Kárpátalja - Ungvár

Balla D. Károly portálja: objektív tények és szubjektív gondolatok Kárpátaljáról és Ungvár városáról. Magyarok Kárpátalján.

Megszűnt a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének honlapja

Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége - MÉKK

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének honlapja a fenti fejléc alatt volt elérhető 2002-től 2016-ig. Jelenleg elérhetetlen, valószínűleg megszűnt.

A megszűnése előtti kb. 10 évben anyagát egyszer sem frissítették – az indulást követően kb. egy éven át minimális mértékben még kerültek fel új információk, később már csak 1-1 link, utoljára 2006-ban. Valószínűleg 2008-ban módosították utoljára, de csak ezt aktualizálták: Minden jog fenntartva © 2002-2008: MÉKK. Többet nem nyúltak a honlaphoz.

Az egyik utolsó érdemi frissítés során ez a szöveg került fel a címlapra 2003-ban:

TÍZÉVES A MAGYAR ÉRTELMISÉGIEK KÁRPÁTALJAI KÖZÖSSÉGE

A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (a MÉKK) a kárpátaljai magyarság önszerveződését művelődési, irodalmi, művészeti, könyvkiadási, valamint tudományos tevékenységét önkormányzati és gazdaságfejlesztési érdekvédelmét felkaroló és segítő civil intézmény. Tevékenysége – tartalmát és földrajzi kiterjedéseit illetően egyaránt – túlszárnyalja Kárpátalja magyarlakta vidékének határait. Ennek értelmében kitűzött céljaira egyrészt az egyetemes magyar kulturális értékek terjesztése, közvetítése és létrehozása, másrészt a multikulturális környezet sajátos művelődési adottságainak kibontakoztatása is jellemző.

A MÉKK – a kárpátaljai magyarság kulturális, politikai, oktatási és tájékoztatási intézményei mellett – szorosan együttműködik az egyetemes magyar értékeket képviselő tudományos és kulturális intézményekkel, a szomszédos megyék művelődési központjaival, valamint a megye határon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteivel, társadalomkutató és tudományos műhelyeivel.

A MÉKK megalakulása

A szervezett létrejöttéről ez volt olvasható a honlapon:

1993. március 19-én Almássy Sándor, Dupka György, Molnár Bertalan, dr. Szabó László, Tóth István, Turóczy István, dr. Árpa István, Horváth Sándor, Lizák László, Sloszár József személyében kezdeményező bizottság alakult, mely ezen a napon megfogalmazta a később nyilvánosságra hozott Alapító levelet.

A szorgos előkészítői és szervezői munka eredményeképpen 1993. április 30-án Ungváron 70 alapító taggal megalakult a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. A Megyei Egészségügyi Felvilágosító Központ üléstermében irodalmárok, szerkesztők, egyetemi előadók, vállalati vezetők, mezőgazdasági nagyüzemek vezetői, farmerek, gazdálkodók, polgármesterek, képviselők tartották fontosnak e szövetség megalakulását. Megválasztották a tisztségviselőket. A MÉKK tiszteletbeli elnöke Molnár Bertalan, elnöke Dupka György lett. A közösség tudományos-ismeretterjesztő társaságának élére Gortvay Erzsébet egyetemi docens került. Az irodalmi, művészeti, közművelődési társaságot Balla D. Károly, a gazdasági társaságot Tóth Mihály, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatás elnöke irányította. Turóczy István pedig gazdasági társelnök lett. Sor került az elnökség és egyes bizottságok vezetőinek megválasztására is.

A MÉKK, miként Alapszabálya is leszögezi… feladatának tekinti az alkotó értelmiség tevékenységének koordinálását, szakmai érdekvédelmét, az irodalmi, művészeti, tudományos, gazdasági és közéleti információcserét, kapcsolatfelvételt és közös szakmai tevékenység kialakítását Ukrajna, Magyarország és más szomszédos országok intézményeivel.

A MÉKK Alapszabályának hivatalos bejegyzésére 1993. szeptember 10-én a közösség beiktatását nyugtázó tanácskozására 15-én került sor. Azóta társaságai a kárpátaljai magyarság helyben maradásának érdekében végzik munkájukat. Fő hangsúlyt a gazdasági tevékenységre helyezzük, mivel meggyőződésünk, hogy az eredményes kulturális élet a gazdasági kibontakozás függvénye.


A honlap mindössze 6 weblapból állt, ezek némelyikén fontos, dokumentum-értékű anyagok, információk is voltak.

MÉKK-szócikk

mékk - kárpátaljai értelmiségiek - honlap-logóMagyar Értelmiségiek Kárpátaljai KözösségeMÉKK. Társadalmi és kulturális civil szervezet Kárpátalján. Alapító okirata szerint a kárpátaljai magyarság önszerveződését, művelődési, irodalmi, művészeti, könyvkiadási, valamint tudományos tevékenységét segíti elő. A több mint két évtizedes múltra visszatekintő szervezet 1993. április 30-án alakult Ungváron 70 alapító taggal. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége három nagy szakterület alapegységeit tömöríti. Ezek a tudományos ismeretterjesztő társaság, az irodalmi-művészeti, közművelődési társaság és a gazdaságfejlesztési társaság.

Megjegyzendő, hogy a szervezet keretében az utóbbi években nem folyik érdemi munka, a MÉKK társadalmi súlya a nullához konvergál. Neve leginkább csak úgy tűnik fel a sajtóban, mint a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet által szervezett és lebonyolított események társrendezője.


Az alapító és a szervezet vezetésében kezdettől szerepet vállaló tagok közül

Balla D. Károly 1996-ban kilépett a MÉKK-ből

Kilépési nyilatkozata:

Dupka György elnök
Tóth Mihály tiszteletbeli elnök
Krajnyák Zoltán titkár
Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége
Ungvár
___________________

Tisztelt Urak, Kedves Barátaim!  

A Kárpáti Igaz Szó hasábjain újrakezdődött a nyilatkozatháború a kárpátaljai magyar szervezetek között. Ez mélységesen elkeserít. Szégyenteljesnek tartom az egész ügyet, függetlenül attól, ki oldalán mekkora darab igazság áll. Két évvel ezelőtt, amikor hasonló, ráadásul személyeskedő hecckampány zajlott (akkor a parlamenti választások körüli propaganda-hadjárat részeként), oly módon tiltakoztam, hogy felfüggesztettem MÉKK-tagságomat és egy esztendei szilenciumra ítéltem magamat: nem nyilatkoztam meg semmilyen kárpátaljai médiában. Az év elteltével békülni látszott a hangulat, így újra megszólaltam, több interjút is adtam tévének, rádiónak, lapnak, és a MÉKK-béli tisztségemet is újra gyakorolni kezdtem. Ez az újabb szellemi testvérháború azonban ismét elriaszt a (politikai) közéletben történő mindenféle szerepvállalástól. Egy idő óta más okok miatt is idegenkedve figyelem szervezetünk vezetésének működését. (Fenntartásaim egy részének hangot is adtam legutóbbi elnökségi összejövetelünkön.) Furcsának érzem, hogy a MÉKK elnöksége nevében tett megnyilatkozásokról vagy döntésekről az elnökségi tagok időnként csupán utólag értesülnek. (…) Ellenérzéseim támadtak azon sajátos tag-toborzási módszerrel szemben is, amely a vasúti szabadjegyek biztosította előnyök révén szerez tagokat a MÉKK-nek. Értetlenséggel figyeltem azt is, hogy még a MÉKK vezetésének közvetlen tagjai sem rendelkeznek megfelelő információkkal a tekintetben, bizonyos gazdasági-üzleti tevékenységek milyen módon tartoznak a MÉKK hatáskörébe, s oda tartoznak-e egyáltalán. Beteges állapotnak tartom azt is, hogy valamennyi elnökségi ülésünk egyfajta öndicsérő összejövetelnek hatott, amelyek során soha nem maradt el az ellentábor szapulása és saját munkánk nívójának túlértékelése. Sokszor az volt a benyomásom, hogy a MÉKK nem valamilyen ügy érdekében, hanem kizárólag a maga dicsőségére és a KMKSZ ellenében fejti ki tevékenységét, holott, jól emlékszem, milyen meggyőződéssel jelentettük ki alakulásunkat követően: nem foglalkozunk másokkal, tesszük a magunk dolgát; a MÉKK szigorúan szakmai szervezet, s ekként járul hozzá a civil társadalom kialakulásához. Ez, szomorúan tapasztalom, nem valósult meg: a MÉKK bizony politizál s ráadásul e minőségében nem tartja magát távol az ellenségeskedésektől. És itt visszatérek az újraindult nyilatkozatháborúhoz. Szégyenteljesnek tartom, hogy magyarságszervezeteink újra egymás lejáratásában keresik önigazolásukat, ezért, csendes tiltakozásul, ezennel kilépek a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségéből, azzal a megjegyzéssel, hogy a belátható jövőben nem kívánom semmilyen szervezetnek a tagságát gyarapítani.
Kérem az Elnökség szíves tudomásulvételét.
Üdvözlettel:
Balla D. Károly
Ungvár, 1996. júl. 21

Kárpátalja ma Ukrajna része, dél-nyugati megyéje. Területe 12 777 km2. Összlakossága 1.254.000 fő. Székhelye Ungvár városa. A kárpátaljai magyarok száma 2001-ben 150 ezer, 2011-ben kb. 140 ezer fő. Gyakran használt névváltozatok: Kárpát-Ukrajna, Kárpátontúli terület, Zakarpattye, Ruszinszkó, Podkarpatszka Rusz. Észak-keleti Felvidél, Felső Tiszahát. Szószedet: magyar történelem, magyar nyelv, néprajz, földrajz, időzóna, városok: Ungvár, Beregszász, Munkács, Huszt. Hoverla, Szineviri tó. Műemlék: Verecke - honfoglalási emlékmű. Munkácsi vár, ungvári vár, huszti vár, magyar lakosság száma, észak-keleti Kárpátok, erdős Kárpátok, Tisza, Ung vármegye, Bereg, Ugocsa, Tiszahát - infó, információ, adatok, kárpátalja online hírek, érdekességek, információk, népesség, városok és falvak Kárpátalján. Autonómia-törekvés, magyar intézményrendszer, oktatás, nyelvjárás.

Kárpátalja © 2016 Frontier Theme