáson a határon túli magyarság volt az apropó, de valójában nem róluk szólt a referendum, hanem a magyarországi magyarság vizsgázott nemzettudatból, szolidaritásból”.

December 3. A técsői görög-katolikus templomban immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a II. Rákóczi Ferenc Szavalóversenyt, amely az idén a József Attila centenárium jegyében zajlott.

December 4. A beregszászi református templomban lelkészszentelésre került sor. Az egyháztörténelemben még nem volt rá példa, hogy tizenegy lelkipásztort szenteltek volna fel egyszerre.

December 5. Az Ungvári Városi Bíróság ítélete törvénytelennek mondta ki Kőszeghy Elemér leváltását és július 20-ai dátummal visszamenőleg visszahelyezte őt a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztői beosztásába.

December 5. A KMKSZ közbenjárására a megyei költségvetés 150 ezer hrivnyát utalt ki a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház rekonstrukciójára.

December 6. Az EU-Ukrajna csúcstalálkozón Kijevben Tony Blair brit kormányfő, az Európai Unió soros elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió megadja Ukrajnának a piacgazdasági státuszt és erről már döntés is született. A csúcstalálkozó résztvevői elmondták, hogy támogatják Ukrajna mielőbbi csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), Ukrajna pedig a maga részéről kijelentette, hogy stratégiai céljának még mindig a teljes körű európai uniós integrációt tekinti.

December 7. Nyolc kárpátaljai, köztük Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke is felkerült a Mi Ukrajnánk Népszövetség választási listájára. Kovács Miklóst a Mi Ukrajnánk Népszövetség II. kongresszusán a 247. helyre sorolták be, de erről előzetesen nem egyeztettek az érintettel. A KMKSZ elnöke nem fogadta el a felkérést.

December 13. Kisebbségekért díj-átadásra került sor a Parlamentben a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök jelenlétében. Kárpátalja kitüntetettje volt Illár József, Kisszelmenc és Palágykomoróc polgármestere, aki Tóth Lajossal (a szlovákiai ikertelepülés Nagyszelmenc polgármestere) együtt vehette át az 500.000 forintos díjjal együtt járó állami kitüntetést.

December 13. A Kijevi Magyarok Egyesülete és az UMDSZ Kijevben megrendezte a „Magyar Domb” ünnepséget. Az ünnepség keretein belül megkoszorúzták a magyar honfoglalásra emlékeztető, 1997-ben avatott emlékjelet.

December 10. A Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Csetfalvai Községi Tanács szervezésében, az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával szakmai tanácskozást tartottak Csetfalván a falusi vendéglátó turizmusról és a népi, kézműves hagyományok helyzetéről.

December 11. Ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg a Szolyvai Református Egyházközség megalakulásának tizedik évfordulójáról. Horkay László, a szolyvai gyülekezet lelkipásztora, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét, majd felolvasta Szabó Vilmosnak, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának üdvözlő levelét. Jelen volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke és Reőthy János, Szolyva polgármestere.

December 13. A kárpátaljai sajtóban megjelent az információ, amely szerint az Ukrán Szocialista Párt választási listáján a várt 40-50. hely helyett csak a 80. helyet ajánlotta fel az UMDSZ-nek. Az UMDSZ – amely Tóth Mihályt kívánta volna ukrán parlamenti képviselő-jelöltként indítani a szocialista párt (SZPU) választási listáján – nem fogadta el ezt az ajánlatot.

December 14. A Kárpátaljai Ruszinok Kongresszusán Munkácson megalakult a Kárpátaljai Ruszin Néptanács. A Néptanács a ruszinok kisebbségként való elismertetését tűzte ki legfőbb céljául, s a kisebbségek nemzetközi jog által deklarált önrendelkezési jogát tekinti elsőrendű hivatkozási alapnak. A Néptanács elnökévé Jevhen Zsupant választották.

December 14. Oleg Havasi, a megyei állami közigazgatási hivatal elnöke Vaszil Sepát kinevezte a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal új, megbízott elnökének.

December 15. „Trianontól a kettős állampolgárságig” címmel tartott előadást a Rákóczi Főiskolán Csurka István.

December 17. Aknaszlatinán és Szolyván átadták a Hármashalom Alapítvány által kárpátaljai szórványban magyar nyelven tanító fiataloknak meghirdetett pályázati ösztöndíjakat. A pályázat elbírálása során előnyben részesítették a Beregszásztól legtávolabbi, alacsony magyar népességgel rendelkező településeken tanító, fiatal pedagógusokat. 52 pályázót választottak ki, akik egyenként 40 ezer forintos támogatásban részesülnek. Ebből az első részletének – 20 ezer forint – átadására került most sor, a második rész átadása április folyamán történhet meg.

December 20. Az Euro-Kapocs Közalapítvány nyíregyházi kuratóriumi ülésén úgy döntött, hogy mintegy 40 millió forinttal támogatja a magyar-ukrán határ menti kétoldalú együttműködés további erősítését.

December 22. Lezárult az oktatási-nevelési támogatások ukrajnai kifizetése.

December 23. Megnyílt a gyalogos határátkelő Kisszelmenc és Nagyszelmenc között.

December 30. A Központi Választási Bizottsághoz 53 párt és tömörülés nyújtotta be a képviselők bejegyzéséhez szükséges okmányokat, azaz ennyien jelezték részvételi szándékukat a márciusi parlamenti választásokon.