Kárpátalja - Ungvár

Információk, érdekességek, hírek Kárpátaljáról és Ungvár városáról. Magyarok Kárpátalján. Objektív tények - szubjektív gondolatok

Kárpátalja

Kárpátalja: rövid leírás, információk

Hol van Kárpátalja? Mekkora a kárpátaljai magyarok száma? Hány kilométer távolság és hány óra eltérés van Ungvár és Budapest között? A vidék városai, hegyei, folyói, várai, nevezetességei

Kárpátalja fekvése – földrajzi adatok

Hivatalos ukrán megnevezés: Закарпатська область, azaz Zakarpatszka oblaszty, ami magyarul Kárpátontúli terület (megye). Rövidebb néven: Zakarpattye = Kárpátontúl. A magyar sajtóban a rendszerváltás előtt a Kárpát-Ukrajna megnevezés volt elterjedt. 

hol van karpátalja: fekvése

Kárpátalja elhelyezkedése, fekvése, szomszédai

A Kárpátalja néven ma ismert földrajzi terület és közigazgatási egység a jelenlegi Ukrajna legkisebb megyéje az ország dél-nyugati csücskében. Határos Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy csekély részen Lengyelországgal, észak-keletről Ukrajna más megyéivel szomszédos.

Kárpátalja területe 12 777 km2. Ennek mintegy a négyötöde hegyvidéki, egyötöde pedig alföldi (ez az úgynevezett beregi és ugocsai Tiszahát). Az itteni, azaz észak-keleti Kárpátok nagyobb hegyvonulatai a következők: a Beszkidek és a Gorgánok a voltaképpeni földrajzi határon és a vízválasztón húzódnak, a megye középső és keleti részét pedig a Poloninák és a Vihorlát-Gutini hegylánc foglalja el. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi havasok. Kárpátalja – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb földrajzi pontja a Hoverla hegycsúcs: tengerszint feletti magassága 2061 méter. A vidék legnagyobb folyója a Tisza (Kárpátalja egésze ennek vízgyűjtő területét alkotja), továbbá említésre érdemesek a Tisza jobb parti folyói, úgy mint a Tarac, a Talabor, a Nagyág, a Borzsa, a Latorca és az Ung. Legnagyobb tava a ma már természetvédelmi övezetben fekvő Szinevéri-tó.

Népesség, közigazgatás. Magyarok Kárpátalján

Kárpátalja teljes népessége a legutóbbi, 2001-es népszámlálási adatok szerint kerekítve 1 millió 250 ezer fő volt, a magyarok száma ekkor kb. 150 ezer fő volt, ami az összlakosság 12 %-át tette ki. Tíz év alatt, 2011-re a magyarság lélekszáma becslések szerint 140 ezerre csökkent, az ukrajnai háborús viszonyok az elmúlt években pedig ezt a számot tovább apasztották.

Kárpátalja megyeszékhelye, közigazgatási központja: Ungvár. Nagyobb városok: Munkács, Beregszász, Csap, Huszt. A kárpátaljai magyarság Beregszászt tekinti központjának, amely 15 évvel ezelőtt még magyar többséggel rendelkezett. Az utcán magyar szót ma már leginkább csak ebben a városban lehet hallani, a többi alföldi város elvesztette magyar többségét. Mintegy 100 községnek van jelentős magyar lakossága, ezek bő felében a magyarok többséget alkotnak.

Közigazgatásában Kárpátalja 13 járásra (kerületre) oszlik, 11 városa (közülük 5 területi besorolású város, a többi a járásokhoz tartozik) és 19 „városi jellegű települése” (magyar szóhasználattal: nagyközsége) van. Az 579 község nagy része a 307 községi tanácshoz (önkormányzathoz) tartozik, néhányat azonban a városok vagy a városi jellegű települések tanácsai alá rendeltek közigazgatásilag. – Járások (kerületek) Kárpátalján:

karpatalja-kozigazgatasi-terkep

Járások – Közigazgatási felosztás Kárpátalján

Hány óra van Kárpátalján?

Hivatalos idő: Budapest +1 vagy a világidőhöz képest UTC +2 (ez az ország egész területén érvényes kijevi zónaidő; a magyar lakosság a privát és nagyrészt a közösségi életben is nem ezt, hanem a budapesti „magyar időt” használja. Ukrán, ruszin, orosz környezetben vagy hivatalos ügyekbena magyarok is a kijevi időt használják. Kárpátaljára érkező turistaként minden megbeszélésnél ajánlatos tisztázni, melyik időben történik a megállapodás, a magyar turisták ugyanis igen gyakran vagy 1 órával lekésik a találkozókat, vagy eggyel korábban érkeznek… (>>Amikor Kárpátalján a Big Ben szerint harangoztak)

Ukrán fizetőeszköz, pénzegység

Pénzegység: Ukrán Hrivnya (UAH). Jelenlegi árfolyamon (2016 február) 1 UHR kb. 10,3 Ft-nak felel meg, visszafelé: 1 HUF = 0,097 UAH

Telefon előhívószám: (+380) 31. A kifelé menő külföldi hívásokat Ukrajnában – így Kárpátalján is – 00 előhívószámmal kell kezdeményezni mind vezetékes, mind mobil telefonról, ezután következik az országkód.

További részletek a jobb oldali linkekre kattintva tudhatók meg: KÁRPÁTALJAI OLDALAK

A kárpátaljai magyarság

A mai Kárpátalja területe a Magyar Királyság létrejötte előtt nem tartozott szervesen semmilyen államalakulathoz. A magyar államalapítást követően cirka ezer esztendőn át a vidék a történelmi Magyarország észak-keleti régióját képezte, eközben nem számított önálló közigazgatási egységnek, hanem a megfelelő történelmi megyék, illetve azok részei  alkották területét, így a jelenlegi Kárpátalja a történelmi Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék területének egy részét foglalja el (a hajdani Ung Szlovákiába és Magyarországra, Bereg Magyarországra, Ugocsa és Máramaros Romániába „lóg át”.

A 20. században, anélkül, hogy szülőföldjüket elhagyták volna, a politikai határváltozások következtében öt különböző állam polgárai voltak: 1) az Osztrák-Magyar Monarchia; 2) ennek felbomlása után a versailles-i békeszerződések következtében Csehszlovákia; 3) a II. világháború alatt Magyarország; 4) a párizsi békét követően a Szovjetunió; 5) 1991 után pedig Ukrajna állampolgárai lettek. További részletek:

A kárpátaljai magyarok helyzete Ukrajnában

A magyarság jogi, politikai, kulturális, oktatási, nyelvi helyzete a független Ukrajna kikiáltása (1991) óta folyamatosan változik a belső politikai erőviszonyok alakulása és a gazdasági helyzet függvényében. Egy megszűnt magyar kormányhivatal 2006-ban terjedelmes összefoglalót készítette ebben a témában, számos további információval együtt ezen az oldalon található: A kárpátaljai magyarság helyzete Ukrajnában: összefoglaló 2006-ból – bár az adatok és megállapítások egy része elavult, az akkori helyzet rögzítése azonban dokumentumértékű.

Magyarok a Kárpát-medencében, kárpátaljai magyarok száma

Az országonként tartott legutóbbi népszámlálások alapján a történelmi Magyarország területén élő magyarok száma nem éli el a 10,5 milliót (azokról van szó, akik nemztiségükként a magyar nevezték meg – Magyarországon például 9.937.628 embert írtak össze 2011-ben, és közülük 8.314.029-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek).

Becslések szerint ugyanebben az időben, 2011-ben mintegy 141 ezer lélekszámú lehetett Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerin 1.249.000-en élnek.

2013-mal kezdődően az ukrajnai háborús viszonyok kialakulása és az egymást érő gazdasági válságok miatt ugrásszerűen megnőtt a kivándorlók, Kárpátalját végleg elhagyó magyar családok és főleg fiatal férfiak száma, így saját feltételezésünk szerint 2016-ban a kárpátaljai magyarok száma nem lehet magasabb 130 ezernél.

magyarok száma a kárpát-medencében

Magyarok a Kárpát-medencében

További részletek:

Kárpátalja ma Ukrajna része, dél-nyugati megyéje. Területe 12 777 km2. Összlakossága 1.254.000 fő. Székhelye Ungvár városa. A kárpátaljai magyarok száma 2001-ben 150 ezer, 2011-ben kb. 140 ezer fő. Gyakran használt névváltozatok: Kárpát-Ukrajna, Kárpátontúli terület, Zakarpattye, Ruszinszkó, Podkarpatszka Rusz. Észak-keleti Felvidél, Felső Tiszahát. Szószedet: magyar történelem, magyar nyelv, néprajz, földrajz, időzóna, városok: Ungvár, Beregszász, Munkács, Huszt. Hoverla, Szineviri tó. Műemlék: Verecke - honfoglalási emlékmű. Munkácsi vár, ungvári vár, huszti vár, magyar lakosság száma, észak-keleti Kárpátok, erdős Kárpátok, Tisza, Ung vármegye, Bereg, Ugocsa, Tiszahát - infó, információ, adatok, kárpátalja online hírek, érdekességek, információk, népesség, városok és falvak Kárpátalján. Autonómia-törekvés, magyar intézményrendszer, oktatás, nyelvjárás.

Kárpátalja © 2016 Frontier Theme