Váradi-Sternberg János

Váradi-Sternberg János kárpátaljai történész, egyetemi professzor

• Született: Nagyvárad (Románia), 1924. január 10.
• Elhunyt: Budapest (Magyarország), 1992. február 12.
• Ungváron (Ukrajna) temették el

Váradi-Sternberg professzor

Eredeti neve: Sternberg Jákob. Neve oroszul: Sternberg Jakov Iszaakovics – Штернберг Яков Исаакович. Ukránul: Штернберг Яків Ісакович

Történész, szakíró, az Ungvári Állami Egyetem professzora.

A nagyváradi zsidó családban született leendő történész 1930-1940. közt szülővárosában tanult. A tizedik osztályt 1940-41-ben már a besszarábiai Benderiben végezte.

A korábban Romániához tartozott város ez időben cserélt gazdát. A Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében Németország nem tartott igényt Besszarábiára, így 1940. június 28-án a szovjet csapatok megszállhatták a területet, melyet 1940. augusztus 2-án immár Moldáv SZSZK néven a Szovjetunióhoz csatoltak. Így lett az ifjú Sternberg szovjet állampolgár.

A fiatal Váradi-Sternberg

1941-42-ben a Kubany-vidéken (Észak-Kaukázus), 1942-43-ban Kirgíziában volt fizikai munkás, agrárproletár: traktort vezetett. 1943-46-ban a kisinyovi főiskolán tanult. 1949-ben elvégezte a leningrádi egyetem történelem szakát, ahonnan Kárpátaljára vezényelték. 1949-től az Ungvári Állami Egyetem történelem karán tanított. Amikor ez lehetővé vált, a magyar történelmet is tanította a magyar szakos bölcsészeknek. 1989-90-ben, már nyugdíjasként, az ungvári Hungarológiai Központ főmunkatársa volt.

1949-től írásai főként oroszul-ukránul helyi periodikákban, majd köztársasági és országos szakmai kiadványokban, később a magyar nyelvterület számos periodikájában láttak napvilágot. Kárpátalján a szűkös publikálási lehetőségeknek megfelelően magyar nyelvű írásaival a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpáti Kalendárium, később a Hatodik Síp szerzője.

Szerepelt különböző gyűjteményes kiadványokban, antológiákban is. Számos forrásfeltáró tanulmányt és népszerűsítő tudományos cikket közölt az orosz-magyar és ukrán-magyar irodalmi és kulturális kapcsolatokról, a kárpátaljai helytörténetről. Magyarul ezek három fontos könyvében érhetők el (címüket lásd alul).

Kutatási eredményeit összegző könyveit olvasva megbizonyosodhatunk arról, hogy az orosz és a magyar, illetve az ukrán és a magyar irodalom összefüggéseinek tényeit, adalékait lázas munkával, szenvedélyesen kutatta és tárta fel, és nemegyszer meglepően érdekes eredményekre jutva gazdagította ismereteinket. Váradi-Sternberg János könyveiből ismerhetjük meg például az első orosz és ukrán utazók magyarországi megfigyeléseit, nemzeti múltunk eseményeinek korabeli visszhangját. Kevesen gondolnák például, hogy a Rákóczi-szabadságharc eseményeiről tudó­sítások, hírek jelentek meg az egykorú orosz hírlapnak, a Moszkvában közreadott Vedomosztyinak a hasábjain. Ez az első nyomtatott orosz hírlap 1703-tól kezdve gyakran és részletesen közölt híreket a magyarországi eseményekről, tükrözve a cári kormányzatnak Rákóczi harcával kapcsolatos változó állásfoglalását, tájékoztatva az olvasókat a kurucok sikereiről, majd a szabadságharc bukásáról.

De Váradi-Sternberg János kutatásai nyomán megbizonyosodhatunk arról is, hogy a
magyar irodalom Petőfi révén vált ismertté az orosz irodalmi köztudatban: negyvennyolcas forradalmunk klasszikus költője oly népszerűvé vált a cári önkény birodalmában, hogy a XIX—XX. század fordulóján egész sorozat olyan költemény jelent meg orosz folyóiratokban, amelyet Petőfinek tulajdonítottak.

Könyvei gazdag forrástanulmányát nyújtja azoknak a kapcsolatoknak, amelyek a magyar, az orosz és az ukrán nép kultúráját az évszázadok során összefűzték. Írásai mindig gondolatkeltőek, tanulságokat nyújtanak azoknak, akiket érdekel irodalmunk és kultúránk múltbéli külföldi visszhangja.

V.S.J. Kárpátalja magyar társadalmi életének egyik meghatározó, karizmatikus alakja volt évtizedeken keresztül. Alapító tagja volt a József Attila Alkotóközösségnek, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, az utóbbi szervezet hagyományőrző munkabizottságának elnöke volt haláláig. 1990-től elindította a Rákóczi Emlékkonferencia-sorozatot, részt vett annak a bizottságnak a munkájában, amely szorgalmazta a turulos emlékoszlop újrafelállítását Tiszaújlak határában, kezdeményezője volt a salánki Mikes-kút melletti emlékoszlop felállításának. Tanárként történész-nemzedékeket indított el pályájukon, több volt tanítványával később is baráti kapcsolatban állt

1989-ben elsők között értesült arról, hogy Balla D. Károly megalapítani szándékozza az 1944 utáni Kárpátalja első irodalmi folyóiratát, a Hatodik Sípot. A hírt lelkesen fogadta, és kérés nélkül csatlakozott az akkor merésznek számító kezdeményezés tekintélyes pártolóihoz.

Elismerései: 1991-ben Lotz János-emlékérmet kapott. Kandidátus (1956), a történelemtudományok doktora (1970). Halála után legidősebb fia Váradi-Sternberg-emlékszobát hozott létre édesapja dolgozószobájából. Balla D. Károly a történészprofesszor emlékére 1999-ben megalapította a Váradi-Sternberg János-díjat (2002-ig évenkénti odaítélésre került) – erről további részletek a könyvek alatt.

Sírhelye az Ungvár közeli barvinkosi temetőben van.

Váradi-Sternberg János fontosabb könyvei

• Utak és találkozások. Tanulmányok, Ungvár, 1971;
• Utak, találkozások, emberek. Tanulmányok, Budapest—Ungvár, 1974;
• Mir poeziji i druzsbi. Tanulmányok ukránul. Ungvár, 1979;
• Századok öröksége. Tanulmányok, Budapest—Ungvár, 1981.

Váradi-Sternberg János-díj

1999-ben a Balla D. Károly elnöksége alatt működő UngBereg Irodalmi és Művelődési Alapítvány – a névadó születésének 75. évfordulója alkalmából, családjával egyetértésben – megalapította a Váradi-Sternberg János Díjat, amellyel méltó emléket kívánt állítani a tudós professzornak. A díjban a társadalomtudományok azon (kárpátaljai vagy Kárpátaljával foglalkozó) művelői, azon kutatók, oktatók, publicisták, a közélet vagy akár a művészetek azon képviselői részesülhetnek, akik tevékenységükkel a nemzetek és nemzetiségek együttélésének ügyét, a toleranciát, a másság tiszteletét szolgálják, akik fellépnek mindenfajta diszkrimináció ellen, s munkásságukkal tanúságot tesznek a torzításoktól, hamisításoktól mentes történelem. és társadalomszemlélet mellett.

A díjat évente egyszer ítélte oda az Alapítvány Kuratóriuma megfelelő szakmai tájékozódás után, az ügy jelentőségéhez méltó körültekintéssel, a névadó születésének évfordulóját követően.

A VSJ-díj három éven át (1999, 2000, 2001) került odaítélésre.

Янош Вароді-Штернберг – Штернберг Яків Ісакович – Яков Исаакович Штернберг – Szovjetunió, Ukrajna, Kárpátalja, Ungvár, ungvári egyetem, történelem, tanár, professzor