Az UMDSZ honlapja

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség honlapja megszűnt.

A szervezet hivatalos portálja 2005-ben indult. A szervezet belső anyagain, működésének eseménykrónikáján kívül friss sajtóhíreket is közölt napi rendszerességgel. Teljes anyaga utoljára 2012-ben volt elérhető. Jelenleg a szervezetnek nincs hivatalos honlapja (2016).

Az interneten még fellelhető archívumok alapján készült a lentebb található összeállítás. Ezt az UMDSZ történetének rövid és szubjektív összefoglalója előzi meg.

Az UMDSZ rövid történe

Mint ismeretes, az UMDSZ Fodó Sándornak a kezdeményezésére jött létre. Fodó (1940-2005) már a hatvanas években polgárjogi akciókban vett részt, a hetvenes és nyolcvanas években egyetemi oktatóként magyar fiatalok százait oltotta be nemzettudattal, a szűkebb-tágabb baráti társaságához tartozókat pedig óvatos ellenzékiséggel is. A peresztrojka előrehaladtával valóságos motorja lett a magyar érdekvédelmi szerveződéseknek és a kárpátaljai magyar politikai élet legmeghatározóbb alakjává vált. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1989 februárjában elnökletével megalakulhatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

Ugyancsak Fodó Sándor kezdeményezte és ő lett az első elnöke 1991-ben annak az országos, összukrajnai politikai csúcsszervnek, amely a kárpátaljai, a lembergi (lvivi) és a kijevi magyarok szervezeteinek a részvételével jött létre Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) néven. Hogy mindkét formációt ő álmodta meg és hívta életre, annak azért van sajátos jelentősége, mert később éppen ez a két tömörülés mintegy másfél évtizeden keresztül kíméletlen belharcot folytatott egymás ellen Kárpátalján azzal, hogy mind az ukrajnai, mind a magyarországi nagypolitika más-más oldalán kötelezték el magukat.

Az UMDSZ megalakulásának eleinte inkább csak szimbolikus és jogi-politikai jelentősége volt. A tény, hogy az ukrajnai magyarságnak van országos szintű jogvédelmi szervezete, önmaga jelentőségén sokáig nem mutatott túl: az UMDSZ létezett, de mint országos csúcsszervezet, alig-alig működött. Fontossá akkor vált, amikor a KMKSZ-en belül szakadás történt és a kiváltakból verbuválódó KMKSZ-ellenes blokk az önmeghatározás lehetőségét látta meg benne.

UMDSZ kontra KMKSZ

A széthúzás jelei igen korán megmutatkoztak a KMKSZ-ben. Fodó Sándorról kiderült, hogy vezetőként nem csupán integráló, hanem megosztó személyiség is. Vehemens természete, szertelensége, az elvek és a gyakorlat összeegyeztetésében mutatott gyengeségei, a helyi vagy nagypolitikai erőkkel kötött, egyeztetés nélküli „titkos paktumjai” sok kellemetlenséget okoztak mind közvetlen munkatársainak, mind a tagságnak.

Részben a KMKSZ irányításában részt vevő, ám Fodó által hátraszorított, vele együttműködni tovább nem szándékozó vezetők személyes ambíciói is közrejátszottak az 1992-93-as látványos szakadásában. Előbb csak a legszűkebb vezetés egyes tagjait szorították-zárták ki a KMKSZ testületeiből, mások önként távoztak, majd önálló formációkat alkotva számos helyi és középszintű szervezet szinte teljes tagságával együtt kivált a KMKSZ-ből, később ezek más (szakmai és regionális) egyesületekkel lazább-szorosabb gyűjtőszervezetekbe tömörültek (így jött létre például a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma – KMSZF), mígnem – nagyrészt a volt KMKSZ-esek vezetésével – lassan kialakult a KMKSZ-ellenes „másik oldal” – ám ekkor még nem nem alkottak egységes egészet és nem volt saját ernyőszervezetük.

1994-ben ennek a blokknak egyik akkori reprezentánsa, Tóth Mihály (maga is leváltott KMKSZ-alelnök) ellenjelöltként Fodó Sándorral szemben ukrán parlamenti mandátumot nyert, majd 1996-ben az UMDSZ elnökévé is őt választották meg riválisa helyére. Ezzel elkezdődött a két szervezet szétfejlődése. Ám az UMDSZ éveken át továbbra sem fejtett ki jelentős tevékenységet. A fordulatra 2002-ben került sor, ekkor több körülmény is közrejátszott abban, hogy a szervezet megerősödhetett és működése erőteljessé válhatott.

A két szervezet működését és hatékonyságát kezdettől fogva a nagypolitikai struktúrák befolyásolták aszerint, hogy Ukrajnában és Magyarországon milyen erők kerültek hatalomra és melyek voltak ellenzékben, és a kárpátaljai szervezeteknek ezekkel milyen együttműködést sikerült kialakítaniuk. Mindig az a szervezet volt felmenő ágban, amely ukrán és magyar részről több hátszelet, több politikai és anyagi támogatást kapott. Bár 2002-től hosszú éveken át szinte folyamatosan az UMDSZ vitorlája dagadt erősebben, mégsem tudta az előző évtizedben megerősödött és a sorsát a Fidesszel összekötő KMKSZ hegemón helyzetét felülmúlni, ám harsány másodhegedűsként cirka 10 esztendőn át az UMDSZ a kárpátaljai magyarság érdekérvényesítése területén mégis hatékonyan politizált és a KMKSZ reális alternatívájaként működött. Eközben a két szervezet és tábora közti szünet nélküli kíméletlen ellenségeskedés valószínűleg több kárt okozott a kárpátaljai magyarságnak, mint amennyit pozitívumként ebben a kis közösségben egy plurális kisebbségi politikai struktúra hozhatott.

2010 után aztán az UMDSZ újra gyengülni kezdett, majd 2012-13-ban szinte mindent elveszett nehezen megszerzett befolyásából, társadalmi erejéből és politikai hitelességéből. A KMKSZ hegemóniája a korábbinál is nyilvánvalóbbá vált – és eljött a pillanat, mikor eléggé erősnek érezte magát a nagy lépésre. Tudható, hogy az UMDSZ éveken keresztül több területen is törekedett az együttműködésre az ellenlábas szervezettel (főleg választások előtt), de ezt a szándékát a KMKSZ szinte tudomásul sem vette. 2015 őszén azonban „történelmi jelentőségű” megállapodás jött létre a helyhatósági választásokon történő együttműködésben a két szervezet (illetve pártjaik) között, amelynek köszönhetően a kárpátaljai magyarok a korábbinál több képviselőt juttathattak be a testületekbe. Ez természetesen örvendetes, ugyanakkor az is sejthető, hogy ezzel felgyorsult az a néhány éve már tartó folyamat, amelynek a végén az UMDSZ végleg elveszíti önálló politikai arculatát.

(bkd, 2016)

Az UMDSZ honlapjának anyagából

A demokrata szövetségnek „fénykorában” jól működő szervezeti honlapja volt, amely rendszeres frissülő hírportálként is működött, szemlézte nem csupán a magyar, hanem a helyi ukrán nyelvű sajtót is. Igen nagy részletességgel vezették a szervezet működésének a krónikáját, az éves összesítések minden olyan eseményre kitértek, amelyhez 2002 és 2009 között az UMDSZ-nek vagy vezető embereinek köze volt. A szervezet belső felépítése, dokumentumai, nyilatkozatai is mind-mind elérhetőek voltak a webhelyen, amelynek megszűnése kétség kívül szegényebbé tette a kárpátaljai magyarság internetes reprezentációját. Alább néhány szemelvény az UMDSZ-honlap fontosabb anyagaiból:

Az UMDSZ honlapjának fejléce – 2012-es mentés

Az UMDSZ programja menü alatt a következő szöveg volt olvasható:

AZ UKRAJNAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG PROGRAMJA

[Beregszász —2005]

ALAPELVEK

1.1.1 

     Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), a továbbiakban — Szövetség elemi kötelességének tartja valamennyi Kárpátalján, s azon túl Ukrajnában élő magyar érdekének a képviseletét, annak országos szinten történő megjelenítését. Az 1991-ben alakult és 2002 decemberében megreformált UMDSZ nem a viszálykodás szervezete, hanem a magyarságért tenni tudó, de eddig háttérbe szorult, vagy háttérbe szorított magyar emberek egyéni és kollektív tagságra épülő érdekvédelmi közössége. Ez az egyetlen olyan országos szervezet, amely nem tesz hangzatos nyilatkozatokat, nem üzenget egykori szövetségeseinek, hanem érvényt szerez az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket megillető jogoknak. A Szövetségnek a kárpátaljai magyarság képviselőit egyre nagyobb számban sikerül bevonnia a közéletbe, mivel az UMDSZ nem a partvonalon kívülről akarja megszabni a játékszabályokat, hanem részt kíván venni azok kialakításában is. Az UMDSZ komolyan veszi az egyik ismert magyar írónak tulajdonított szállóige szavait, miszerint „Minden magyar felelős minden magyarért!”. S mivel a 150—155 ezres magyar közösség nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy ideológiai alapon osztályozza tagságát, az UMDSZ soraiba vár mindenkit, függetlenül attól, hogy milyen a világnézete, milyen párthoz, más szervezethez tartozik. Egyedül a szélsőséges nézeteket valló személyeknek nincs helyük az UMDSZ-ben. A Szövetség komolyan gondolja azt a célt, hogy az élet minden területén a modernizálás híveként a lokális értékeket megőrizve szolgálja ezt a közösséget, a minőségi magyar megmaradást.

1.2.2. 

    Az UMDSZ érdekvédelmi tevékenységének elvi alapját az egyetemes emberi jogok, az európai keresztény értékrend, az egyéni és közösségi nemzeti kisebbségi jogok, az ukrajnai politikai reformból fakadó parlamentáris demokráciára és esélyegyenlőségre épülő jogállamiság értékei képezik. A Szövetség elutasít minden totalitarista, fasiszta, kommunista ideológiát és gyakorlatot, az antiszemitizmust, a nacionalizmust, a sovinizmust. Határozottan elutasítja és fellép az erőszakos asszimiláció minden formája ellen. Együttműködik az ukrajnai centrista politikai erőkkel, szövetségre lép a nemzeti kisebbségek jogaiért kiálló mozgalmakkal, pártokkal.

1.3.3.

 Az UMDSZ az ukrajnai társadalom általános demokratizálását, politikai reformját és korszerűsítésének folytatását szorgalmazza:

1.)    az alapvető emberi jogok és szabadságjogok az élethez, a munkához vagy a méltányos munkanélküli segélyhez, a szakmai átképzéshez, valamint a törvény által szabályozott munkaidőhöz és fizetett szabadsághoz, a szólás- és sajtószabadsághoz, az emberi méltósághoz és a szülőföldhöz való jog, a vallás- és lelkiismereti szabadság, az egyesülés, az egyén közéleti szerepvállalásának joga, a lakhely szabad megválasztásának joga, a személyi szabadsághoz való jog, valamint minden nemzeti kisebbség közösségi jogainak alkotmányos garanciája és tényleges tiszteletben tartása, a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumok szellemében, függetlenül attól, hogy azok teljesítésére Ukrajna kötelezettséget és felelősséget vállalt vagy sem.

2.)   Az UMDSZ elsődleges feladatnak tartja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében végzett törvényalkotói munkában való részvételt, a nemzeti-kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet kidolgozását, törvényerőre való emeltetését;

3.)   Rendkívül fontosnak tartja az 1944-ben meghurcolt magyar és német nemzetiségű személyek, valamint a politikai megtorlások áldozatainak törvényben kimondott rehabilitálását, az áldozatok emlékének megörökítését, a Szolyvai Emlékpark, a magyar katonai temetők, a településeken felállított emlékjelek törvényes védelmét.

1.4.4.

A Szövetség alapvető stratégiai célja: Ukrajna társadalma, gazdasági és közigazgatási modernizálása, ezen belül az ukrajnai magyar kisebbség (közösség) hagyományainak, nyelvének, kultúrájának megőrzése a nemzetiségi kulturális autonómia megteremtésével. Továbbá célul tűzi ki, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségek, köztük a magyarok az európai modellt követve felépíthessék az önigazgatáson és önkormányzaton alapuló társadalmukat. E célok elérésének alapfeltétele a különböző nemzetiségű állampolgárok kölcsönös türelme, legfőképpen a magyar és más ukrajnai kisebbség, valamint az orosz nemzetiségűek egyezményes együttélése az ukrán nemzettel. A Szövetség szorgalmazza, hogy az Ukrajnában élő magyarság összekötő erő legyen a népek közötti megértés előmozdításában.

1.5.5.

A Szövetség kijelenti, hogy az Ukrajnában élő magyar kisebbség az egyetemes magyarság szerves része. A Szövetség szoros kapcsolatot kíván kialakítani a Magyarországon és más országokban működő magyar társadalmi és politikai szervezetekkel. Rendkívül fontosnak tartja, hogy a helyi magyarságot érzékenyen érintő magyarországi vízumkényszer bevezetése ne idézzen elő akadályt a magyar-magyar kapcsolattartásban, kedvezményes vízumtarifák kerüljenek bevezetésre.

1.6.6.

Az ukrajnai magyarság Ukrajna állampolgárainak közösségébe tartozik. Az UMDSZ a szülőföldhöz való jogot alapvető egyéni és közösségi jognak tekinti, és azokat a megoldásokat támogatja, amelyek a magyar nemzeti közösséget saját szülőföldjén megtartják, erősítik és gyarapítják.

Történelmi öröksége, kultúrája és hagyományai révén az ukrajnai magyarság Kárpátaljához, mint történelmi régióhoz kötődik. A régió többi nemzeti közösségével együtt Kárpátaljának, mint egyenrangú és egyenértékű, de egymást hagyományosan kiegészítő kultúrák földjének a megőrzésében érdekelt. E cél érdekében meghatározónak tartja a Kárpátalján élő népek együttélésének intézményes hagyományait.

Az UMDSZ testületi felépítése menüpont alatt az alábbi anyagok voltak elhelyezve (2012-es állapot):

AZ UKRAJNAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG SZERVEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI

2008. december 1-jei állapot szerint az UMDSZ-nek 23 571 tagja van. A tagság 11 regionális és 13 középszintű járási, városi szervezet 132 alapszervezetébe tömörül. A Szövetségnek 15 kollektív tagszervezete van.

 AZ UMDSZ TESTÜLETI FELÉPÍTÉSE

ORSZÁGOS ELNÖKSÉG:

Szövetségi elnök: Gajdos István

Tiszteletbeli elnök: dr. Tóth Mihály

Az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke: Zubánics László

Gazdaság- és befektetés-politikai, mezőgazdasági, informatikai ügyekért felelős alelnök:

Kincs Gábor

Nemzetiségpolitikai és média ügyekért felelős politikai alelnök: Kőszeghy Elemér

A kormányzati kapcsolatokért és a hágón túli szervezetekért felelős alelnök: Vass Tibor

Az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökhelyettese: Zán Schramm Ibolya

Az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnökhelyettese: Kárász Magdolna

Elnökségi tag: Ambrus Pál

Elnökségi tag: Braun Béla

Elnökségi tag: Tóth Bálint

Elnökségi tag: Kocsis Mária

Elnökségi tag: Pirigyi Béla

Elnökségi tag: Szanyi Béla

Elnökségi tag: Baksa Tibor

Az UMDSZ Központi Hivatala:

Székhelye: Beregszász, 90202 Beregszász, Széchenyi u. 59B.

Európa-Magyar Ház

Tel/fax: 8-(241)-4-28-14, 4-28-92

E-mail: titkarsag.umdsz@gmail.com

www.umdsz.uz.ua

Kocsis Mária, az UMDSZ Központi Hivatalának vezetője

Voronics Hajnalka, az elnöki titkárság vezetője

Biró László, az elnöki sajtóiroda vezetője

Az Országos Elnökségi Kollégium:

Milcsevics György, az UMDSZ rahói járási szervezetének elnöke;
Ötvös Sándor, az UMDSZ huszti járási szervezetének elnöke;
Himcsuk Katalin, az UMDSZ huszti városi szervezetének elnöke;
Dánics Éva az UMDSZ nagyszőlősi járási szervezetének alelnöke;
Kádár Rozália az UMDSZ beregszászi járási szervezetének elnöke;
Nagy György az UMDSZ Központi Hivatalának koordinátora;
Máté Gyula az UMDSZ munkácsi járási szervezetének elnöke;
Dr. Ljáh Erzsébet az UMDSZ ungvári városi szervezetének elnöke;
Kőszeghy Mária, az UMDSZ ungvári járási szervezetének elnöke;
Varga János, a Mentorok Tanácsának elnöke
Dupka Nándor, az UMDSZ ISZ elnöke.
Bíró László, az UMDSZ sajtóreferense

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség hivatalai és bizotságai

Az UMDSZ Központi Hivatala:

Székhelye: Beregszász, 90202 Beregszász, Széchenyi u. 59B.

Európa-Magyar Ház

Tel/fax: 8-(241)-4-28-14, 4-28-92

E-mail: titkarsag.umdsz@gmail.com

www.umdsz.uz.ua

Kocsis Mária, az UMDSZ Központi Hivatalának vezetője

Voronics Hajnalka, az elnöki titkárság vezetője

Biró László, az elnöki sajtóiroda vezetője

ORSZÁGOS SZAKBIZOTTSÁGOK

Sport szakbizottság: Braun Béla elnök (Gát)

Oktatási szakbizottság: Kocsis Mária elnök (Beregszász)

Önkormányzati szakbizottság: Tóth Miklós elnök (Bátyú)

Informatikai szakbizottság: Ráti József elnök (Nagydobrony)

Egészségügyi szakbizottság: Dr. Ljah Erzsébet elnök (Ungvár)

Szociális szakbizottság: Nagy Béla elnök (Beregszász)

Művelődési szakbizottság: Szabó Tibor elnök (Eszeny)

Diaszpóra- és Szórványgondozási szakbizottság:

   Elnöke: Szarvas Gábor (Lemberg), Vass István társelnök (Szolyva)

Kommunikációs szakbizottság: Bíró László elnök (Bótrágy)

Gazdasági szakbizottság: Péter Csaba elnök (Beregszász)

Környezetvédelmi és agrár szakbizottság: Bihari András elnök (Beregszászvégardó)

Jogi szakbizottság: Dr. Tóth Mihály elnök (Ungvár)

Örökségvédelmi és turisztikai szakbizottság: Stark István elnök (Visk), Ötvös Ida társelnök (Visk)

Országos Nőtanács: Dánics Éva elnök (Batár)

Mentorok Tanácsa: Varga János elnök (Feketeardó)

ORSZÁGOS ELLENŐRZŐ ÉS MANDÁTUMVIZSGÁLÓ  BIZOTTSÁG

Elnöke: Fodor Béla (Dercen)

Tagjai: Csulák Ernő (Gut), Turóczy István (Ungvár), Vass János Jenő (Beregrákos)

ORSZÁGOS ETIKAI ÉS SZABÁLYZAT-FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

Elnöke: Borbély Ida (Tiszapéterfalva)

Tagjai: Homoki László (Kisbégány), Ember Balázs (Kisdobrony), Takács Miklós (Visk).

Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács:

Elnöke: Zubánics László (Gut)

Alelnöke: Zán Schramm Ibolya (Beregszász – Mátyfalva)

Alelnöke: Kárász Magdolna (Kijev)

A Szövetségi Tanács tagjai:

Milcsevics György (Rahói járás), Ambrus Pál (Técsői járás), Ötvös Sándor (Huszti járás),  Himcsuk Katalin (Huszt), Dánics Éva (Nagyszőlősi járás), Borbély Ida (Nagyszőlősi járás), Tóth Mihály (Nagyszőlősi járás), Bíró Vencel (Nagyszőlősi járás), Balázs Gyula (Nagyszőlősi járás), Vass István (Szolyva), Kótun Jolán (Munkács), Máté Gyula, (Munkácsi járás),  Fodor Béla (Munkácsi járás), Vass János Jenő (Munkácsi járás), Baksa Tibor (Munkácsi járás), Kőszeghy Mária (Ungvári járás), Ember Balázs (Ungvári járás), Szabó Tibor (Ungvári járás), dr. Bártfay István (Csap), Dr. Ljah Erzsébet (Ungvár), Balla Bálint (Ungvár), Kárász Magdolna (UMDSZ hágón túli szervezetek), Rudnyik Ibolya (UMDSZ hágón túli szervezetek), Szikora Attila (UMDSZ hágón túli szervezetek), Milcsevics Árpád (UMDSZ hágón túli szervezetek), dr. Tóth Mihály (UMDSZ hágón túli szervezetek), Kuzma Ilona (Beregszász), Csobolya József (Beregszász), Katona Árpád (Beregszász), Imre Margit (Beregszász), Kádár Rozália (Beregszászi járás), Kocsis Mária (Beregszászi járás), Nagy Hajnalka (Beregszászi járás), Doma István (Beregszászi járás), Máthé Árpád (Beregszászi járás), Fuchs Andrea (MÉKK), Kincs Gábor (KMSZF), Dunda György (MUKSZ), Horváthné-Somogyi Ilona (KMKE), Dr. Csík Ferenc (KMEDSZ), Ádám Barnabás (KMGSZ), Árpa Péter (KMIF), Szarvas Gábor (LMKSZ), Vass Tibor (MKE), Máthé Gusztáv (IBMKSZ), Gladkih Nagyezsda (KMT), Kovács Péter (KAMOT), Csulák Ernő (KMASZ), Dupka Nándor (UMDSZ  ISZ), Rezes József (KMIJA) 

A Képviselői Tanács tagjai:

Gajdos István (Beregszász), Kőszeghy Elemér (Szürte), Dupka György (Ungvár), Péter Csaba (Beregszász), Medvigy István (Beregszász), Bihari András (Beregszászvégardó), Erdélyi Károly (Beregszász), Tóth Miklós (Bátyú), Braun Béla (Gát), Zubánics László (Gut), Csernáti István (Zápszony), Homoki László (Kisbégány), Orosz Sándor (Déda), dr. Poljovij Miklós (Vári), Bíró Tibor (Jánosi), Káli Tihamér (Nagybereg), Kovács Gyula (Jánosi), Szabó Árpád (Bene), Szajkó Tibor (Nagybakta), Fejes Tibor (Som), Márkus Miklós (Kaszony), Sass Károly (Kígyós), Sass Katalin (Borzsova), Kuni Mihály (Bótrágy), Jakab Béla (Gecse), Biriki Erzsébet (Macsola), Kovács Miklós (Csoma), dr. Korosztily István (Bene), Erdei Béla (Badaló), Antal József (Rafajnaújfalu), Szejkovszky Natália (Ungvár), Szanyi Béla (Palágykomoróc), Ráti Éva (Nagydobrony), dr. Bodák János (Szürte), Bellák József (Eszeny), Pirigyi Béla (Beregszász), Kromák András (Beregszász), Cseh Piroska (Beregszász), Bacskó Magdolna (Beregszász), Pfeifauf József (Beregszász), Nagy Béla (Beregszász), Zán Schramm Ibolya (Beregszász – Mátyfalva), Varga János (Feketeardó), Tóth Bálint (Tiszabökény), Albók Ödön (Salánk), Pista József (Nevetlenfalu), Hunyadi Károly (Tiszaújlak), Szűcs Zoltán (Técső), Kozma Tibor (Técső), Tóth András (Técső).

A következő menüpontok az UMDSZ középszintű és alapszervezeteit, a Kárpátokon túli regionális szervezeteit, továbbá kollektív tagszervezeteit és mindezek tisztségviselőit vette számba.

A Dokumentumok menüpont alatt ezek a további pontok és anyagok voltak elérhetők (reprodukálásukat mellőztük):

Az UMDSZ Alapszabálya
Az UMDSZ Közgyűlésének Ügyrendi Szabályzata
Az Etikai és Szabályzat-felügyelő Bizotság Működési Szabályzata
Az Ellenörző Bizotság Működési Szabályzata
Az UMDSZ Belső Működési Szabályzata
Az UMDSZ OT Belső Működési Szabályzata
Az UMDSZ Szervezeti Építkezése

A Történelmi áttekintés és eseménykrónika alatti anyagok megalakulásától 2009-ig követték nyomon az UMDSZ történetét éves bontásban, 2002-től kezdődően igen részletesen. Ezek reprodukálását is mellőzzük, álljon azonban itt a megalakulásról és átalakulásról készített rövid összefoglaló:

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megalakulását és átalakulását a honlap így foglalta össze:

Az UMDSZ 1991. október 5-én, Kijevben megválasztott tisztségviselői: Fodó Sándor (a KMKSZ elnöke), a két társelnök: Vígh János (a MKE elnöke) és Ilku Marion József (az LMKSZ elnöke). Az UMDSZ első közgyűlését 1992. január 18-án tartotta, ahol főtitkárává a kijevi Vass Tibort választotta, aki a Szövetség Alapszabályát 1992. március 17-én jegyeztette be az Ukrán Igazságügyi Minisztériumban. Az Alapszabály újrajegyzésére1993. március 9-én került sor.

Az UMDSZ életében lényeges változást hozott az 1996. március 9-én Lembergben megtartott közgyűlés. A Szövetségi Közgyűlést az MKE és az LMKSZ, az UMDSZ két alapító tagszervezetének elnökei hívták össze azzal a céllal, hogy az addig tapasztalt passzivitást félredobva az UMDSZ átszervezésének további kérdéseiről, valamint a Szövetség jövőbeni tevékenységéről határozzanak. Új tagszervezetek felvételének kérdésében is döntöttek: a Közgyűlés a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét (MÉKK), a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumát (KMSZF) egyhangú szavazással felvette az UMDSZ-be. A Szövetség Ungvárról Kijevbe tette át a székhelyét. Elnöke Tóth Mihály parlamenti képviselő lett, Vass Tibort ügyvezető elnökké választották. A korábbi három társelnök helyébe a Közgyűlés létrehozta a társelnökök tanácsát, melynek tagjai a tagszervezetek elnökei: Vígh János (MKE), Ilku Marion József (LMKSZ), Dalmay Árpád (KMSZF), Dupka György (MÉKK) lettek. A döntés értelmében, a továbbiakban szövetségi fórumban minden tagszervezetet öt-öt személy képviselt. A közgyűlésen munkabizottságot hoztak létre a belső működési szabályzat és a programtervezet kidolgozása céljából. A szövetségi fórum megbízta az ügyvezető elnököt, hogy kérje az UMDSZ felvételét a Magyarok Világszövetségébe. Az UMDSZ elnöke pedig megbízást kapott arra, hogy az UMDSZ-t képviselje Ukrajna törvényhozó és végrehajtó szervében, illetve az országos és a nemzetközi fórumokon.

Lényeges határozatokat hozott a Kijevben 1996. június 8-án megtartott közgyűlés. A közgyűlés tudomásul vette a KMKSZ elnökségének azon állásfoglalását, miszerint felfüggeszti tagságát az UMDSZ-ben. A Szövetség elfogadta az UMDSZ módosított alapszabályzatát, a Szövetség programját. A MÉKK javaslata alapján a közgyűlés állást foglalt a Vereckei-hágón felállítandó honfoglalási emlékművel, a Szolyvai-emlékpark karbantartásával és egy honfoglalás kori síremlék felállításával, valamint Kijevben egy emlékjel elhelyezésével kapcsolatban. Az UMDSZ tagszervezete lett az Ivano-Frankovszki Balaton Kulturális Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete.

Az UMDSZ 1999. május 29-én Ungváron tartotta meg soros, tisztújító közgyűlését. A tagszervezetek küldöttei meghallgatták Tóth Mihály elnök, Vass Tibor ügyvezető elnök és Ádám Barnabás, az ellenőrző bizottság tagjának beszámolóját az 1996–1999-es időszakban kifejtett tevékenységéről. A közgyűlés döntött új tagszervezetek: a Krími Magyarok Petőfi Sándor Szövetsége, a Kárpátaljai Egészségügyi Dolgozók, a Kárpátaljai Magyar Gazdaszövetség, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége felvételéről; később a Magyar Iskolaigazgatók Fóruma is az UMDSZ tagja lett. Módosult a Szövetség struktúrája: elnökké Tóth Mihályt, ügyvezető elnökké Vass Tibort, regionális alelnökké (Kárpátalja) Zubánics Lászlót, regionális alelnökké (Kárpátokon túli régió) Ilku Marion Józsefet választották. Hét munkabizottság jött létre: gazdasági: Dupka György; közművelődési: Horváth Sándor; önkormányzati-emberjogi: Tóth Mihály; külkapcsolatok: Vígh János; oktatási: Árpa Péter; társadalompolitikai: Kőszeghy Elemér; egészségügyi és ökológiai: dr. Szabó László. 2000 elején a Szövetségnek 10 ezer tagja van. A tagság ekkor 11 tagszervezetbe tömörült.

Az UMDSZ honlapja

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség 1991-ben alakult. Első és mindmáig (2016) egyetlen honlapja 2005-től 2012-ig volt elérhető. Az interneten még meglévő archívumokból lementett egyes anyagai itt olvashatók. Szószedet: umdsz-honlap, megszűnt honlapja, ukrajnai magyar demokrata szövetség, kárpátaljai szervezet, az umdsz honlapja, kárpátalja, ungvár, kijev, beregszász